Nagy, időnként beomló üregek rejtőznek a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszíne alatt a Rosetta űrszonda felvételeit elemző szakértők szerint. A képeken 18 különleges, aknaszerű mélyedés látható. Ezek egyáltalán nem hasonlítanak a szokásos kráterekre, por és gáz távozik belőlük az űrbe - közölte a Max Planck Naprendszer-kutató Intézet (MPS). A jégből, fagyott gázból és porból álló felszín aknaszerű mélyedései különböző méretűek: átlójuk tíz és néhány száz méter között lehet. Oldalfalaik csaknem merőlegesek, nagyon mélyek, a legnagyobbak akár kétszáz méterre is lenyúlnak az üstökös belsejébe. Belső oldalaikon a felvételek rétegződés és teraszosodás nyomait mutatják. Hasonló struktúrákat már más kométákon is megfigyeltek, az üstökösök tipikus képződményéről lehet szó. A kutatók szerint minden arra utal, hogy beomlott üregekről van szó. Ezek a felszín alatti üregek idővel szemlátomást egyre nagyobbak lesznek, majd a fedőréteg instabillá válik és beomlik. Ennek következtében a mélyedések peremein friss anyag kerül a felszínre, amelyből gáz párolog, és ez táplálja a megfigyelt porkilövelléseket. A tudóscsapat Jean-Baptiste Vincent, a MPS kutatója vezetésével azokat a felvételeket értékelte ki, amelyeket a Rosetta űrszonda fedélzetén lévő Osiris kamerarendszer készített tavaly július és december között.
