Egyre kevesebb a kétség azzal kapcsolatban, hogy az észak-koreai gazdaságot komoly nyomás alá helyezték a közelmúltban meghozott ENSZ-szankciók. Az Origo is megírta, milyen elképesztő ötletességgel próbálja az ottani vezetés kicselezni a korlátozásokat. Ám egyes vélekedések szerint, a latorállamnak tartott ország gazdasága így sem húzhatja tovább egy évnél a jelenlegi helyzetben, aztán bekövetkezik az összeomlás, és így a katasztrófa. A legfrissebb jelentések szerint azonban Kim Dzsongun még nem készül a bukásra. Az algát, a globális világ bezöldítésének egyik legnagyobb ígéretét vetik be, méghozzá rögtön két fronton is. Észak-Korea vezetése nemzetbiztonsági kérdésnek tekinti a minél gyorsabb és minél nagyobb arányú bezöldülést. Egy, nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó oktatási intézmény, Észak-Koreával foglalkozó szakmai portálja azt állítja – többek között hírszerzési adatokra is támaszkodva –, hogy a diktatúra öles léptekkel megindult a bezöldülés útján. Kim Dzsongunék célja, hogy csökkentsék a nemzetközi szankciók hatásait, és pótolják azt, amiből az utóbbi hetekben a legnagyobb veszteség érte az elzárt országot: a kieső élelmiszert és az energiát. Wonsan városának élelmiszergyára a település keleti részén, az egyik hely az elzárt országban, ahol algából készítenek proteinban gazdag étrendkiegészítőket Forrás: AFP/Ed Jones Stratégia erőforrással a túlélésért Bár elsőre túlzásnak tűnhet efféle jelzős szerkezetet használni az alga vonatkozásában, de Észak-Korea viszonylatában komolyan kell venni azt, hogy az ország vezetése vélhetően hivatalosan minősítette stratégiai erőforrásnak az algát. Ez jelentheti ugyanis a kulcsot ahhoz, hogy az ország irányítása önerőből tudja kezelni az élelmiszerhiány mind fenyegetőbb közelségét és a fogyatkozó energiát, ideértve az üzemanyag-tartalékok megcsappanását is. Az észak-koreai állami ideológia alapeszménye, a dzsucse, magában foglalja az ország képességét az önellátásra, és ehhez most az alga jelentheti a kulcsot. Az algatermesztés nem új keletű dolog Észak-Koreában. Már a 2000-es évek elején működtek algakultúrákat termesztő tárolók az országban. Sőt, nyílt területeken, lényegében természetes környezetben is megpróbálkoztak a termesztéssel. Az 1980-as években például mintegy 300 ezer hektárnyi, az áradásnak egyébként kitett területet próbáltak mezőgazdasági művelésbe vonni, ott viszont inkább az algakultúrák kialakulásának voltak ideálisak a feltételek. Az 1994-1998 közötti éhínség idején, már használták az algából előállított táplálék-kiegészítőket az ellátásban. A korábbi észak-korei vezető, Kim Dzsongil, látogatást tesz az egyik legfontosabb vegyianyag-gyárban: a Namhung Youth Chemical Complex az egyik hely, ahol algából bioüzemanyagot gyártanak Forrás: AFP/Kcna Most azonban már nem csak egyszerűen használni akarják az algát, hanem alapvető nyersanyagforrásként tekintenek arra. Így termelését is drasztikus mértékben szeretné növelni az észak-koreai vezetés. Az elemzések úgy látják, egészen más nagyságrendről van most szó algaügyben, mint korábban. Az algakultúrák termesztésének üzemei és az azt hasznosító gyárak eddig is a legjobban szervezett létesítmények közé tartoztak Észak-Koreában, de a rendelkezésre álló információk szerint, Phenjan mostantól még nagyobb figyelmet szentel azoknak. Két dologban is bizonyíthat Az alga sokoldalú felhasználásáról az Origo is írt. A zöld növények bizonyos fajtáiból jó minőségű étrend kiegészítőt lehet előállítani, valamint bioüzemanyag is nyerhető belőle, a préselési eljárások utáni biomassza pedig akár még hőtermelésre is használható. Úgy tűnik, Észak-Koreának most különösen fontos az alga sokoldalúsága. Kína, amely Észak-Korea legnagyobb kereskedelmi partnerének számít, és amely gyakran kettős játszmát folytat, ha Kim Dzsongun diktatúrájáról van szó, ez alkalommal nem térhetett ki a nemzetközi szankciók érvényesítése alól, és le kellett hogy állítsa az országba irányuló energiaexportját. Az pedig a kínai vezetésnek egyébként sem tetszik, hogy a kereskedelemből és a különböző szürkezónás gazdasági ügyletekből származó pénzt Észak-Korea nem a gazdaságra vagy a lakosság élelmezésre fordítja, hanem másra szórja el, és így segélyeznie is kell harcias déli szombszédját. Mindezekért Észak-Koreában az alga mostantól nem csak élelmiszer, hanem energiaforrás is. Az ottani kilenc, az algát hasznosító létesítmény adatai alapján, Észak-Korea évente 2850 tonna biomasszát képes előállítani. Ez nagyjából 1400 tonna, fogyasztásra feldolgozható tápanyagot tartalmaz, vagy 4000 hordó olaj nyerhető abból. Tengeri hínár feldolgozás előtt Észak-Koreában, a Pongsung Enterprise of Cereal Administration nevű üzemben Forrás: AFP/Mabel Au Kérdés persze, hogy ez mire elegendő. Az országnak nincs saját kőolajkészlete, és műtrágyát sem tud nagy mennyiségben előállítani. A sokoldalúan hasznosítható algával ugyan még utóbbi kérdésre is adható válasz, hiszen a feldolgozás során maradt szerves hulladék visszajuttatható a mezőgazdasági művelésű földekre, de a számítások szerint, a most megtermelt biomassza mennyisége nagyságrendekkel alulmúlja az ország szükségleteit. Észak-Korea most rohamtempóban próbál újabb nyílt területeket bevonni az algatermesztésbe. Egyelőre nem tudni, milyen eredményre vezet az algatárolók számának gyors növelése, és a zöld aranynak is tartott, sokoldalú erőforrás milyen mértékben lesz képes enyhíteni a szankciók mind súlyosabbá váló nyomását. KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK: Let's block ads! (Why?) Forrás...
