Kipróbáltuk, hogy mit tud a Canon legfrissebb prémium kategóriás PowerShot fényképezőgépe. A Canon 2000-ben indította útjára a népszerű PowerShot G sorozatot, melynek tagjai egytől egyig arról ismerszenek meg, hogy az átlagos kompaktoknál sokkal jobb minőséget biztosítanak, és elsősorban a prémium kategóriás termékekre vágyó haladó felhasználók igényeit elégítik ki. A termékcsalád történetében fontos mérföldkövet jelentett a 2012 elején kijött G1 X a maga 1,5 colos szenzorával, melyet aztán tavaly a hasonló méretű képérzékelős G1 X Mark II, illetve az 1 colos szenzoros G7 X követett a sorban. Idén júniusban pedig bemutatkozott a széria immár tizenhatodik képviselője, az elsősorban hatalmas zoomátfogása révén hódító G3 X, mely jelen tesztünk alanya. Alapkoncepció A Canon PowerShot G3 X azok számára készült, akik elégedetlenek az átlagos kompakt fényképezőgépek képminőségével, de nem szeretnének hatalmas tükörreflexes gépekre váltani, illetve akiket a legújabb tükör nélküli cserélhető objektíves MILC modellek sem igazán hoznak lázba. A G3 X azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy miközben egyértelműen kisebb méretű a bridge kategóriás fénylesőknél, az objektíve a haladó kompakt kategóriában új rekordot állít fel. Rögtön az elején nem árt azonban tisztázni, hogy a G3 X nem egy szuperkompakt apróság, vagyis a maximálisan zsebbarát megoldásra vágyók inkább valamilyen normál kompakt vagy travelzoom készülék felé kacsintgassanak. Külcsín A fekete színű fényképezőgép 123x77x105 milliméter méretű, a mérlegen pedig 733 grammot nyom. A minőségi magnéziumváz időjárásálló kivitelű, vagyis akár esőben sincs akadálya a fotózásnak, ezenkívül pedig azt is garantálja a gyártó, hogy por sem kerülhet a borítás alá. A kellemes fogásra egyrészt a mintegy 2 centiméteres elülső markolat, másrészt a hátsó szekció jobbfelső sarkába került apró kitüremkedés jelent garanciát. Baloldalt található a vaku felpattintására hivatott csúszka: az integrált villanó 2 centi magasra csapódik fel, és egy laza mozdulattal akár a mennyezetre is irányíthatjuk a fényét. Ez alatt kapott helyet a kihajtható kis ajtó mögé rejtett mikrofon és fülhallgató csatlakozó aljzat - az ellentétes oldal az ugyancsak rejtett USB és HDMI csatikat vonultatja fel. Felszereltség A felső élen lévő vakupapucsba akár a tükörreflexes Canonokon is használatos külső vakukat is egyszerűen be lehet csúsztatni, és itt található többek közt a bekapcsoló gomb, a tizenhárom funkciós üzemmódválasztó, a videófelvevő dedikált gombja, a vízszintes EV (+/- 3) tekerőgomb, egy függőleges tekerőgomb, illetve a zoom kezelőszervvel kombinált exponálógomb. Alul egy fémből készült állványmenetre, valamint egy méretes ajtóra lehetünk figyelmesek: ez utóbbi alatt található az SD/SDHC/SDXC kompatibilis memóriaslot, illetve a 920 mAh kapacitású lítium-ion akkumulátor. Az akksi egy feltöltéssel normál esetben 300 felvétel elkészítését teszi lehetővé, ha pedig energiatakarékos módra váltunk, akkor további 100 fotót exponálhatunk. Ezek ugyan nem rossz értékek, de sokkal inkább a MILC-ek, semmint a DSLR-ek üzemidejéhez hasonlatosak. A géphez alapáron normál külső töltő jár, tehát például a Sony hasonló masináitól eltérően nem magában a fényképezőgépben kell tölteni a megfáradt akksit. Kezelhetőség Hátul egy 3,2 colos képátlóval és 1,62 millió szubpixellel rendelkező TFT LCD-t találunk, mely ugyan nem forgatható, viszont legalább felfelé 180 fokban (szelfihez), lefelé pedig 45 fokban dönthető. A fényerő öt fokozatban állítható és külön éjjeli témabeállítás is elérhető, a kezelhetőségen pedig sokat javít, hogy a riválisoktól eltérően a display érintésérzékeny. A kijelző feletti gombbal pillanatok alatt összepárosítható a fényképezőgép és az okostelefonunk (Wi-Fi, NFC), melyet követően már szabadon átmásolhatók a képek, illetve távvezérelhető a mobilról a fotómasina. A kijelzőtől jobbra hét nyomógomb és egy tárcsa kapott helyet, melyek kezelése gyerekjáték egyszerűségű, ezenkívül pedig adott funkciókat számos különböző kezelőszervre is rá lehet programozni. Elektronikus képkereső nincs, többek közt emiatt is lehet a közvetlen riválisoknál kisebb a G3 X, viszont legalább külső EVF-et vásárolhatunk a géphez, igaz nem olcsón, mert ez a bizonyos EVF-DC1-es készség nem kevesebb mint 80 ezer forintot kóstál. Fotózásra fel! Tesztalanyunkban egy kereken 1 colos méretű BSI-CMOS képszenzor kapott helyet, mely több mint négyszer nagyobb az átlagos kompaktokban lévő 1/2,3 colos képérzékelőknél, ez pedig igen jó hatást gyakorol a képminőségre, illetve relatíve alacsony szinten tartja a képzajt. A 3:2 képarányú szenzor révén maximum 5472x3648 képpontos, 20 megapixeles fotók készíthetők, természetesen nemcsak JPEG, hanem akár RAW formátumban is. A képarány ezenkívül 16:9, 4:3, 1:1 lehet, a fényérzékenység ISO125 és ISO25600 között állítható (a riválisok ISO64-80-tól indulnak), a fénymérés kiértékelő, középre súlyozó átlagoló és szpot jellegű lehet, a haladó fotósok pedig nemcsak a teljesen manuális beállítási lehetőségeknek, hanem az ND-szűrőnek is igen nagy hasznát vehetik. Legjobb minőségi beállítás mellett átlagosan 4-6 MB méretű felvételek készülnek - íme néhány tesztfotó, melyek klikkre új ablakban és eredeti méretben nyílnak meg:
