Pár hónapja a kínai Apák könyvéről és a török Pixelről hoztunk híreket, a magyar írók pedig most ismét meghódítják a világot. Amerikában rókákkal, hangyákkal és lisztbe rajzolt mágiával, Németországban vízesésrajongó tolmácsokkal és hárshegyi gyerekgyilkosokkal, Bulgáriában pedig a Törekvés utca 79. lakóival ismerkedhetnek az olvasók. Jövőre az amerikai olvasók is kézbe vehetik a Máglyát. (ITT írtunk a könyvről) A borító már elkészült, Dragomán György (interjúnkért IDE kattints) a Facebookon mutatta meg, azoldalára pedig ezt írta róla: „Megjelenni csak valamikor 2016 elején fog, a Houghton Mifflin Harcourt kiadónál, de a borító már jó előre elkészült. Jó vad, kicsit art-decos, nagyon más, mint a magyar, mégis illik a könyvhöz. Ez az egyik legjobb dolog a sok külföldi megjelenésben, hogy többször átélhetem azt az ünnepi pillanatot, amit az új borító első megpillantása jelent.” Az S.Fischer kiadó publikálta németül Krasznahorkai 2013-as, Aegon-shortlistig jutott novelláskötetét, a Megy a világot. A kiadó az ajánlóban arról ír, hogy Krasznahorkai könyvében a kezdet csodája mindig a végtől való félelmeként van leírva, és ezt a generációjába tartozó európai írók közül ő éli meg a legtisztábban. A Megy a világ, szerzője állítása szerint nagyon magyar könyv és a mostani állapotokról szól. Ám mostanisága természetesen állandóságot jelent, hiszen a felmerülő problémák örökérvény-jellege zsigerileg kódolt mindegyik Krasznahorkai-műben. A már nem létező törekszik a még nem létező felé a kötetben, ahol a vágyott hosszúmondat magányát felváltja a novellák rendje, mely olykor metajátékokkal és elbeszélői élcelődéssel oldja a mester tanításainak lemondó, ám nem teljesen keserű szólamát. A múltból merítkező és a jövőbe tartó jelen lenyomatai tehát ezek az elbeszélések, hidat teremtve a kivételesen lassuló pillanathoz, az átgondolt légzéshez és a fenyegetettség aktualitásához. - írtuk kritikánkban a kötetről. Papp Sándor Zsigmond 2011-es, szintén Aegon rövidlistás regénye, a Semmi kis életek pedig bolgár nyelven jelenik majd meg legközelebb. Borító még nincs, de a szerzőnek a macedón kiadás után ez lesz a kedvence. Mi így írtunk róla: „A regény megannyi története szövevényes hálózattá bomlik ki a lapokon; annyi remek figura van a könyvben, hogy mindegyiküknek el lehetne képzelni akár egy-egy saját kisregényt is. Könnyű lenne ezt a gazdagságot annak betudni, hogy a szerző újságíróként annyi lapnál dolgozott már, hogy telis-tele van karakterekkel és megírásra váró sorsokkal, és valóban: ő maga is bevallotta egy interjúban, tények és szemtanúk nélkül nem sokra menne. Figyelt, hallgatott, kérdezett és raktározott, így ezekből a történetekből építkezik a regény, de nem csak emiatt működik.” A magyar írók ismét jobban teljesítenek! - KönyvesBlog
