A nők a férfiakhoz képest ártalmasabbnak tartják a félelemkeltő és a szexualitást nyíltan bemutató képsorok okozta károkat a gyerekekre Negyedével több nő, mint férfi ítélte a legproblematikusabb káros tartalomnak a félelemkeltő és a szexualitást nyíltan bemutató tévéműsorokat a gyermekekre nézve - derül ki abból az online kérdőíves felmérésből, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság végzett a kiskorúak médiafogyasztási szokásaival kapcsolatban idén télen több mint 1100 felnőtt megkérdezésével. A válaszadók többsége kritikusan viszonyul a tévéműsorokhoz, és a szülők nagy figyelmet fordítanak a káros tartalmak kivédésére. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatásában online kérdőívvel vizsgálták a szülők és a gyermektelen felnőttek vélekedéseit a kiskorúakat érintő televíziós médiatartalmakkal kapcsolatban 2014 decembere és 2015 februárja között. A nem reprezentatív mintavétel alapján 1105 kitöltő adatait dolgozták fel. A válaszadók kétharmada a megelőző hónapban találkozott olyan tartalommal a képernyőn, amelyet a kiskorúakra nézve károsnak ítélt. A legtöbb panaszt a valóságshow-k és az Éjjel-nappal Budapest című doku-reality műsor kapcsán jelezték. A nyolc megadott károstartalom-típus - erőszak, félelemkeltés, szexualitás, trágárság, alkohol- és droghasználat, családi konfliktus, diszkrimináció és reklám - közül a válaszadók a legkárosabbnak az agresszivitást (a válaszadók 71 százaléka) és a félelemkeltést (64 százalék) ábrázoló jeleneteket tartották. E kategóriákat követte a drog, a trágárság és a szexualitás, ellenben a családi konfliktusok bemutatását és a reklámokat kevésbé vélték aggályosnak. A nemek tekintetében szignifikáns különbség mutatkozott: a félelemkeltő és a szexualitást bemutató képsorok okozta károk elleni fellépést negyedével több nő, mint férfi tartotta a legfontosabbnak a nyolc kategória közül. Ugyanez a jelenség mutatkozott a gyermeket nevelők körében a gyermektelenekhez viszonyítva. A válaszadók az 5 év alattiak számára a három legkárosabbnak a félelemkeltő képsorokat, az erőszakos tartalmakat és a trágár beszédet tartották, a 6-11 évesek számára ugyanezeket, az első két kategória felcserélésével. A 12-15 évesek számára a legártalmasabbnak a droghasználatot ítélték, amelyet az erőszakos képsorok és a szexualitás ábrázolása követett. A 16-18 éves nagykamaszoknál az első két kategória változatlan, de érdekes, hogy harmadik helyre a diszkrimináció bemutatását tették a felnőttek, mint ezen korosztály számára legkárosabb médiatartalmat. A megkérdezettek túlnyomó része, négyötöde azt az álláspontot képviselte, hogy elsősorban a szülők feladata megóvni gyermeküket a káros tartalmaktól, csak 16 százalékuk vélte úgy, hogy ez a médiaszolgáltatók felelőssége. Összességében a kérdőívkitöltők jelentős része szerint a tévéműsorok korhatár-besorolása nem nyújt valódi védelmet. A szülők véleménye eltér, kétharmaduk szerint hasznos a médiatartalmak klasszifikációs jelzése. A külföldi joghatóság alá tartozó, de magyar nyelvű televíziós csatornák (például RTL II, Cartoon Network, Minimax, Discovery, National Geographic, HBO, AXN, Viasat) hazaitól eltérő korhatár-besorolási rendszerét a megkérdezettek többsége, 80 százaléka nem veszi figyelembe vagy kifejezetten zavarónak tartja. A válaszadó szülőktől kapott adatok azt mutatják, hogy a legkisebbek, az 1-5 év közötti gyermekek 26 százaléka napi fél-egy órát, 21 százaléka egy-két órát, míg 12 százaléka legalább napi két órát tölt a tévé előtt, 23 százalékuk viszont egyáltalán nem, vagy maximum 30 percet televíziózik. A 6-11 éves korcsoport 28 százaléka fél-egy órát, 27 százaléka egy-két órát, 15 százaléka akár két óránál is többet néz tévét, 30 százalékuk fél óránál kevesebbet. A 12-15 éves kamaszok 27 százaléka egy-két óráig néz tévét naponta, 21 százalékuk minimum két óráig, 19 százalékuk azonban szinte soha. A 16-18 évesek 30 százaléka egy-két órát tévézik, 22 százalékuk két óránál is többet, 14 százalékuk fél óránál kevesebbet. A szülők többsége (55 százaléka), ha károsnak ítéli az éppen futó tévéműsort, amelyet gyermeke néz, megkéri gyermekét, hogy váltson csatornát, egyharmaduk megbeszéli vele, amit látott, nyolc százalékuk megtiltja, hogy tovább tévézzen, három százalékuk nem tesz semmit, és 0,2 százalékuk jelezte, hogy panaszt tesz a hatóságnál. A kérdőív kitöltőinek 69 százaléka állítása szerint ismer olyan eszközt, amely alkalmas a gyermekek számára káros tartalmak blokkolására, de mindössze 23 százalékuk használja is azt otthonában. A jogszabályi előírásnak megfelelően a szolgáltatók honlapjain, emellett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyermekbarat.nmhh.hu oldalán is ingyenesen letölthető szűrőszoftverek állnak rendelkezésre a védelem biztosítására, valamint tájékoztatás olvasható a televíziókészülékeken a távirányítóval egyszerűen beállítható gyermekzárakról.
