„A magánvéleményem egyébként az, hogy kikapcsolható a gravitáció” – mondta Nagy József kollégánknak adott interjújában Széles Gábor, még 2013 decemberében. Akkor gyakorlatilag mindenki hülyének nézte az Ikarus egykori vezérét, az Echo TV, illetve a Magyar Hírlap tulajdonosát. Pedig lehet, hogy végén még kiderül, neki van igaza. Egy belga tudós, az Université de Namur jezsuita egyetem professzora, André Füzfa legalábbis azt állítja, hogy az emberiség a jelenleg rendelkezésre álló technológia segítségével képes manipulálni a gravitációt. A professzor nyilvánvalóan nem az univerzumot mozgásban tartó gravitáció kikapcsolásáról beszél, hanem arról, hogy létrehozhatók, és szabályozhatók kisebb, mesterséges gravitációs terek. A kijelentés azonban így is elég bátor, ám koránt sem megalapozatlan – írja az IFLS. Füzfa számításai szerint, nagyon erős mágnesekkel, kisebb torzulásokat lehet előidézni a téridőben. A kisebb azt jelenti, hogy fejlett műszerekkel érzékelhető változások idézhetők elő, amik azonban csak a részecskék szintjén váltanának ki releváns hatást. André Füzfa (fotó: unamur.be)Az, hogy mondjuk, űrhajókon mesterséges gravitációt hozzunk létre, még mindig távoli álom, Füzfa elmélete azonban elővetíti, hogy a gravitáció passzív megfigyelését, annak aktív tanulmányozása válthatja fel a közeljövőben. A kis gravitációs mezők alkotásának, és befolyásolásának képessége pedig hosszú távon határozhatja meg a jövő technológiáját. A belga professzor alapvetése az ekvivalenciaelvből indul ki, ami kimondja, hogy az erő, amit egy gravitációs mezőben tartózkodó megfigyelő (mondjuk egy ember a földön) észlel, az egyenlő (ekvivalens), azzal az erővel, amit egy nem gravitációs térben mozgó objektumon belül tartózkodó megfigyelő (például egy űrhajós) érzékel. Vagyis, ha valaki egy olyan helyiségben van, aminek nincsenek ablakai, nem tudhatja pontosan, hogy gravitációs térben van-e, vagy egy a „plafon” irányában gyorsuló űrjárműben. Elektromágneses mező (kép: 123rf.com)Az ekvivalenciaelv szerint minden tömegre, és minden energiára hat a gravitáció, és mindegyik generál gravitációt. Vagyis, megfelelően erős elektromágnesességgel, elvileg létrehozható gravitációs mező. Füzfa részletesen kiszámolta Einstein általános relativitáselméletét egy erős, forgó elektromágnesre. Az eredmény szerint a hatás kicsi, de jelentős. Igaz ugyanakkor az is, hogy az elméletet bizonyító kísérlet csak komoly befektetéssel valósulhat meg. Szupravezető mágnesek rétegeinek kellene napokon keresztül elektromágneses mezőt generálniuk, miközben összetett, érzékeny lézerrendszereknek kellene megfigyelniük a gravitáció apró változásait. Füzfa tanulmánya mindenesetre arra fogja késztetni majd a tudósokat, hogy elkezdjenek kicsit másképpen gondolkodni az elektromágnesesség, és a gravitáció viszonyán.
