Tudomány Balsafatutajjal Polinéziába, az utolsó földi édenkertbe

Thor Heyerdahl norvég tengerbiológus, antropológus és utazó a „high tech" korszak előtti embert próbáló, kalandos, és romantikus felfedezések korának egyik utolsó nagy alakja volt. Kereken hetven éve, 1947. április 28-án vágott neki törékeny balsafa tutaján öt társával együtt a végtelen Csendes-óceánnak, hogy Dél-Amerikából Polinéziába hajózva bebizonyítsa, Polinéziát egykor nem Ázsiából származó emberek, hanem dél-amerikai őslakosok népesítették be.

A fagyos fjordok hazájától a déltengerek varázslatos világáig


A festői norvég kikötővárosban, Larvik-ban 1914. október 6-án született Thor Heyerdahlt már egész fiatalon elvarázsolta a trópusi csendes-óceáni szigetvilág, Polinézia, az „utolsó földi édenkert".



Polinézia, az "utolsó édenkert"

Forrás: Elter Károly

Még az Oslói Egyetem hallgatójaként – ahol zoológiát és földrajzot tanult - került a kezébe egy útleírás Polinéziáról,

és ez a könyvélmény egész életre szólóan meghatározta az ifjú Heyerdahl további pályafutását.

A távoli és egzotikus trópusi paradicsom után sóvárogva elhatározta, hogy mindent felad, és egész életét Polinézia, illetve őslakói kutatásának szenteli.



Polinéziai asszony. Évtizedekig vitatott volt, honnan érkeztek a szigetvilág őslakói

Forrás: Elter Károly

Professzorai tanácsára először a Marquesas-szigetekre, a közigazgatásilag Franciaország tengerentúli megyéjének számító szigetcsoportra utazott az egyetem megbízásából,

hogy az ott élő állatvilágot kutassa.

Feleségével együtt kerek egy éven át igen romantikus körülmények között – egy maguk építette bambuszkunyhóban lakva – kutatta a szigetvilág rovarfaunáját.



A Kon-Tiki a Csendes-óceánon

Forrás: AFP/Stringer

Érdeklődését azonban a helyi állatvilágnál sokkal jobban lekötötték az itt élő emberek.

A Marquesas-szigeteken szerzett élményeit az 1938-ban norvég nyelven kiadott „Vadászat a paradicsomért" című könyvében írta meg. A szigeteken eltöltött egy év hatására Heyerdahl végleg eldöntötte, hogy a polinéz népcsoport kutatásának szenteli életét. Az ifjú tudós terveiben azonban a második világháború kitörése gyökeres változást hozott.



A fiatal Thor Heyerdahl

Forrás: Kon-Tiki Museum, Oslo

1940. április 9-én Adolf Hitler csapatai partra szálltak Norvégiában, elűzték a királyt és a törvényes kormányt, majd saját kreatúrájukat, a náci-szimpatizáns kollaboránst, Quislinget állították az ország élére.

A megszállókkal szemben északon kibontakozó gerillaharcokban Heyerdahl is részt vett,

és csak a háború vége, 1945 után foghatott hozzá nagy terve valóra váltásához.

Szenvedélyesen hitte, hogy keletről érkeztek az első őslakosok


Thor Heyerdahl a történészek és antropológusok többségi álláspontjával szemben szenvedélyesen hitt abban, hogy a polinéz szigetvilágot nem Délkelet-Ázsiából érkező bevándorlók, hanem keletről, Dél-Amerikából származó őslakók népesítették be, még az Inka Birodalom létrejötte előtti időkben.



Polinéziai táncosok. Heyerdahl szenvedélyesen hitte, hogy polinézia első őslakói a dél-amerikai kontinensről érkeztek

Forrás: Elter Károly

Az embertani illetve kultúrantropológiai bizonyítékokon kívül sok kutató már csak a miatt sem tartotta megalapozottnak a keletről történő bevándorlás elméletét, mivel a dél-amerikai partvidék és szigetcsoport közti közel tízezer kilométer széles, igen veszélyes vízsivatag keresztülszelése az őslakók parányi csónakjaival lehetetlen vállalkozásnak tűnt.



A polinéz szigetvilágot közel 10 ezer kilométeres távolság választja el Dél-Amerika nyugati partvidékétől

Forrás: Elter Károly

Heyerdahl – aki fanatikusan hitt elmélete megalapozottságában - be akarta bizonyítani, hogy egyáltalán nem lehetetlen indián-tutajon átkelni Dél-Amerikából Polinéziába. Ezt a teória megalapozottságát volt hivatott bizonyítani a vakmerő, és világhírűvé lett Kon-Tiki expedíció.

Képtelenségnek tartották tutajon átszelni a Csendes-óceánt


Heyerdahl mind a spanyol hódítás korából fennmaradt hajóábrázolásokat, mind pedig a perui indiánok tengerhajózással kapcsolatban fennmaradt szájhagyományát elmélyülten tanulmányozta, hogy elkészíthesse az inka idők előtt használt ősi indián hajó legpontosabb mását.



Heyerdahl 1955-ben kezében a Kon-Tiki modelljével

Forrás: AFP/Sverre A. Borretzen

A történelmi dokumentumokból rekonstruálható eredeti hajótípus lényegében egy rendkívül alacsony fedélzetű, balsafából épített, kötelekkel összefogott vitorlás tutaj volt.

Több szakértő szerint ez a fajta tutaj legfeljebb a part menti hajózásra lehetett alkalmas,

mivel építőanyaga, a balsafa gyorsan megszívja magát vízzel, ezért a járművet időnként a partra vontatva alaposan ki kell szárítani. Ugyancsak problémásnak tartották a tutaj szerkezeti rögzítését, mert a hajótestet egybefogó, háncsból font kötélzet a tengervíz hatására viszonylag rövid idő alatt szétmállott



Így nézett ki a Kon-Tiki bambuszból és szárított banánlevélből készített kabinja. A hosszú átkelés során az expedíció tagjai gyakran megmártóztak a 27-28 fokos, langymeleg óceán vizében

Forrás: Kon-Tiki Museum, Oslo

A tutaj csaknem egy vonalban áll a vízszinttel, alig emelkedett fölé,

ezért még a tenger gyengébb hullámzása esetén is a víz átcsaphatott a fedélzeten.

A szakértők mindezek alapján képtelenségnek tartották egy ennyire törékeny és instabil vízi alkotmánnyal az óceánjárást.

Nem ismerték Dél-Amerika őslakói a vasszeget


Heyerdahlt azonban nem lehetett lebeszélni a terv végrehajtásáról. Thor Heyerdahl és öt társa Peruba utaztak, ahol az indiánok ősi módszerét követve megépítették a balsafa tutajt. A norvég felfedező az inka napisten után Kon-Tiki névre keresztelte el a hajót.



A Kon-Tiki a Csendes-óceánon, úton a polinéz szigetvilág felé

Forrás: Wikimedia Commons

A tutaj fedélzetét 9 nagy, egyenként 60 cm átmérőjű és 10-13 méter hosszú balsafatörzsből építették össze, keresztbe elhelyezett merevítő szálfákkal megerősítve, egyetlen fémszög alkalmazása nélkül. (Az indiánok nem ismerték a vasszegeket.) A farönkök közé, az egykorú ábrázolásokból kiindulva 60 cm hosszú fenyődeszkákat ékeltek be anélkül,

hogy pontosan tudták volna, mi lehet e deszkák funkciója.

( Csak az óceáni átkelés során derült ki, hogy ezek a deszkák jelentősen megkönnyítik a tutaj kormányzását.)



Életkép a Kon-Tiki fedélzetéről, a csendes-óceán átszelése közben. A felfedezők éppen egy kifogott, méretes cápát emelnek ki az óceánból

Forrás: The Thor Heyerdahl Institut

A tutaj egyetlen, közel 9 méter magas, mangrovefából faragott árbóccal szerelték fel. A vakmerő óceánátkelésre vállalkozó hat felfedező számára az árbóc mögötti 4,2 –szer 2,4 méter széles bambuszfonatból készített, és szárított banánlevelekkel fedett kabin biztosított menedéket az időjárás viszontagságai, a tűző trópusi napsütés, vagy éppen a heves esők ellen.

Csak a rádiókészülék nem volt autentikus a Napisten tutaján


Nem volt kis feladat a több mint száz naposra tervezett átkeléshez szükséges ivóvíz és élelmiszerkészlet elhelyezése sem a parányi tutajon.

Az ivóvizet a tutaj aljára rögzített bambuszcsövekben illetve tartályokban tárolták,

a táplálékot 200 darab kókuszdió, édesburgonya, lopótök, illetve más egyéb termények és gyümölcsök biztosították ugyanúgy, ahogy egykor az indián hajósok láthatták el magukat a hosszabb tengeri utakon.



Déltengeri idill Francia-Polinéziában

Forrás: Elter Károly

A hússzükségletet az óceán biztosította az átkelés ideje alatt; az expedíció tagjai horgászással tették változatosabbá étrendjüket.

A 20. század csupán a saját maguk által barkácsolt, illetve egy második világháborús brit Mark II. típusú rádió-adóvevő formájában képviselte magát az archaikus indián tutaj fedélzetén. Az előkészületek befejezése után, 1947. április 28-án reggel Heyerdahl és felfedezőtársai behajóztak a Kon-Tikire.

Grafikus, szociológus, kommandós, és robbantási szakértő a fedélzeten


Az expedíció vezetőjén kívül négy norvég és egy svéd vágott neki a sokak szerint öngyilkossági kísérlettel felérő kalandos útnak.

A legénység tagjai közül a rádiós, Knut Haugland, sokat próbált háborús veteránnak számított,

aki 1942-ben - többek között - részt vett a náci atomkísérletekhez nélkülözhetetlen norvégiai nehézvíz-készletet megsemmisítő kommandós akcióban is.



A Kon-Tiki expedíció személyzete (középen az expedíció vezetője, Thor Heyerdahl)

Forrás: Kon-Tiki Museum, Oslo

A másik rádiós,Torstein Raaby szintén a norvég ellenállási mozgalomban harcolt: 1944-ben a szövetséges bombázógépek az ő jelentései alapján süllyesztették el a Tromso fjordban állomásozó német szupercsatahajót, a Tirpitzet. Herman Watzinger meteorológus a Kon-Tiki expedíció tudományos programvezetőjeként időjárási és oceanográfiai megfigyeléseket végzett az átkelés alatt, a hajószakács Bengt Danielsson pedig szociológusként a különböző népcsoportok vándorlási szokásainak volt az elismert szaktudósa.



Cserepes-teknős a Csendes-óceán felszínén. A Kon-Tiki expedíció tagjai az átkelés során számos értékes tengerbiológiai megfigyelést tettek

Forrás: Elter Károly

A navigátori tisztséget ellátó Erik Hesselberg – civil foglalkozását tekintve grafikus – tervezte meg az expedíciónak a Kon-Tiki vitorlájára festett, és világhírűvé lett emblémáját. Amikor nekivágtak az óceánnak, valamennyien tisztában voltak azzal, hogy az előttük álló nagy kaland könnyen az életükbe is kerülhet.

Magányos tutaj a végtelen vízsivatagban


A Kon-Tiki napra pontosan hetven éve futott ki Callao kikötőjéből a Csendes-óceán végtelen vizeire. Ötven tengeri mérföldön át (egy tengeri mérföld 1,85 km., a szerk.)

az erős partközeli hajóforgalomra figyelemmel, a perui haditengerészet egyik korvettje vontatta a tutajt.

Miután a hadihajó leoldotta a Kon-Tikit, és a part felé vette az irányt, az apró tutaj magára maradt az irdatlan vízsivatagban.



Az átkelés során kétszer kerültek viharba, de az apró tutaj kiválóan állta a nagy hullámokat is

Forrás: Pinterest

A merész felfedezők nyugatra tartó útjuk során a szeleken kívül a Humboldt-áramlat jótékony sodrását is kihasználták.

Ahogy teltek-múltak a napok, egyre jobban kitapasztalták a Kon-Tikivel való hajózást.

Még a küldetés sikerében feltétlenül bízó Heyerdahlt is meglepte, hogy a tutajnak sokkal kiválóbb a tengerálló képessége a feltételezetteknél. Kiderült, hogy a fedélzeti szálfák közé épített léceknek köszönhetően egészen könnyű megfordulni vele, és az indiánok által nem használt, ám biztonsági megfontolásból a hajó orrára épített hullámtörőre sincs semmi szükség.



Heyerdahl egy kifogott méretes tonhallal a Kon-Tiki fedélzetén

Forrás: Kon-Tiki Museum, Oslo

A Kon-Tiki minden szempontból jelesre vizsgázott az óceánon

A hosszú átkelés során Heyerdahl és személyzete kétszer került nagyobb viharba, egyik alkalommal öt napon át tomboltak az elemek. A Kon-Tiki azonban biztosan állta az erős szélben félelmetesen feltornyosuló szürke hullámhegyek ostromát.

Születésnapi jókivánság a királynak a Csendes-óceán közepéről


A sok ezer kilométerre fekvő civilizációval csak a rádió segítségével tarthattak kapcsolatot. A saját építésű adóvevő olyan kiválóra sikeredett, hogy a Csendes-óceán közepéről még az irdatlan távolságra fekvő szülőhazával, Norvégiával is sikerült felvenniük a kapcsolatot. Heyerdahl és társai, igaz hazafiakként

VII. Haakon norvég király születésnapján rádiótáviratban köszöntötték fel az uralkodót,

aki e gesztustól mélyen meghatódva személyesen mondott köszönetet a távolból érkezett jókívánságokért.



VII. Haakon norvég király ( a képen középen, tengerész egyenruhában) családtagjaival a HMS Norfolk cirkáló fedélzetén

Forrás: Wikimedia Commons

A kétségkívül kalandos csendes-óceáni átkelés – a zajtalanul sikló hajóra figyelemmel – kitűnő alkalmat kínált a kevéssé ismert, partoktól távoli nyílttengeri élővilág megfigyelésére. A Kon-Tiki expedíciónak köszönhető többek között egy új kígyómakréla-féle (Gempilydae) felfedezése, de számos, a nyíltvízi planktonra vonatkozó új megfigyelési eredményt is Heyerdahl vállalkozásának köszönhet a tudomány.



Egy csendes-óceáni kígyómakréla-féle (Gempilydae) képe

Forrás: Fishes of Australia

Éjszakánként számos mélytengeri halfajt észleltek közvetlenül a felszín közelében.

Ez a fontos megfigyelés véglegesen bebizonyította, amit az oceanográfusok már korábban is sejtettek, nevezetesen, hogy a szürkületi zóna több száz méteres sötét mélységeiből napnyugta után napi ciklusú vertikális vándorlás indul meg a felszíni vizek felé.

Föld, föld!


Több mint három hónapig tartó kalandos hajózás után a Kon-Tiki legénysége 1947. július 30-án pillantotta meg ismét a szárazföldet, a polinéz szigetcsoport egyik legkeletebbre fekvő tagját, az apró Puka-Puka atollt.



A felfedezők élelemnek kifogott cápákkal a Kon-Tiki fedélzetén

Forrás: The Thor Heyerdahl Institut

A sok viszontagságon átesett tutaj és legénysége augusztus 7-én kötött ki a Tuamotu-szigetcsoporthoz tartozó Raroia atollon. Egész pontosan, a Kon-Tiki a sziget felé tartva fennakadt a lagúnát gyűrű alakban övező korallzátonyon. Noha a törékeny hajó súlyosan megrongálódott az ütközéstől, sikerült levontatni a zátonyról, és kijavítani.



Heyerdahl a sikeres átkelés után Polinéziában, polinéz dísszel a fején

Forrás: Kon-Tiki Museum, Oslo

Thor Heyerdahl és társai 110 napig tartó útjukkal bebizonyították, hogy a spanyol hódítás előtti Dél-Amerika népei olyan hajóépítési és technikai tudással rendelkeztek,

amely lehetővé tette számukra Polinézia elérését.

A norvég tudós úgy vélte, hogy sikeres expedíciója meggyőző bizonyítékul szolgál a dél-amerikai eredetű bevándorlás alátámasztására.

Generációk nőttek fel a kalandos életű felfedező útikönyvein


A tudomány azonban a Kon-Tiki kétségkívül meggyőző utazása ellenére is szkeptikus maradt Heyerdahl elméletével szemben. A kérdés lezárását a modern biológiai tudományok fejlődése tette lehetővé, az 1990-es évek elején. Az ekkor elvégzett mitokondriális DNS összehasonlító vizsgálatok megerősítették, hogy Polinézia őslakosságának genomjában legnagyobb részt a délkelet-ázsiai népekre jellemző genetikai sajátosságok mutathatók ki.



Polinéz nő. Az összehasonlító genetikai vizsgálatok a polinéz népcsoport délkelet-ázsiai gyökereire utal

Forrás: Elter Károly

Mindez nem zárja ki, hogy Dél-Amerikából is érkezhettek bevándorlók a „földi paradicsomba",

ám azt a teóriát, hogy az inkák előtti időszak őslakói népesítették volna be legalább részben a csendes-óceáni szigetvilágot, egyértelműen elveti a tudomány. Maga Heyerdahl úgy vélte, hogy az, a dél-amerikai és polinéziai mondavilágban is felbukkanó, magas és szakállas emberekként leírt ismeretlen eredetű népcsoport álhatott a polinéziai bevándorlás hátterében, amely még az indián civilizációk kialakulása előtt telepedett meg Dél-Amerikában.



A norvég tudós nevéhez még számos más további híres felfedező-expedíció fűződik

Forrás: The Thor Heyerdahl Institut

Mindez azonban semmit sem von le a Heyerdahl-expedíció értékéből,

amelynek kulturális hatása talán még a tudományos eredményeknél is jelentősebbnek bizonyult.

Generációk egész sora nőtt fel Heyerdahl ikonikus művén, az 1948-ban kiadott, később hetven nyelvre lefordított „Tutajjal a Csendes-óceánon – A Kon-Tiki expedíció" című könyvén, sokakban elvetve a világ szépségeinek megismerése, és a felfedezés iránti vágyat.



Sokakban Heyerdahl ültette el a világ szép tájainak felfedezése iránti vágyat

Forrás: Elter Károly

Az expedícióról készített dokumentumfilmet pedig Oscar-díjjal jutalmazták.

A kiváló norvég tudós nevéhez még számos további híres expedíció fűződik, így többek között a Húsvét-sziget szoborkolosszusainak titkát kutató 1955-ös vállalkozása, vagy az óegyiptomiak hajózási kultúráját kutató ugyancsak világhírűvé vált Ré-expedíciók.



Az idős Thor Heyerdahl. A kalandos életű felfedező magas kort ért meg

Forrás: DPA/AFP/-

Az idősödő tudós érdeklődése élete alkonyán a viking eredettörténet kérdéseire irányult. Thor Heyerdahl kalandos és eredményekben gazdag hosszú életutat maga mögött hagyva, 87 éves korában, 2002. április 18-án hunyta le örökre szemét. A világhírű felfedező emlékét és tudományos hagyatékát az oslói Kon-Tiki Múzeum őrzi.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...