2023 December Willy és a csokikartell – Wonka

Willy és a csokikartell – Wonka



Csokoládémérgezéshez bőven elegendő mennyiségben adagolja a Wonka a fiatal Willy naiv öröméből fakadó parádés táncait és különleges édességeit. A mérhetetlen giccsözönnel igyekszik elfedni a narratíva hibáit, de a végére leolvad róla az édes, csillogó máz.

A Roald Dahl tollából származó Karcsi és a csokigyár című regényt már kétszer is adaptálta filmre Hollywood. Gene Wilder (Willy Wonka és a csokigyár) és Johnny Depp (Charlie és a csokigyár) után ezúttal Timothée Chalamet bújt Willy Wonka bőrébe, de a történet most teljes mértékben a csokoládégyáros előéletét hivatott bemutatni. Paul King a Paddington után pedig szintén egy olyan mese rendezésére adta fejét, melyben a protagonistának egy teljesen új környezetbe kerülve kell beilleszkednie.

A fiatal Willy Wonka (Timothée Chalamet) egy szál kézipoggyásszal megérkezik a nagyvárosba, hogy különleges csokoládéit árusítva beindítsa karrierjét. Willy hamar elkölti kevés pénzét, de éjszakára elszállásolják őt Suvickné (Olivia Colman) panziójában azzal a látszólagos feltétellel, hogy elég, ha csak másnap délután fizet. Wonka ezért elkezdi árusítani a csokijait az utcán, és hamar nagy népszerűségre tesz szert velük.

Ezt nem nézi jó szemmel a város három nagytőkése, így egy korrupt rendőrfőnök segítségével ellehetetlenítik Wonkát,

akinek még a megkeresett pénzét is elkobozzák. Habár Willy kifizeti az egy pengőt a szállásért, kiderül, hogy a szervízdíj számtalan tételt tartalmaz, Wonkának az adósságát pedig több évtizednyi kényszermunkával kell törlesztenie a lenti mosodában. Itt megismerkedik a csalók többi áldozatával, akik közül Nudli (Calah Lane) segít neki kiszökni, hogy hozzávalót szerezzen a csokoládéihoz, mivel egy umpa-lumpa (Hugh Grant) folyamatosan megcsapolja a készletét. Később a többiek is segítenek Willynek, a csokikartell pedig még keményebb eszközökhöz folyamodik, hogy Wonkát eltüntessék. A csapat azonban elhatározza, hogy lerántja a leplet a végtelenül korrupt maffiahálózatról.



Első olvasatra furcsának hathat, hogy egy ilyen történetet musicalként dolgoznak fel, mert a film enélkül is működhetne, de a fülbemászó dallamoknak és a kreatív koreográfiának nagy szerepe van abban, hogy a káprázatos látvánnyal, esztétikus díszletekkel és ingergazdag cselekménnyel elfedjék a narratíva égbekiáltó logikátlanságait. Azonban ez a csillogó cukormáz a végére kezd elolvadni és kitüremkednek az olyan lusta forgatókönyvi megoldások, mint például, hogy az umpa-lumpa, aki eddig csak éjjelente bukkant fel, nappal pont a templomban jár és megmenti Willy és Nudli életét. A végére az események olyan eszeveszett módon felgyorsulnak, hogy az alkotók inkább lebutítják antagonistáikat, csak hogy megkapjuk a szükségszerű happy endet.

Pedig Willy Wonka balszerencsés, kudarcokkal induló karrierje realisztikus lenyomata azon pályakezdő fiatalokénak, akik szintén egy innovatív vállalkozásba kezdenének, de az igazságtalanul működő versenyszférában a nagyobb riválisok könnyedén elnyomják őket.
A korábbi hírekkel ellentétben a Wonka nem tekinthető a Charlie és a csokigyár előzményének. Willy apjáról itt semmilyen információ nem hangzik el, ellentétben a Tim Burton-féle adaptációval, amiből tudjuk, hogy fogorvos volt és nem szerette az édességeket, gyermekét is tiltotta tőle. A két filmet pedig már csak azért is érdemes különválasztani, mert a Wonka Willyt egy szegény családból származó fiúként ábrázolja, akinek az életében az édesanyjához való viszonya hangsúlyos. Ez lényégében megmagyarázza Willy Wonka femininebb vonásait, azonban Chalamet Wonkája nem érződik metroszexuálisnak, nem úgy, mint Johnny Deppé.

Összességében elmondható, hogy Chalamet Wonkája is sajátos karakterisztikával rendelkezik és a színész remek átéléssel hozza az energikus, gyanútlan fiatalt, aki a negatív tapasztalatok révén képes felnőni a felnőttek rafinált játszmájához. Rowan Atkinson szintén nem okoz csalódást és a szokásos grimaszaival mindig képes nevettetni. Kiemelendő még Hugh Grant, aki képes elvinni a showt minden jelenetével.

Kijelenthető, hogy a három film közül övé a legkiválóbb umpa-lumpa alakítás és jelmez is egyben.
A Wonka kicsit minden korosztályhoz szól. A felnőttek számára érdekes lehet a monopol helyzetben lévő csokoládégyárosok maffiaszerű működése és a hatalomhoz való kapzsi ragaszkodásuk, mely során minden konkurenciával leszámolnak. A rendőrfőnök és az egyház korrupt működése is szatirikusan van bemutatva, utóbbi szolgáltatja a legjobb gegeket.


A Wonka leleményesen vált flashbackbe, amikor Willy múltjába egy flipbook-animáción keresztül nyerünk betekintést. További egyedi megoldás még az is, ahogyan pár perc erejéig megelevenedik a heistfilm műfaja, ugyanis amikor a könyvelő elmagyarázza Wonkának, hogy hol őrzi a csokikartell az igazi főkönyvét, akkor egy emblematikus kék színű tervrajzon keresztül látjuk az odajutás menetét.

A Wonka tehát bővelkedik ötletes megoldásokban,
melyek némileg az átlagosan szórakoztató iparosmunkák fölé emelik nívóját. Közérthetőségével pedig könnyedén közli tisztességről és összetartozásról való üzenetét. Viszont azt már téves iránynak gondolom, hogy a film szerint a gonosz eltűnésével automatikusan valóra válik az álom.

A film végére áhítattal kellene megtelnünk, de a Wonka addigra már saját rózsaszín fellegeibe emelkedik, ahova a néző csak akkor jutna el, ha ehetne a lebegős csokoládéból.

2023. december 12.

A Wonka december 14-től megtekinthető a magyar mozikban.

Forráslink: https://www.filmtekercs.hu/kritikak/wonka-kritika