Bűncselekmény lehet a mobilok kikódoltatása Érdekes ügyben nyomoznak a göttingeni rend?rök. A helyi rend?rkapitányság négy hacker és 600 olyan személy ellen indított eljárását, akik kikódoltatták a mobiltelefonjukat. Magyarországon eleinte csak a szolgáltatókhoz kötött mobiltelefonokat lehetett kapni, a kártyafüggetlen készülék gyakorlatilag ismeretlen fogalomnak számított. Nem csoda, hogy komoly hagyományai vannak a mobilok kikódoltatásának. A megoldást gyakorlatilag a kényszer szülte: mobilt mindenki szeretett volna, de nem feltétlenül ragaszkodott a szolgáltatóhoz. Ezért virágzottak a néhány ezer forintért gyors és végleges kikódolást ígér? boltok, amelyek a legális tevékenységük mellett segítettek a hozzájuk forduló ügyfeleknek. Németországban is még mindig sokan élnek ezzel a lehet?séggel, de lehet, hogy már nem sokáig. Göttingenben egy ilyen esetb?l lett rend?rségi ügy, amely azóta egyre terebélyesedik. Kiderült ugyanis, hogy 600 ember profi hackerekhez fordult azt kérve, hogy szüntessék meg a szolgáltatóhoz kötöttségüket. A nyomozást Marcel Schoppe rend?rfelügyel? vezeti, aki az ügyészekkel és más nyomozókkal tartott egyeztetésen mutatta be az alkalmazott módszert. A SIM-korlátot mindössze két másodperc alatt eltávolította, majd két perc alatt egy másik szolgáltatónál is használható készülékké varázsolta át az eszközt. Az eljárás gyors, egyszer? és ami a legfontosabb: sikeres. A német városban június óta külön 8 tagú nyomozócsoport foglalkozik a SIM-feltörésékkel kapcsolatos ügyekkel. A részleg által folytatott eljárásban már 600 gyanúsított van. Az ? b?nük az, hogy megkerestek négy hackert, akik vállalták, hogy lehet?vé teszik a hivatalosan nem lehetséges szolgáltatóváltást. A négy személy mellett várhatóan a 600 készüléktulajdonos ellen is vádat emelnek. A vádpontok között megtalálható a tisztességtelen piaci verseny, valamint a szerz?i jogi törvény megsértése. Emellett felmerülhet az adatok kikémlelésének, az adatmódosítás és a számítógépes csalás elkövetésének gyanúja is. "Egy mobiltelefon megvásárlója gyakorlatilag csak a készülék tulajdonjogát kapja meg, de a rátelepített szoftvert csak használhatja. Amennyiben valaki megpróbálja módosítani a programot, az szerz?i jog elleni b?ncselekményt követ el" - nyilatkozta Oliver Knabe, a különleges nyomozócsoport vezet?je. A jogászok ugyanakkor kétségbe vonják a rend?rök jogértelmezését. Thomas Hoeren münsteri bíró és IT-, illetve médiajogi professzor leszögezte, hogy ebben a kérdésben a b?nüldöz?k a ködben tapogatóznak és még maguk sem tudják, hogy valójában mit is vizsgálnak. A szakember szerint a készüléktulajdonosokat - a jelenleg hatályos jogszabályok alapján - semmiképpen sem lehet felel?sségre vonni. A helyzet ugyanakkor közel sem ennyire egyszer?. Az augsburgi ügyészség ugyanis májusban vádat emelt egy hasonló ügyben és az illet?t joger?sen 600 euró pénzbüntetésre ítélte a helyi bíróság.
