A Francia Tudományos Akadémia illetékes bizottsága a megújulós mítoszok és téveszmék helyett a fizikai törvényeken alapuló energiapolitikai vitát sürget - írta legfrisseb blogbejegyzésében Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős tárca államtitkára. A Francia Tudományos Akadémia illetékes energetikai bizottsága kritikus állásfoglalást tett közzé 2017. április 19-én az aktuális francia energiapolitikához kapcsolódóan. Az elemzés kiemeli: „az energetikai átmenet témájához kapcsolódó programok nem számolnak a szükséges mértékben a fizikai, műszaki és gazdasági korlátokkal" - írta Aszódi Attila legújabb blogbejegyzésében. A francia tudományos akadémia alapján az aktuális viták alapján az állampolgárok akár arra a téves következtetésre is juthatnak, hogy a megújuló energiaforrások tömeges fejlesztésének köszönhetően az atomenergia és fosszilis energiaforrások feleslegessé válnak, azoktól meg lehetne örökre szabadulni. Az adottságokhoz kell igazodni Nincs egy egyetemesen ajánlható, kizárólagos energiapolitika; minden országnak a földrajzi és klimatikus adottságaihoz igazodva kell a megfelelő energiamixet kialakítania: például Québec tartomány Kanadában könnyedén képes a tartomány villamosenergia-igényének 98 százalékát vízerőművek segítségével biztosítani, de ebből nem következik, hogy más államok adottságai is megfelelőek lennének ehhez. A vállalások meghatározása során a valóságot kell alapul venni: a szél- és naperőművek névleges teljesítménye alapján félrevezető döntést lehet hozni, mivel Franciaországban az éves kihasználtságuk 23 százalék, illetve 13 százaék. Mivel időjárásfüggő, szakaszosan termelő erőművekről beszélünk, a rendszerirányítóknak szükséges gondoskodni a lakosság azon időszakokban történő ellátásáról is, amikor szél- és napenergia-termelés nem áll rendelkezésre. Egy európai szinten összekapcsolt villamosenergia-hálózat sem képes megoldani ezt a problémát, mivel Európa-szerte egyszerre van éjszaka és az anticiklonok hatása is gyakran a szomszédos országokkal egyidejűleg jelentkezik. Ezért van jobb helyzetben Franciaoszág Az akadémia szerint Franciaországban az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó károsanyag-kibocsátás: évente 540 terrawatt (TWh) áramtermelés mellett 46 millió tonna szén-dioxid (CO2), ugyanez az adat a Rajnán túl 631 TWh termelés 334 millió tonna CO2,vagyis hatszor több a német szén-dioxid kibocsátás. Ezek a kedvező francia adatok egyértelműen az atomerőművek jelenlétének köszönhetőek (75 százalék az arányuk az áramtermelésben), mivel az atomenergia a leghatékonyabb eszköz a fosszilis energiatermelők részarányának csökkentésére az energiamixben. Természetesen vannak kihívások a nukleáris ágazatban, de a független és kompetens felügyelő hatóságnak, valamint a felelős hulladékgazdálkodásnak köszönhetően ezek kezelhetőek - olvasható a blogban. Áremelkedést hozhatnak a megújulók „Valódi ellentmondás, ha az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentését az atomenergia részesedésének erőltetett leépítésével szeretnék elérni." Számos tanulmány bizonyítja, hogy a megújulók 30-40 százalékot meghaladó részesedése az energiamixben durva áremelkedést eredményez, növeli a károsanyag-kibocsátást, valamint megkérdőjelezi az ellátásbiztonságot. Ráadásul a megújulók térnyerése a primer energia tekintetében (például a közlekedésben) még nehézkesebb, miközben fontos szempont az energiahatékonyság, valamint a károsanyag-kibocsátástól mentes termelés. Let's block ads! (Why?) Forrás...
