Nem újdonság a módszer, de így még nem sokszor alkalmazták. Az amerikai férfi keze súlyosan megégett és elfertőzödött a seb, ezután döntöttek úgy a sebészek, hogy különös módon próbálják helyreállítani. A hasán lévő bőr alá varrták be a sebészek egy idős amerikai férfi bal kézfejét, hogy a balesetben megsérült végtagnak legyen ideje gyógyulni és helyreálljon a vérellátása. A Houstoni Metodista Kórház orvosai a héten szedték ki a 87 éves Frank Reyes kezét a hasán kialakított ideiglenes regeneráló burokból, mely úgy néz ki, mint egy bőrből "varrt" zseb, amibe a férfi bedugta a kezét, csak az ujjai lógtak ki belőle. A végtagra igazították a hasi szövetek és bőr egy részét. A texasi Missouri Cityben lakó férfi három hétig élt a hasára varrt kézzel. Reményei szerint idővel majdnem ugyanúgy használhatja végtagját, mint régen. Reyes egyedül volt otthon egy késő júniusi napon, amikor traktorkereket cserélt, eközben a támasztóvas elcsúszott és odaszorította a férfi kezét a felforrósodott lökhárítóhoz. A forró fém úgy égette át a férfi vastag kesztyűjét, a bőrét, az inakat és a szöveteket, mintha vasaló lett volna. Fél órába telt, mire megérkezett a segítség. Az orvosok először kitisztították és bekötözték a sebet, ám az elfertőződött, és a férfi mutatóujjának nagy részét amputálni kellett. A végtag állapota tovább romlott, a rajta lévő bőr majdnem teljesen elhalt. A Houstoni Metodista Kórház plasztikai sebészeként dolgozó Anthony Echo felismerte, hogy a bőrátültetés nem megoldás, mivel a kéz csontig roncsolódott, és megfelelő vérellátás nélkül az átültetett szövet elhalna. Ezért úgy döntött, hogy megpróbálja belevarrni a férfi kezét a hasába. "A has bőre gyakorlatilag rátapad a kézre" és új vérerek képződnek, hogy összekapcsolják őket. Echo szerint a beavatkozás nélkül a 87 éves férfi "valószínűleg elvesztette volna az összes ujját". Az olyan műtétek, amikor egy testrészt ideiglenesen hozzávarrnak egy másikhoz, vagy a bőr alá temetik, nem számítanak újkeletűnek, ám rendkívül ritkák. Az eljárást elsősorban a harcmezőn és traumás eseteknél alkalmazzák, de a testrészek laboratóriumi előállítására irányuló kutatásokban is egyre népszerűbb módszernek számít.
