Alfred Hitchcock

Alfred Hitchcock
Alfred Joseph Hitchcock (London, 1899. augusztus 13. – Los Angeles, 1980. április 29.) angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer.



​

Londonban született egy többségében ír katolikus családban. Jezsuita nevelőintézetbe járt iskolába. Műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit (feliratait) rajzolta a Famous Players-Lasky amerikai cég londoni irodájában/stúdiójában, később fordította és írta is őket. Hamarosan rendezőasszisztens lett, mely akkoriban voltaképp az egész stúdiómunkában való részvételt jelentette, a forgatókönyvírástól a vágásig. Az amerikai cég hamarosan kivonult a városból és megüresedett stúdiójukat egy fiatal angol producer, Michael Balcon vette meg. Hitchcock legnagyobb korai támogatója Balcon volt, akiről mindig is hálával beszélt.
1922-ben elkezdte forgatni első filmjét a Tizenhármas szám címen, de sohasem fejezte be. Saját elmondása szerint (mely inkább csak legenda, mint valóság) már ezelőtt készített egy amatőr, saját pénzből forgatott filmet, mely azonban nem maradt fenn. Ezt követően egy másik rendező helyett fejezte be az Always Tell Your Wife című munkát, amit az első filmjének tekinthetünk. A forgatáson ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926. december 2-án feleségül vett. 1928-ban megszületett egyetlen gyermekük, Patricia (aki később kisebb szerepekben feltűnt apja három filmjében: Rémület a színpadon, Idegenek a vonaton, Psycho).
1925-ben fejezte be első önállóan jegyzett filmjét a Gyönyörök kertjét, melyet részben Olaszországban forgattak. 1926-ban készült második filmje, a Hegyi sas elveszett, de saját elmondása szerint ez egyáltalán nem baj, sőt jó dolog, mert a film borzalmasan sikerült.
Első remekműve az 1927-es A titokzatos lakó, melyben későbbi thrillerjeinek legtöbb jellegzetessége fellelhető. Ő maga ezt a filmet tekintette az első valódi "Hitchcock-filmnek". Bevezette a storyboardot, amit az összes többi filmjében is alkalmazott. A filmben üvegpadlót használt, így az alsó lakásból filmezhette a színész lépéseit.
Első hangosfilmjét, az 1929-es Zsarolást eredetileg némafilmnek szánták, de Hitchcock végül utószinkronizáltatta a néma részeket, illetve hangos részeket vett fel utólag a kész anyaghoz - ez lett egyben az első brit hangosfilm is. A rendező már itt is felismerte és kihasználta a hangos technikában rejlő feszültségkeltő lehetőségeket.
1934-ben Az ember, aki túl sokat tudott sikere a tengerentúlra is eljutott. 1956-ban remake változatot készít ugyanebből a filmből, amiről később így nyilatkozik: Az első változat egy tehetséges amatőr műve, míg a második már egy profi alkotás. 1935-ös fimje, a 39 lépcsőfok az első azon Hitchcock-thrillerek sorában, melyek főhőse egy tévesen meggyanúsított személy, aki egyszerre menekül a törvény és a bűnözők elől, miközben megpróbálja kideríteni a valódi tettes kilétét és bizonyítani ártatlanságát.
1938-ban elkészítette legnagyobb angliai sikerét a Londoni randevút. 25 filmet rendezett Angliában a 30-as évek végéig, ezt követően David O. Selznick producer hívására Hollywoodba települt át. Hitchcock kapva kapott ezen a lehetőségen, hiszen önmagát mindig is amerikai stílusú rendezőnek tekintette (a filmkészítés alapjait is egy amerikai cégnél tanulta). Nem véletlen, hogy az USA-ban készíti legnagyobb mesterműveit. Selznick először egy Titanic-filmet akart készíteni, de végül Hitchcock-ra bízta a A Manderley-ház asszonya rendezését. Ez volt Hitchcock első hollywoodi filmje, a filmet Oscar-díjjal jutalmazták. Ő maga azonban nem volt megelégedve vele, mindig is saját akarata ellenére "rákényszerített" filmnek nevezte és szerinte nem "Hitchcock-film".
A '40-es évektől kezdve Hitchcock egyetlen kivételtől eltekintve (Végre egy jó házasság (1941)) ismét visszatért kedvenc műfajához, a kémtörténethez, illetve a thrillerhez. Saját maga az 1943-as A gyanú árnyékában című művét tekintette legjobb filmjének, melyben egy kisvárosban elrejtőzni próbáló gyilkos (Joseph Cotten) történetét vitte vászonra. A John Steinbeck forgatókönyvéből készített 1944-es Mentőcsónak mindvégig egyetlen csónak fedélzetén játszódik. Még ebben az évben Hitchcock visszautazott Angliába, hogy háborús híradófilmeket készítsen.
1945-ben Hollywoodba visszatérvén készítette Elbűvölve című művét, mely érdekes módon a pszichoanalízis témakörét járja körül és melynek álomjeleneteit Salvador Dali tervezte. 1946-ban újabb sikerfilmet rendezett: a Forgószél két kedvenc színésze, Cary Grant és Ingrid Bergman főszereplésével máig a filmtörténet nagy klasszikusai közé tartozik.
1948-as munkája, a Kötél a rendező kísérletező kedvéről tesz tanúbizonyságot: a film valós időben játszódik egyetlen lakásban és mindössze tíz snittből áll. A hatalmas technikai bravúrral készített alkotás habár nem volt üzleti siker máig meghatározó műnek számít. Két bukás után (A Baktérítő alatt, Rémület a színpadon) Hitchcock az '50-es évek elején ismét nagyívű filmalkotásokkal tért vissza.
Az 1954-es Gyilkosság telefonhívásra az első filmje, amiben együtt dolgozott Grace Kellyvel, későbbi nagy kedvencével. Az 1950-es és 1960-as évek elején készített művei a legismertebbek és a legjobb filmjei. Többek között a Hátsó ablak (1954), a Szédülés (1958), Észak-Északnyugat (1959), Psycho (1960), Madarak (1963) klasszikus filmekké váltak. A Psycho híres zuhanyjelenetét 7 napon keresztül forgatták és 70 különböző kameraállást alkalmaztak. Filmjei gyakran olyan mindennapi embereket ábrázolnak, akiket az általuk befolyásolhatatlan vagy érthetetlen körülmények ragadnak el; gyakori témája az ember, aki bűnös ugyan, de csak apró, össze nem függő tettekben. Filmjei a félelem és a fantázia keverékén nyugszanak, és jellegzetes humorral vannak fűszerezve. Szintén jellegzetes az, hogy a rendező szinte minden filmjében egy-egy kisebb szerepben is szerepel (úgynevezett „cameo”)[1], melyet azóta számos rendező követett. Angliában még barna színésznőket, de amerikai filmjeiben már szőke színésznőket alkalmazott filmjeiben.
1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is. 1980. április 18-án halt meg 81 évesen. Holttestét elhamvasztották. A rövid éjszaka című utolsó filmjét betegsége miatt már nem tudta elkészíteni. Pályafutása töretlen és egyedülálló a filmművészet történelmében.

Csillaga a Walk of Fame-en​

Rendezői technikái


Suspense
Ez a Hitchcock által létrehozott feszülségteremtő eszköz egyike azon fogalmaknak, amelyek megkülönböztetik a filmjeit az egyéb thrillerektől. Egy példa a megjelenésére: a néző számára felfedi, hogy bomba van az asztal alatt, de a főhős ezt nem tudván nyugodtan üldögél mellette.


"Vörös hering"
A vörös hering (angolul: red herring) technikát szintén Hitchcock hozta létre, legalábbis az ő művei után született meg az elnevezés. Alkalmazásának lényege, hogy a rendező elindít egy cselekményszálat, majd teljesen váratlanul „elvágja” azt, és ezzel egy másik, addig lényegtelenebb vonulatra irányítja a figyelmet. Tipikus vörös hering a Psycho című film első harmada, melyben a Janet Leigh által megformált titkárnő sikkasztási kísérletét láthatjuk, majd ez a szál a híres „zuhanyjelenet”-ben átadja helyét a skizofrén Norman Bates történetének.

Hangosfilmek
Családi összeesküvés (1976)
Téboly (1972)
Topáz (1969)
Szakadt függöny (1966)
Marnie (1964)
Madarak (1963)
Psycho (1960)
Észak-Északnyugat (1959)
Szédülés (1958)
A tévedés áldozata (1956)
Az ember, aki túl sokat tudott (1956)
Bajok Harryvel (1955)
Fogjunk tolvajt (1955)
Hátsó ablak (1954)
Gyilkosság telefonhívásra (1954)
Meggyónom (1953)
Idegenek a vonaton (1951)
Rémület a színpadon (1950)
A Baktérítő alatt (1949)
A kötél (1948)
A Paradine-ügy (1947)
Forgószél (1946)
Elbűvölve (1945)
Jó utat (1944) (rövid dokumentumfilm)
Madagaszkári kaland (1944) (rövid dokumentumfilm)
Mentőcsónak (1944)
A gyanú árnyékában (1943)
Szabotőr (1942)
Gyanakvó szerelem (1941)
Végre egy jó házasság (1941)
Boszorkánykonyha (1940)
A Manderley-ház asszonya (1940)
Jamaica fogadó (1939)
Londoni randevú (1938)
Fiatal és ártatlan (1937)
Szabotázs (1936)
Titkos ügynök (1936)
39 lépcsőfok (1935)
Az ember, aki túl sokat tudott (1934)
Bécsi keringők (1933)
Gazdag és különös (1932)
A tizenhetes számú ház (1932)
A csalás (1931)
Elstree hív (1930)
Gyilkosság (1930)
Juno és a páva (1930)
Zsarolás (1929)


Némafilmek
A Man-szigeti ember (1929)
Pezsgő (1928)
A farmer felesége (1928)
Könnyed erkölcsök (1928)
A szorító (1927)
Lefelé a lejtőn (1927)
A titokzatos lakó (1927)
A hegyi sas (1926)
A gyönyörök kertje (1925)
Mindig mondd meg a feleségednek (1923)
A tizenhármas szám (1922) (befejezetlen)​