Belevág Wagner Ring-ciklusába az Operaház, ami nem kis kihívás, de nem riadtak vissza az újításoktól. Egy Oscar-díjra jelölt rendezővel, M. Tóth Gézával viszik színre a monumentális művet, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy M. Tóth filmes tapasztalatai is megjelenjenek a színpadon. M. Tóth Gáza Maestro című animációs filmjét Oscar-díjra is jelölték, de az ő nevéhez fűződik a Bogyó és Babóca filmek készítése is. Fotó: Nagy Attila / Operaház A két és fél órás, szünet nélküli darab első részében, a Rajna kincsében nemcsak a zene és az színészi játék, de film is főszerephez jut. Az opera alatt folyamatosan, két projektorról megy majd a vetítés, ami azért is lesz fontos része az előadásnak, mert Wagner nagyon sok olyan jelenetet írt bele a darabba, ami a klasszikus színpadi megoldásokkal nehezen megvalósítható. Például sellők úsznak a víz alatt, tűz lobban a semmiből, bejön két óriás, másvalaki pedig sárkánnyá változik. M. Tóth elmondta, hogy rengeteget forgattak az operához, ebből végül egy kétszer két és fél órás anyag lett, de nagyon vigyáztak arra, hogy ne nyomják el a szereplőket és Wagnert magát. M. Tóth szerint a Rajna kincsét igen sokféleképpen lehet értelmezni, de ők most nem a mitológia, hanem a társadalomkritika felől közelítettek. Egy olyan világot mutatnak be, amiben a kapitalista világhoz hasonlóan mindig mindenki azért küzd, hogy előrébb jusson, akár mások háttérbe szorítása árán is. A modern világot jeleníti meg a díszlet is, az istenek lakhelye, a Walhalla M. Tóth elképzelései szerint egy végletekig letisztult, modern világ, mint egy űrben létező penthouse lakás. Ebbe a már-már cybertérbe helyezte bele a szereplőket a rendező, aLiza, a rókatündér jelmeztervezőjének, Bárdosi Ibolyának segítségével. Tökre magyar, de egyáltalán nem átlagos Imádják az emberek, hogy a Liza, a rókatündér Csudapesten játszódik, a hetvenes évek kapitalizmusában, Cosmopolitannel és japánkodással. Interjú a rendezővel és a látványtervezővel.Tovább A zenei megvalósítást Halász Péter, az Opera főzeneigazgatója irányítja, aki úgy véli, Wagner művében minden alkalommal új felfedezéseket tehet az ember. Az Operaház Wagner-interpretációja egy kifejezetten friss feldolgozás lesz a maga két és fél órájával, hiszen léteznek, 2 óra 45 percnél is hosszabb, pátoszos változatok is. Fotó: Nagy Attila / Operaház A Nibelung gyűrűje Richard Wagner négy operából álló ciklusa. A német címe (Der Ring des Nibelungen) miatt gyakran Ring-ciklusnak is nevezik. A szöveget és a zenét is Wagner írta 1848 és 1874 között. A négy opera megírásakor Wagner sokféle forrásból merített, legfőképpen germán és skandináv mítoszok és népmesék történeteit használta fel. A ciklus részei: A Rajna kincse (Das Rheingold), A walkür (Die Walküre), a Siegfried és az Az istenek alkonya (Götterdämmerung). Bár a négy művet külön is műsorra tűzik, Wagner eredeti elképzelése és célja az volt, hogy a néző a teljes sorozatot kísérje végig. A teljes ciklus bemutatása érdekében operaházat építtetett a bajorországi Bayreuthban. Richard Wagner operanégyese, A nibelung gyűrűje korábban sosem látott feladatok elé állította a 19. század végének színházait. Bemutató: 2015. március 21. Cselekmény A Rajna mélyén három sellő azt a kincset őrzi, amely birtokosának hatalmat ad az egész világ felett. Alberich, a Nibelung, elragadja tőlük az aranyat, és föld alatti birodalmába viszi. Wotan palotája elkészült, de a főisten vonakodik az óriásoknak odaadni kialkudott bérüket, a szép Freiát. A ravasz Loge felhívja az óriások figyelmét a Rajna kincsére, és azok a kincs fejében hajlandóak lemondani Freiáról. Wotan és Loge leszállnak Nibelheimbe, hogy megszerezzék a kincset. Alberich gyűrűt készíttetett aranyból, és annak segítségével rabszolgamunkára kényszeríti a nibelungok népét. Loge cselével úrrá lesznek Alberichen, megkötözik és a felszínre hurcolják. Szabadon bocsátása fejében megszerzik tőle a kincset. Alberich megátkozza a gyűrűt és jövendő birtokosait. Wotan maga is megkívánja a gyűrűt, de Erdának, a föld istennőjének figyelmeztetése nyomán azt is az óriásoknak adja. Alberich átka mindjárt hat, a két óriás összevész az aranyon, és Fafner megöli Fasoltot. Az istenek ezután bevonulnak új palotájukba, a Walhallába. (Wikipédia) Index - Kultúr - A Bogyó és Babóca készítője cybersellőkről álmodik
