Postás Viccek

Érkezik a postára egy levél, a Mikulásnak címezve. A postások felbontják, kiderül, egy kisgyerek írta:
- "Kedves Télapó! Mi nagyon szegények vagyunk, így nem tudok a szüleimnek ajándékot venni. Jó lenne, ha tudnál küldeni nekem 20.000 forintot."
A postások megsajnálják, gyűjtést rendeznek, össze is jön 10.000 forint, ezt elküldik a kisfiúnak.
Megérkezik a köszönőlevél, izgatottan olvassák:
- "Kedves Télapó! Köszönöm a pénzt, de képzeld, ezek a mocskos postások lenyúlták a felét!"

 

Egy hétfő reggel a postás éppen szokásos körútját rója, amikor látja, hogy Kovács jön ki a kukához egy láda üres üveggel a kezében.
- Csak nem házibuli volt nálatok a hétvégén? - kérdezi a postás.
- De, még szombat este volt a buli, de csak most kezdek magamhoz térni. Vagy 15 pár volt nálunk, és egy kicsit bevadultunk. Elég sok pia fogyott, aztán "Ki vagyok én?"-t játszottunk. - mondja Kovács.
- Azt meg hogy kell?
- Minden pasi bevonul egy szobába, és egyenként jönnek ki, felül álcázva, alul semmiben. A lányok pedig kitaláják, ki kicsoda.
- Hű, de kár, hogy nem voltam itt! - kiált fel a postás.
- Talán jobb is, mert legalább ötször hangzott el a neved!

 

Az öreg postás már 35 éve hordta ki a küldeményeket nap, mint nap, hóban és szélben éppúgy, mint a legnagyobb forróságban. Lassan elérte a nyugdíj korhatárt, és azok az emberek, akik ismerték és szerették (mert mindenkivel kedves és udvarias volt), mind megajándékozták valamivel utolsó munkanapján.
Az egyik háznál a teljes család várta, és egy kis ajándékcsomagot nyomtak a kezébe.
A másiknál kapott egy doboz finom szivart.
A harmadiknál (akivel többször váltott pár szót horgász-szenvedélyéről) nagy doboz csalit kapott.
Az egyik háznál pedig a gyönyörű, fiatal szőke háziasszony sokat sejtető hálóköntösben várta, megfogta a kezét, bevezette a hálószobába, és élete legszenvedélyesebb szeretkezésében részesítette. Miután kipihenték magukat, a lány kiment a konyhába, és nagyszerű reggelit készített. Miközben evett, meglátta, hogy kávéscsészéje alatt egy százas lapul.
- Amit eddig kaptam, túl szép ahhoz, hogy szavakba lehessen önteni! - mondja a postás. - De szeretném megkérdezni, a százast miért kapom?
- Tegnap este mondtam a férjemnek, hogy ma lesz az utolsó munkanapod - válaszol a lány - és megkérdeztem, mit adjak neked.
Azt mondta: "Bazdmeg, adj neki egy százast!" A reggeli már az én ötletem volt.

 

A postás és a rendőr egymás melletti stégen horgásznak. A postás mindig sokat fog, a rendőr pedig soha semmit. Egyszer megelégeli a rendőr a dolgot és megkérdezi a postástól, hogy hogyan csinálja?
- Tudod és úgy csinálom, hogy mielőtt horgászni mész, nyúlj bele a feleséged pinájába és akkor odacsődülnek a halak a szagra.
A rendőr otthon mindjárt bele is nyúl a felesége pinájába, majd a feleség a következőképpen szól:
- Jaj de korán tetszett ma jönni postás bácsi.

 

Az öreg postás már 35 éve hordta ki a küldeményeket nap, mint nap, hóban és szélben éppúgy, mint a legnagyobb forróságban. Lassan elérte a nyugdíj korhatárt, és azok az emberek, akik ismerték és szerették (mert mindenkivel kedves és udvarias volt), mind megajándékozták valamivel utolsó munkanapján.
Az egyik háznál a teljes család várta, és egy kis ajándékcsomagot nyomtak a kezébe.
A másiknál kapott egy doboz finom szivart.
A harmadiknál (akivel többször váltott pár szót horgász-szenvedélyéről) nagy doboz csalit kapott.
Az egyik háznál pedig a gyönyörű, fiatal szőke háziasszony sokat sejtető hálóköntösben várta, megfogta a kezét, bevezette a hálószobába, és élete legszenvedélyesebb szeretkezésében részesítette. Miután kipihenték magukat, a lány kiment a konyhába, és nagyszerű reggelit készített. Miközben evett, meglátta, hogy kávéscsészéje alatt egy százas lapul.
- Amit eddig kaptam, túl szép ahhoz, hogy szavakba lehessen önteni! - mondja a postás. - De szeretném megkérdezni, a százast miért kapom?
- Tegnap este mondtam a férjemnek, hogy ma lesz az utolsó munkanapod - válaszol a lány - és megkérdeztem, mit adjak neked.
Azt mondta: "Bazdmeg, adj neki egy százast!" A reggeli már az én ötletem volt.

 

Székely bácsika Pestre utazik a rokonokhoz látogatóba és a fiára bízza a gazdaságot arra az időre, amíg távol lesz. Ahogy visszatér, a fia már várja a lovaskocsival a vasútállomáson. Elindulnak haza és beszélgetni kezdenek.
Azt mondja az öreg:
-Minden rendben volt, fiam?
-Igen apám.
-Semmi baj nem történt?
-Semmi apám.
Az öreget nem hagyja nyugodni a dolog, és tovább faggatózik:
-De tényleg semmi baj sem történt?
-Hát... Eltört a villa nyele.
-Eltört a villa nyele? Hogyan tört el a villa nyele?
-Hát, mikor vittem a kutyát elásni.
-Miért, megdöglött a kutya?
-Igen.
-Hogy történt?
-Letaposták a lovak és a tehenek.
-Letaposták? Hogy-hogy letaposták?
-Megriadtak amikor kigyulladt az istálló.
-Kigyulladt az istálló? Mitől gyulladt volna ki az istálló?
-Hát apám, átfújta a szél a zsarátnokot a nagyházról.
-Hát az is leégett!?
-Igen, de a macska a hibás.
-Már hogy lenne a macska a hibás?
-Felborította a gyertyákat, amikor felravataloztuk a nagymamát.
-Meghalt a nagymama?
-Akkor ütötte meg a guta, Isten nyugosztalja, amikor édesanyám megszökött a postással.
-Megszökött a postással?! Hát akkor minden rendben van, fiam.
-Hát mondtam én, hogy minden rendben van.

 

A csinos fiatalasszonytól kérdik a kolléganői:
- Nagyon fáradtnak látszol. Nem aludtad ki magad?
- Nem, a postás hajnali ötkor felébresztett. De ez volt az utolsó eset.
- Miért, bepanaszoltad a főnökénél?
- Nem, csak többet nem alszom vele.

 

Egy hétfő reggel a postás éppen szokásos körútját rója, amikor látja, hogy Kovács jön ki a kukához egy láda üres üveggel a kezében.
- Csak nem házibuli volt nálatok a hétvégén? - kérdezi a postás.
- De, még szombat este volt a buli, de csak most kezdek magamhoz térni. Vagy 15 pár volt nálunk, és egy kicsit bevadultunk. Elég sok pia fogyott, aztán "Ki vagyok én?"-t játszottunk. - mondja Kovács.
- Azt meg hogy kell?
- Minden pasi bevonul egy szobába, és egyenként jönnek ki, felül álcázva, alul semmiben. A lányok pedig kitaláják, ki kicsoda.
- Hű, de kár, hogy nem voltam itt! - kiált fel a postás.
- Talán jobb is, mert legalább ötször hangzott el a neved!

 

Megy be a postás a kapun, viszi a levelet. Látja, hogy a kutya el van engedve.
- Nem kell tőle félni! - mondja a gazda - Most heréltettem ki, bágyadt még.
- Nem is attól félek, hogy megdug, hanem, hogy megharap!

 

- Hogy járt a postás a nászéjszakáján?
- Kézbesült!

 

A postás csengetésére egy szépasszony nyitja ki az ajtót, lenge hálóingben.
De jól nézel ki kisanyám! - hüledezik a postás.
- Figyelmeztetem, a férjem fél órán belül itthon lesz!
- De én nem is csináltam semmit!
- Tudom, csak szólok, nincs túl sok időnk.