2021 Augusztus A fontosabb kérdés: kit érdekel? – What If…?

A fontosabb kérdés: kit érdekel? – What If…?



A What If…? bevezet minket a Marvel-univerzum azon eldugott szegleteibe, amelyre sosem voltunk kíváncsiak, de ahol legalább meglepetésekkel sem igazán találkozhatunk. Erődemonstráció ez inkább, mintsem alaposan kitalált történetmesélés. A cikk az első rész alapján készült.

A Marvel már mindent megtehet: kasszarobbantó megaprodukcióik nem csak egyeduralkodóvá tették őket a mozis piacon, ezzel egyidejűleg D-kategóriás, senki által nem ismert képregénykarakterekkel tölthetnek meg 100 milliós filmeket, és még így is képesek sikert sikerre halmozni. A Disney+ sorozatok beindulásával pedig új horizont nyílt meg a szüntelenül terjeszkedő univerzum számára, ami 2021-ben mutatta meg magát. Az eddigi mintánk adott, hisz idén már a negyedik szériáját mutatja be a stúdió, és alig jutottunk csak túl az év derekán. A What If…? című animációs antológia azonban minden eddigi rajongóizgatást alulmúl.



Amit eddig a Disney/Marvel számlájára felírhattunk legnagyobb pozitívumként, a következetes építkezés volt, hiszen szerteágazó történeteket fontak egybe és vezettek egyetlen végpontig, melyet 2019-ben láthattuk Bosszúállók: Végjáték címen. Vaskos tízéves építkezés volt, és könnyen lehet, hogy a haranggörbe zenitjén túl vagyunk már, és egy ideig nem lépünk egy újabb történetfolyamba. Úgy néz ki, a Marvel háza táján szabadfoglalkozást hirdettek.

Az univerzum végérvényesen feltöredezni látszik, hiszen eddig elég volt csupán a mozifilmeket követni, hogy értsük, miről van szó.
Most már a Disney+ streaming-platformon megjelenő sorozatok ismerete is elengedhetetlennek tűnik a komplett élmény átéléséhez – annak ellenére, hogy a WandaVízió, A Sólyom és a Tél Katonája, de a Loki is lábjegyzet szintjén funkcionáló, elhanyagolható fontosságú sorozatok voltak. Azonban a világépítés ezekben is zajlik, olyan karakterekkel találkozhatunk, akik később mozivászonra kúsznak, így nem árt, ha a rajongókon túl a filmekkel kapcsolatban álló mozinéző is képben van. Ez pedig túl nagy kívánság a készítőktől és producerektől, hiszen csak idén hat-hét évadnyi szériát szeretnének letolni a torkunkon.

Míg a korábbi három sorozat el akart mondani valamit a karakterekről, el szándékozta mélyíteni a mellékszereplők jellemét, megpróbáltatásait (különösen Wanda és Sólyom esetében), vagy keresni egy népszerű karaktert, hogy egy teljesen ellentétes oldalról világítsák meg (Loki már hősszerelmes, nem egy gané), a What If…? még csak nem is próbálkozik. Egyetlen célja, hogy egy Love, Death & Robots vagy egy Animátrix típusú epizodikus alapon feltegyen kérdéseket, amiket megválaszolhat. Komplex kérdések ezek? Á, dehogy! Minden rész egy olyan felütésre épül majd, amit kizárólag sztereotip képregénykockák dobálhattak egymáshoz egy elméleti fan fiction gyártás közben.



Mi történt volna, ha Steve Rogers helyett barátnője, Peggy Carter kapta volna a szuperkatona-szérumot? Mi lenne, ha a Fekete Párducot rabolták volna el az űrzsoldosok? Hogyan zajlana egy zombiapokalipszis a szuperhősuniverzumban? Hiába van több évtizedes múltja a What If…? képregényeknek, ez csupa olyan kérdés, melyre a választ konkrétan senki nem kereste, és csak a legelvakultabb Marvel-fetisisztákat érdekelheti, mi a végeredmény. Ezeket prezentálja a sorozat félórás blokkokban: a fenti első kérdésünk rögtön az első epizód története.

Igazi állatorvosi ló a What If…? debütáló része, hiszen nemcsak, hogy végtelenül egyszerű az alapötlete, roppant fantáziátlan a megvalósítás is.
Peggy Carter (Hayley Atwell) egy rajtaütés következtében kénytelen beadni magának az őt szupererőssé tévő szérumot, amellyel egy csapásra ő lesz Nagy-Britannia legpotensebb katonája. Egyetlen negatívum van csak vele kapcsolatban: jaj, hát nő! Igaz, hogy fél kézzel felemel egy autót és semmilyen gyengeséget nem mutat, még jellemében sem, de a szexizmus és a patriarchátus kisstílű és ócska, de valamiért fenyegető aurájáról szóló prédikáció azért ebbe a 30 percbe is befért.

Peggy számára nincs lehetetlen: megfontolt és erős figurája, akinek Hosszú Katinka méretű vállai nőttek, úgy hatol át a Hydra-seregen és a Vörös Koponyán, mint kés a vajon. Kifejezetten nem izgalmas nézni, ahogy az epizód eldarálja, hogy ugyanazokat a küldetéseket, amiket anno Steve Rogers csinált, miként teljesíti Peggy kétszer hatékonyabban. Emellett mókás, de Carter kapitánynak kereszteli magát a figura, és a csillagos-sávos szimbólumok helyett az Egyesült Királyság zászlójának színeit festi magára. Egyetlen lépésre van attól, hogy Britannia Kapitányként hivatkozzon magára, de olyan karakter sajna már van a Marvel-univerzumban.



Tökéletes példája a nemváltással trükköző, „genderbender” rebootoknak a félórás epizód, hiszen a nemi jellemzők átírásán túl annyi minden nem változik a történetben. Az viszont mindenképp más, hogy Steve Rogers – hiszen fehér férfi, tehát muszáj valahogy győztesen kikerekednie a történetből – nem marad satnya testű cserejátékos, rögtön egy komplett 1.0-s Vasember szerelést kap csöpp termetére, így képes Carter mellett harcba szállni, ezzel elvonni a rivaldafényt a hősnőről. Honnan szedett elő Howard Stark a ’40-es években egy olyan bádogkosztümöt, amivel az univerzum szabályai szerint is körül-belül 40-50 évvel haladta meg korát? Nem tudni, de hát nem is lényeg: a What If…? nem erről szól.

Ahogy a sorozat első képkockáin is látható, apró szilánkokat mutatnak meg a minden szuperhőskontentet két pofára faló közönség számára.
Lehet persze, hogy a latexruhás igazságosztókról szóló mozik néha jobbak, néha rosszabbak, és ezt sokan ki is fejezik, az viszont biztos, hogy nem maradnak látatlanul. A Marvel okosan építette ki ezt a kényszert, hogy a néző mindent bepótoljon a komplett élmény érdekében – a What If…? nagyjából az első olyan tartalmuk, aminél bátran hátat lehet fordítani, hisz nem számít, amit látunk.

Nincs ráhatása a sorozatnak arra, mi fog történni a fontos, szeretett szereplőkkel, sőt, az se változik majd, hogyan tekintünk rájuk vagy a kreált világra. A készítők olcsó megoldásként újrajárják a Marvel legemlékezetesebb eseményei körüli tiszteletköröket, és felidéztetik velünk azokat a történéseket, amikkel már korábban is találkozhattunk.

A What If…? egy öncélú játszótér,
ami azt szolgálja, hogy ellássa a keményvonalas fanokat további felesleges képkockákkal két másik sorozat között. Emellett hiába van egy újfajta ábrázolásmód az animációval, a sorozat meglehetősen sótlan vizualitással rendelkezik, ahelyett, hogy karakterisztikát adott volna a rajzfilmnek. Igazából pont olyan a külcsín, mint a belbecs. Egyetlen kérdés van hátra: mi lenne, ha picit lejjebb tekernék a Disney-nél a tartalomgyártó potmétert? A válaszra lehet, hogy még sok évet kell várnunk.

https://www.filmtekercs.hu/sorozat/what-if-2021-kritika