Újraindult a kutatás a vizigótok egykori királyának temetkezési helye után, amely a legenda szerint megőrizte az ókori Róma kincseit. Mario Occhialuto, a calabriai Cosenza polgármestere és az azonos nevű megye elnöke jelentette be, hogy finanszírozást találtak Alarik sírjának keresésére. Meggyőződése, hogy a vizigótok királyát a Cosenza közelében levő Busento folyó medrében temették el, de a folyó átkutatása egyelőre nem kezdődött el. Az ókori történetírók beszámolói szerint Alarik 410 augusztusában három napon át fosztogatta csapataival Róma városát. Kirabolták a templomokat és a római császárok sírjait is, a feljegyzések szerint több tucat lovaskocsinyi aranyat, ezüstöt és más kincseket vittek el. Későbbi számítások szerint 25 tonna aranyról és ennél is több ezüstről lehetett szó. Alarik a városból déli irányba vezette csapatait, és Cosenza városánál hirtelen halállal, negyvenéves korában elhunyt. A legenda szerint a városhoz közeli Busento folyó medrében temették el lovaival és az általa Rómában szerzett kincsekkel: ehhez a folyó vizét elterelték, a sírhelyet pedig rabszolgák ásták, akiket ezután a helyszínen legyilkoltak. Alarik temetése (Heinrich Leutemann)Alarik kincsekkel teli sírja után régóta kutatnak, mindeddig eredménytelenül. Cosenza egyik korábbi polgármestere 1747-ben költséges ásatásokat indított ezer emberrel. Amatőr régészek 2001-ben a Busento közelében két barlangot fedeztek fel vizigót oltárral. Más történeti források szerint azonban a vizigótok által Rómában szerzett kincseket nem temették el Alarikkal. Az aranyat és ezüstöt Alarik sógora és utóda, Ataulf tartotta meg, és ezt adta nászajándékként feleségének, a Rómából elhurcolt Galla Placidia császárnőnek, aki túszból a vizigótok királynője lett.
