Tudomány A Földtől már 21 milliárd kilométerre jár a Voyager 1 űrszonda

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' macseklany hozta létre. Ekkor: 2017. szeptember 06..

  1. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    74,871
    Kapott lájkok:
    3,663
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Negyven évvel útnak indítása után a Földtől mintegy 21 milliárd kilométeres távolságban jár a Voyager 1, a NASA űrszondája az emberiség legtávolabb jutó missziójának keretében.

    Már a csillagközi térben halad


    1977. szeptember 5-én indították útnak a floridai Cape Canaveralból a Voyager 1-et,

    a világ első űrszondáját, amely átlépett a csillagközi térbe, túljutott a helioszféra határán,

    vagyis elhagyta azt a régiót, amelyben a Napból kiáramló részecskék, a napszél összetevői vannak túlsúlyban.

    [​IMG]

    A Voyager 1 a csillagközi térben (művészi illusztráció)

    Forrás: NASA/JPL/Public domain/Nasa/Jpl

    "Kutatói szempontból a Voyager számomra az űrkutatás Apolló 11-e volt, és az is maradt a mai napig" - mondta Thomas Zurbuchen, a NASA munkatársa kedden. A Voyager 1 testvérszondáját, a Voyager 2-t két héttel korábban indították útnak.

    Teljesítményében kissé elmarad a rekorder testvérétől,

    kiindulópontjától jelenleg mintegy 17 milliárd kilométerre jár.

    Ez az emberiség legnagyobbra törő felfedező útja


    Az "ikrek" tudományos célja a Naprendszer külső bolygóinak - a Jupiternek, a Szaturnusznak, az Uránusznak és a Neptunusznak - a megfigyelése volt. Eredeti küldetésüket 1989-ben befejezték, de azóta is száguldanak tovább.

    [​IMG]

    A Voyager 1 a magasba emelkedik egy Titan/Centaur-6 hordozórakéta segítségével, 1977 szeptember 5-én

    Forrás: NASA

    Bár a Voyager 1 indult másodikként, gyorsabban halad.

    2012. augusztus 25-én lépett át a csillagközi térbe.

    Becslések szerint a Voyager 2 ezt a határt a következő években lépi át - mondta el Suzann Dodd, a Voyager-projekt vezetője. Hozzátette: az ikerszondák "olyan egészségesek, amennyire a nyugdíjasok lehetnek", "mindkettőjüknél kialakultak különböző betegségek az évek során".

    [​IMG]

    A Voyager 1 űrszonda felépítését bemutató grafika

    Forrás: NASA/JPL

    Az ikerszondák a projekt során megközelítették a Szaturnuszt és a Jupitert, többek közt vizsgálták a bolygók légkörének összetételét, szerkezetét, meghatározták tömegüket és alakjukat. A négy gázbolygó meglátogatásával járó Grand Tour (Nagy utazás) elnevezésű program keretében a Voyager 2-nek sikerült fényképeket készítenie az Uránuszról és a Neptunuszról is.

    [​IMG]

    A Jupiter Nagy Vörös Foltja a Voyager 1 1979 márciusában készült felvételén

    Forrás: NASA/JPL

    A Voyager sok szempontból valóban az emberiség legnagyobbra törő felfedezőútja"

    - fogalmazott Ed Stone, a Voyager kutatója.

    Kozmikus palackposta


    A Voyager 1 jelenlegi sebessége 61 200 km/óra. Annak érzékeltetésére, hogy mekkora is ez a sebesség,

    a Voyager-1 6 óra 26 perc alatt érne el a Holdhoz,

    ami az első asztronautákat a Holdra szállító úrhajónak, az Apolló-11-nek három napjába telt. A Naprendszer négy legnagyobb gázbolygójáról ez az űrszonda küldte az addig legélesebb és legnagyobb felbontású képeket, 1979 januárjától.

    [​IMG]

    Az emberiség üzenetét tartalmazó híres aranylemez

    Forrás: NASA

    A Voyager 1 fedezte fel többek között a Jupiter retrográd, a bolygó tengelykörüli forgásával ellentétes irányban mozgó vékony gyűrűjét. Ugyancsak a szonda fedezte fel az óriásbolygó 14. holdját is, valamint elsőként közelítette meg a Szaturnusz legnagyobb holdját, a rendkívül érdekes Titánt.

    Az űrszonda fedélzetén elhelyeztek egy aranylemezre gravírozott grafikus jelekből illetve hangrögzítésből álló üzenetet is,

    amely a Föld kozmikus helyzetével illetve az emberi civilizációval kapcsolatos információkat tartalmaz arra az esetre, ha a szondát intelligens földönkívüli civilizáció találná meg a kozmoszban.

    [​IMG]

    Elhelyezik az emberiség üzenetét tartalmazó aranylemezt a Voyager 1 űrszonda fedélzetén

    Forrás: NASA/JPL

    A Voyager-1 egyre jobban gyengülő radioizotópos termoelektromos generátora miatt 2022-ig lesz képes tudományos méréseket végezni, rádiójeleket azonban egészen 2025-ig tud majd sugározni.

    KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...