Békakirályfi – Vegyél el A szinte önmagát alakító Jennifer Lopez „civillel” kezd Kat Coiro filmjében – bár Owen Wilson ezúttal nem tűnik jó castingnak, a Vegyél el ennek ellenére is működő romkom, a klasszikus receptúra alapján. Néhány romkom és tévéfilm a tízes években és vagy két tucat tévéepizód az elmúlt hat-hét évben – innen érkezett Kat Coiro rendező, hogy elkészítsen John Rogers, Tami Sagher és Harper Dill forgatókönyvéből egy igazi hollywoodi tündérmesét, ami meglepő módon egy képregényből, méghozzá Bobby Crosby azonos című képregényéből készült. A képregény – legalábbis a beleolvasó szerint – igazán dögös, mai darab, a Vegyél el (Marry Me) sok tekintetben azonban olyan, mintha legalább annyit merített volna a klasszikus Hamupipőke-történetekből, mint napjaink social mediájából. Bár minden évtizednek vannak slágertémái a romkomok terén – a 2000-es évek elején képbe jött például a család és a haverok, a 2010-es években pedig gombamódra szaporodtak a young adult könyvekből adaptált vicces és halálosan komoly románcok –, a klasszikus receptúra sosem megy ki a divatból. Évről évre születnek filmek, melyekben a látszólag egymásnak elérhetetlen szerelmesek egymáséi lesznek – az azonban, hogy ki a béka, és ki a csókot lehelő imádott, az évtizedek során változik. 1990-ben a Micsoda nő!-ben Julia Robert még prostituáltként járta az utcákat, hogy egy gazdag férfi szerelmére leljen, kilenc évvel később viszont már filmsztárként hódította meg a könyvesboltos Hugh Grantet a Notting Hillben. A kilencvenes évek végén még A csaj nem jár egyedül, a 2021-es remake-ben azonban már a srác. 2002-ben az Ámomban már láttalakban még maga Jennifer Lopez is eljátszott egy ambiciózus takarítónőt, aki egy gazdag politikusról álmodozott – 2022-ben azonban már az általa alakított karakter lett a vágy tárgya. A film egy mondat erejéig reflektál is a megváltozott helyzetre: a nő választ, megtartja a nevét, a férfi meg teperjen, hogy játékban maradhasson. Az utóbbi években – leglátványosabban a Disney rajzfilmjeiben – megfigyelhető trend, mely emancipálja a korábban csupán a férfi társaiként (ön)meghatározó nőket, begyűrűzött a heteroromantikus komédiák piacára is, és azáltal, hogy a nőket helyezi társadalmilag erősebb pozícióba, egyfajta kiegyenlítő erőként hat. Ez nem egyfajta túlzott feminizmus, és semmiképp sem annak az üzenete, hogy a nők már ne vágynának férfipartnerre, csupán arra mutat rá, hogy egy önálló egzisztenciával rendelkező nő nincs függőségi viszonyban a szerelmétől. A Vegyél elben Kat Valdez (Jennifer Lopez) szupersztár készül hozzámenni Bastianhoz (Maluma), akivel a boldogító igent közös daluk, a Marry me bemutatóján készülnek kimondani. Mikor a koncert közben kiderül, hogy a férfi félrelépett, Kat a pillanat hevében a közönség soraiból választ magának vőlegényt, akihez – ha már rajta volt az esküvői ruha – hozzá is megy sebtiben. Másnap a segítőkész matektanár, Charlie (Owen Wilson) és Kat mindenki legnagyobb meglepetésére úgy döntenek, hogy ahelyett, hogy érvénytelenítenék a házasságot, inkább elkezdik egymást megismerni. A film sok erőssége mellett sajnos a legnagyobb gyengesége pont a castingban rejlik. A főhőshöz kísértetiesen hasonlító JLo tökéletes választás Kat szerepére, sőt Wilson is remek mint matektanár, ketten együtt azonban nem igazán jók. Nem nagyon működik a kémia, sőt a két karakter is eléggé különbözik ahhoz, hogy mi is megkérdőjelezzük, mi a fenét is akarnak egymástól. Sok film bukott már egy ilyen döntésen, de a Vegyél el érdekes módon ennek ellenére is működik. Az írók vették a fáradtságot, hogy szépen felépítsék a szerelmesek közeledését és szellemes párbeszédekkel tűzdeljék azt, ráadásul – még ha egy romkom mélységében is – több olyan témát is érintenek (a lámpaláz, a social media működésének vagy a nők showbizniszben elfoglalt helyének kérdése), ami még egy kis értelmet is képes becsempészni a cselekménybe. Érdekes ellenmondás, hogy bár a film bírálja a nők kezelését zeneiparban, a film hősnőjére mint 35+-os hivatkozik. JLo 52 éves, és sok 35-ös szeretne úgy festeni, mint ő, így egyáltalán nem értem, mi szükség volt letagadni a korát. Megjegyzem az 53 éves Wilsonnak sem kell szégyenkeznie. A film prói közé tartozik, hogy kellemesek a mellékszereplők is – különösen szerethető a Trónok harcából Samwell Tarly-ként megismert John Bradley a menedzser szerepében –, és ha ez még mindig nem lenne elég, az alkotók bedobják a kutya és gyerek kártyát is. A filmben – lévén a főhőse egy énekesnő – kiemelkedően fontos szerepet kap a filmzene, ami természetesen külön albumon is megjelent a filmmel egyidőben. A dalok többségét maga JLo énekli, akihez többször is betársul – sőt, két dal erejéig szólóban is fellép – Maluma. A 28 éves kolumbiai énekes az Encantóban Marianónak kölcsönözte már hangját, jövőre pedig az Énekelj! harmadik részében is feltűnik, de ez az első élőszereplős filmszerepe. A filmzene – melyet egy kisebb tömeg jegyez – tele van fülbemászó dalokkal, és nagyon kellemes hangulatúvá teszi a filmet. A Vegyél el pont az, aminek mutatja magát: a kor szavát is meghalló klasszikus tündérmese, ami Valentin-nap idején biztosan eltalál a szívekhez. A Vegyél el 2022. február 10-től elérhető a magyar mozikban. 2022. február 18. https://www.filmtekercs.hu/kritikak/vegyel-el-kritika
