Babits Mihály (1883-1941) 1883. november 26-án született Szekszárdon.Apja Babits Mihály törvényszéki bíró, anyja Kelemen Auróra.Elemi és középiskolai tanulmányait - apja munkahelyének változásait követve - szülővárosában, Pesten és Pécsett végezte. A család jogásznak szánta, de 1901 szeptemberében magyar-francia szakos tanárjelöltnek iratkozott be a budapesti bölcsészkarra; második tárgyát hamarosan latinra cserélte. Négyesy László stílusgyakorlatain barátságot kötött Kosztolányival és Juhász Gyulával. Szakdolgozatát nyelvészeti témából írta.1905-től kezdte tizenhárom éven át tartó tanári pályáját. Tanított Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten. Versei 1904-től jelentek meg; öt költeménnyel szerepelt a modern magyar irodalom első reprezentatív kiadványában, az 1908-as nagyváradi Holnap antológiában. Osvát meghívta aNyugat szerzői közé, s haláláig a folyóirat munkatársa - szerkesztő, főszerkesztő, tulajdonos - maradt.Részt vett a háborúellenes mozgalmakban, a polgári forradalom idején tisztségeket vállalt a kulturális élet irányításában. 1919 márciusában egyetemi tanárrá nevezték ki. A tanácshatalom radikális intézkedései miatt visszavonult a közszerepléstől. Az elszámoltatás éveiben, 1922-ig rendőri felügyelet alatt állt. 1921-ben feleségül vette Tanner Ilonát (akinek írói neve Török Sophie).1929-től megindult a Baumgarten-alapítvány tevékenysége, melynek irodalmi főkurátora lett. Ugyanebben az évben - Osvát halálát követően - levették a Nyugat címoldaláról Ignotus nevét, s főszerkesztőként Babits és Móricz jegyezte a lapot. Babits támadások kereszttüzébe került.1934-ben egy rádióelőadás kapcsán figyeltek fel nehézlégzésére. Az orvosi diagnózis a gégeszűkület okául daganatot állapított meg, a műtétet 1938-ban végezték el. Babits Beszélgetőfüzeteivel, írásban érintkezett környezetével. Az átmeneti javulást követően állapota rosszabbodott. Még elutazott San Remóba, hogy átvegye a Dante-fordításáért járó kitüntetést.Hazatérte után, 1941. augusztus 4-én Budapesten halt meg. Regények [*=center]A gólyakalifa (1913, megjelent: 1916) [*=center]Timár Virgil fia (1922) [*=center]Kártyavár (1923) [*=center]Halálfiai (1927) [*=center]Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (1933) Verseskötetek [*=center]Levelek Íris koszorújából (1909) [*=center]Herceg, hátha megjön a tél is! (1911) [*=center]Béke és háború közt (1911-13) [*=center]Recitatív (1916) [*=center]Nyugtalanság völgye (1920) [*=center]Sziget és tenger (1925) [*=center]Az Istenek halnak, az ember él (1929) [*=center]Versenyt az esztendőkkel! (1933) [*=center]Összes versei (1938) Kiemelt versei [*=center]In Horatium (1904) [*=center]Óda a bűnhöz (1904) [*=center]Himnusz Irishez (1904) [*=center]A lírikus epilógja (1904) [*=center]Messze... messze... (1907) [*=center]Esti kérdés (1909) [*=center]Május huszonhárom Rákospalotán (1912) [*=center]Húsvét előtt (1916) [*=center]Fortissimo (1917) [*=center]Zsoltár férfihangra (1918) [*=center]A gazda bekeríti házát (1925) [*=center]Cigány a siralomházban (1929) [*=center]Mint különös hírmondó (1930) [*=center]Csak posta voltál (1933) [*=center]Ősz és tavasz között (1936) [*=center]Balázsolás (1937) [*=center]Jónás könyve (1938) [*=center]Jónás imája (1939) Tanulmányok [*=center]Petőfi és Arany (1910) [*=center]Az irodalom halottjai (1910) [*=center]Az ifjú Vörösmarty (1911) [*=center]A férfi Vörösmarty (1911) [*=center]Tanulmány Adyról (1920) [*=center]Írók két háború közt (1941) Egyéb művei [*=center]A második ének [*=center]Barackvirág [*=center]Laodameia [*=center]Az európai irodalom története (1936) [*=center]Hatholdas rózsakert [*=center]Jónás könyve [*=center]Keresztül-kasul az életemen [*=center]Új Leoninusok Műfordításai [*=center]Wilde Oszkár verseiből (1916) [*=center]Erato (Az erotikus világköltészet remekei) (Babits Mihály neve alatt – de a versek egy része Szabó Lőrinc fordítása) [*=center]Charles Baudelaire: A Romlás virágai (Tóth Árpáddal és Szabó Lőrinccel közösen) [*=center]Shakespeare: A vihar [*=center]Dante: Isteni színjáték [*=center]Szophoklész: Oidipusz király + Oidipusz Kolónoszban (Babitsnál még „Oedipus” formában szerepel) [*=center]Goethe: Iphigénia Taurisban [*=center]Edgar Allan Poe elbeszélései (Pár szó egy múmiával, A hosszúkás láda, Árny, Metzengerstein, Egy hordó Amontillado, Az Usher-ház vége, Történet a Rongyos Hegyekből, Morella, Az üzletember, A perverzió démona stb.) és versei (A holló, Álomország, Valakinek a Paradicsomban stb.)
