Politika A Fideszben Cia-akciótól Félnek?

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' nonoka hozta létre. Ekkor: 2014. október 25..

  1. nonoka /

    Csatlakozott:
    2011. január 02.
    Hozzászólások:
    25,493
    Kapott lájkok:
    2,435
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    A titkosszolgálatok is megsínylik a kitiltási botrány.

    Az elmúlt években elhidegült magyar-amerikai viszony miatt szinte mindenki biztosra veszi, hogy Washingtonban nagyobb fokozatra kapcsolták az Orbán-rendszer elleni politikát – írja a Hetek (a nyomtatott lapszámban megjelent teljes cikk rövidített változata itt olvasható). A lap szerint a magyar politikai elitben elterjedt vélemény, hogy Washingtonban megelégelték a magyar kormány politikáját, és talán az Orbán-kormány átlépett egy olyan vörös vonalon, amit már nem hagyhatnak szó nélkül.
    Ennek kapcsán idézik Victoria Nulandot, az amerikai külügy Európáért felelős államtitkárát, akivel a héten találkozott Szijjártó Péter külügyminiszter Washingtonban. Nuland a minap az Európai Politikai Elemző Központ konferenciáján többek között arról beszélt, hogy NATO- és EU-tag országokban is vannak olyan vezetők, akik

    az illiberális demokráciát erőltetik, felszítják a nacionalizmust, korlátozzák a sajtószabadságot, és démonizálják a civil társadalmat (...) védelmezik korrupt tisztségviselőiket az igazságszolgáltatástól, megkerülik a parlamentjüket, ha az számukra úgy kényelmes, és piszkos energiaüzleteket kötnek

    – írja a Hetek. A lap megemlíti azt is, hogy míg a diplomáciai megnyilvánulásokban jellemző, hogy senki nem fogalmaz élesen, és a diplomaták általában kerülik a konfrontációt, addig most Andre Goodfriend, az USA budapesti követségének ügyvivője „a diplomáciában szokatlan konkrétsággal” beszél magyar kormányzati tisztségviselők, minisztériumi tisztségviselők és kormányzati emberek korrupciós jellegű ügyeiről. A lap szerint az ügyvivő láthatóan erős felhatalmazással bír, hogy „beleálljon” az ügybe, és olyanokat mondjon, amik a magyar kormánynak fájnak.

    [​IMG]
    André Goodfriend a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője háttérbeszélgetést tart az amerikai beutazási tilalommal kapcsolatban a fővárosi Bank Centerben 2014. október 20-án.
    Fotó: Máthé Zoltán
    Magyar politikai szereplőkkel beszélgetve a lap munkatársa a botrány két értelmezésével találkozott. Az egyik szerint az amerikaiak így kívántak üzenni a magyar elitnek, hogy az oroszok felé való egyre nagyobb nyitást nem tartják részükről elfogadhatónak. Az Index is írt korábban arról, hogy egyre kínosabbá válik – különösen az ukrán válság fényében – Magyarország egyre jóbarátibb viszonya Putyin elnökkel és Moszkvával, aminek egy stratégiai területe a paksi atomerőmű 3000 milliárdos bővítése (illetve a héten suttyomban benyújtott törvénnyel megkönnyíteni tervezett Déli Áramlat-beruházás).

    Az atv.hu ugyanakkor azt is megjegyzi: vannak, akik még ennél is súlyosabb amerikai nyomulást látnak a háttérben. Azt, hogy az Egyesült Államok – látva, hogy Magyarországon nincs működő ellenzék – belépett a magyar belpolitikába, és egy csali korrupciós üggyel közéleti szereplőket húzhatott csőbe. Ehhez hasonló történt például tavaly Csehországban, az amúgy addig népszerű Petr Necas kormánya idején, amikor szintén éppen atomerőmű-bővítésre készültek. A temelini erőmű két blokkjának a magyaréhoz hasonló beruházásáért az orosz–cseh MIR-1200 konzorcium és az amerikai-japán Westinghouse cégcsoport küzdött, és amikor a kormány a korrupcióba belebukott, a cseh szocdemek arról beszéltek, hogy egyenesen a CIA buktatta meg Necas kormányát (igaz, a jobboldalon pedig az oroszokat sejtették a buktatás hátterében).

    Azzal egyébként, hogy milyen titkosszolgálati mozgolódások vannak az elhidegülő amerikai-magyar kapcsolatok mögött, illetve a mostani konfliktusnak milyen következménye lesz a titkosszolgálatok működésére, részletesen foglalkozott az Index is csütörtökön. Mint megírtuk, a nyugati szolgálatok komoly kockázatot látnak abban, hogy az Orbán-kormány az oroszokhoz közeledik és nyugatellenes retorikát folytat, miközben egy nyugati szövetség tagja.

    [​IMG]
    Vlagyimir Putyin orosz államfő fogadja a hivatalos moszkvai munkalátogatáson tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnököt Moszkva környéki novo-ogarjovói rezidenciáján 2014. január 14-én.
    Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/burger Barna
    És itt már megint vissza is tértünk a cseh botrányban is felbukkanó atomtémához: egy, az orosz szolgálatok európai aktivizálódásáról szóló francia elemzés szerint a Roszatom azért tudott eladni „egy európai országnak” atomreaktort, mert az orosz hírszerzés egy francia forrásától megtudta, milyen titkos ajánlatot tett korábban a francia Areva nevű cég – hogy melyik ez az egy európai ország, az egyértelműen kiderült az írásból. Magyarország egyébként is tálcán kínálja magát a keleti szolgálatoknak: mint megírtuk, a magyar állampolgárság-biznisz remek lehetőség Moszkvának, hogy annyi illegális hírszerzőt küldjön Magyarországon keresztül az Európai Unióba, amennyit csak akar.

    Mindezek fényében nem meglepetés az a feltételezés, hogy az amerikai és nyugat-európai szolgálatok ellenakciókkal próbálják az orosz nyomulást és annak segítőit gyengíteni. Az már más kérdés, hogy valóban vannak-e olyan súlyúak ezek az ellenakciók, mint azt a Hetek és az atv.hu szerint a magyar kormánypárti politikai elit egyes tagjai feltételezik.
    Index - Belföld - A Fideszben CIA-akciótól félnek?