A biztonságérzet halott – Az idegen Az idegen (The Stranger), a Harlan Coben bestsellere nyomán készült új angol krimi azzal a gondolattal játszik, hogy a modern korban már az sem biztos, ami régen a biztonság alapjának számított: az otthon és a család. Tovább folytatódik az amerikai bestseller író, Harlan Coben könyveinek feldolgozása a Netflixen. A produkciós cég tizennégy regény jogait vásárolta meg, és a Michael C. Hall főszereplésével készült krimisorozat, a Safe után rögtön csavartak is egyet a formulán. Lássuk be, erre szükség is van, ha nem akarnak több mint egy tucat ugyanolyan produktumot a nézők elé vetni. Nos, ez a veszély egyelőre nem áll fenn, hisz rögtön a második adaptációt az angoloknak passzolták le. Így aztán amerikai alapanyag ide vagy oda, a Az idegen egy ízig-vérig brit krimi lett, és ez igen jól áll neki. És itt elsősorban most nem az atmoszférateremtésről beszélek, pedig az is fontos. Egy ilyen típusú pszichothrillernek mindenképpen jól áll az angol miliő, legyen szó akár egy pirostéglás külvárosról a maga szűk utcáival és ingerszegény környezetével vagy a nyirkosabb vidékről, annak jellegzetes színkompozícióival. Mert Az idegen története kicsit mindenhol jelen van, és ez a sok-sok történetszál tökéletes ahhoz, hogy minisorozatot formáljanak belőle – és a Netflixnek is tökéletes alapanyag, hogy a saját igényei szerint igazgassa azokat. Ezek közül az első a címszereplő idegen felbukkanásával kezdődik, aki közli a főszereplő Adammel (Richard Armitage – A hobbit-trilógia Thorinja), hogy a felesége több mindenben hazudott neki, és azt is sugalmazza, hogy a gyerekeiknek nem ő az apjuk. Ezzel egy időben a rendőrség bizarr bejelentést kap, a városka kellős közepén egy lefejezett alpakkát találtak. De a helyszínre kiérkező rendőrök, Johanna (Siobhan Finneran – The Loch) és Wesley (Kadiff Kirwan – Flack) hamarosan egy másik esetbe cseppennek, mikor rábukkannak egy, az erdőben meztelenül heverő, eszméletlen tinédzserre. És ha ez nem lenne elég, az idegen újra felbukkan; és most már nem csak olyan titkokat kotyog el, amiről senki nem tudhat… Ezek után nem csoda, ha a nézőnek az az érzése támad, hogy valami paranormális van a dologban. A sorozat ügyesen eljátszik ezzel, miközben lépésről lépésre teszi helyre a mozaik darabkáit. De a bizonytalansági tényező mindvégig fennáll. Mikor úgy érzed, hogy valamire választ kapsz, jön egy új csavar egy másik történetszálon. És nem, ezek egyike sem gimmick, mert itt most tényleg minden mindennel összefügg, csak éppen közel sem úgy, ahogy arra számítani lehet. Mi más kellene még egy thrillerbe, mint izgalom és bizonytalanság? Nos, itt lép életbe az, amiben az angolok nagyon jók, ha bűnügyi sorozatról van szó. Az emberközpontúság, amitől a szereplők nem csak egy krimi szereplői lesznek, hanem ugyanolyan emberek, mint mi. És ezáltal a problémáik is közel kerülnek hozzánk, Az idegen pedig tényleg olyan kérdésekkel foglalkozik, amik bárkivel megtörténhetnek. A történet elején Adam egy öregnek segít megmenteni az otthonát egy poros kis környéken, ahol egy nagy cég rombolni, majd fejleszteni akarna. Egy biztos pont válik bizonytalanná, és ez tökéletesen rímel mindenre, amit a bűnesetek sugallnak. Történetesen azt, hogy ebben a modern világban semmi nem biztos, az online inkognitó-mód ugyanúgy veszélyes a felnőttekre, mint a gyerekekre. Hogy az általunk kreált virtuális valóság nem mindig virtuális. És azt persze mondanom sem kell, hogy ahogy a történet részleteivel, úgy ezzel a tematikával is képes meglepetéseket okozni a széria. https://www.filmtekercs.hu/sorozat/az-idegen-the-stranger-kritika-netflix
