A harmincas években a magyar kormány még cukorfogyasztásra buzdított

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' david9696 hozta létre. Ekkor: 2015. november 05..

  1. david9696 / Moderator Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. július 12.
    Hozzászólások:
    14,623
    Kapott lájkok:
    284
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    Táplál, megóv a betegségektől, és fokozza a munkaképességet – állították. Ma már tudjuk, hogy nem volt igazuk.



    A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményében található, cukorfogyasztásra buzdító központi kiadvány borítóján Zsoldos Gyula grafikáját találjuk, rajta a következő mondattal:
    Te is ilyen erős leszel, hogyha jó sok cukrot eszel!

    [​IMG]
    A harmincas években készült kiadványban olyan ételreceptek kaptak helyet, melyek rengeteg cukrot tartalmaztak, sőt, ezek nagy részét külön gyerekeknek szánták. A füzet szerint
    a cukor táplál, fokozza a munkaképességet, és óv a betegségektől.
    A hátsó borítón két nő találkozását láthatjuk, mely még erősebben sulykolja, hogy mindent cukorral teletömni igenis jó a szervezetnek, és a család is nagyon boldog lesz tőle:
    [​IMG]
    Ma már persze tudjuk, hogy a répa- vagy nádcukor nem áldás, hanem átok, hiszen ez az egyszerű kristály felelhet a szervezet savasodásáért, a fogszuvasodásért, vitaminhiányért, de a diabéteszért, a magas vérnyomásért és a túlsúlyért is. Ugyanakkor viszont az sem biztos, hogy jó, ha ön nem szereti a cukrot, vagy épp cukor nélkül issza a kávét.
    A Magyar Gyermekorvosok Társasága 2011-es felmérése szerint az anyák 62 százaléka úgy gondolja, hogy egy kis nasi senkinek sem árt, tehát gyermekeik gyakorlatilag minden nap kapnak édességet vagy üdítőt, pedig a kicsiknek egyáltalán nincs még szükségük hozzáadott cukrot tartalmazó ételekre, sőt, az édességek energiatartalma miatt a kicsik a tápanyagokban gazdag főtt ételt sem lesznek hajlandóak a kellő mennyiségben fogyasztani.



    A cukor Magyarországon

    Első hazai említése 1419-ből származik, de Mátyás 1476-os, Beatrixszal történő házasságkötésénél is szerepet kap, hiszen az esemény utáni lakomán “az asztalt aranyozott cukorból készült fa díszítette, melyen angyalok és mókusok voltak, díszítette, fákkal, cserjékkel és éneklő madarakkal ékesített, tisztán cukorból készült kerttel”. Nagymértékű elterjedésére azonban egészen a századfordulóig kellett várni.