Gazdaság Csökken a különbség a magyar nők és férfiak fizetése között

A nemek közötti fizetési szakadék Magyarországon egyre kisebb, a különbségek akkorák, mint Svédországban. A bérek közti távolság hazánkban az európai és az OECD-átlagnál is kisebb, ráadásul vezető pozícióba is több nő kerül, mint az Unióban. Ezek ellenére a helyzet még koránt sem kielégítő, több szektorban is hatalmasak az egyenlőtlenségek.


A KSH adatai szerint Magyarországon 2016-ban több nő élt, mint férfi, a lakosság 52,3 százaléka nő. Ez azt jelenti, hogy ezer férfira 1097 nő jut.

A statisztikai hivatal szerint hosszú idő óta jóval nő több szerez felsőfokú végzettséget Magyarországon, mint férfi, de ezek ellenére nők foglalkoztatási adatai kedvezőtlenebbek.

Míg a férfiak 73 százaléka dolgozik, addig a nőknél ez az arány 60,2 százalék.


Forrás: MTI/Kallos Bea


Jelentős a különbség a fizetések között is, a nők még mindig elmaradnak a férfiak mögött. 2015-ben a nők bruttó átlagkeresete 223 300 forint volt,

mindössze 84,5 százaléka a férfiak bérének.

Bár a 15,5 százalékpontos különbség nagy, európai viszonylatban jó eredménynek számít. Az Eurostat 2015-es számsorai Magyarországon 14 százalékos különbségről árulkodnak, ami a 11. legjobb adat az unióban. Ez jobb az uniós átlagnál, ami 16,3 százalék.

A magyar bérek közötti különbség 2012 óta jelentősen javult, öt éve még 20 százalék volt a távolság. Az adatokból kiderül az is, hogy

a nemek közötti bértávolság Magyarországon akkora, mint Svédországban vagy Cipruson.

Szektorbéli aránytalanságok


Magyarországon a nemzetgazdaság egészében összesen 2 millió nő dolgozik, ez az összes foglalkoztatott 46 százaléka. A gazdasági ágakat tekintve a legtöbb nő a feldolgozóiparban talált munkát (340 ezer fő), míg a második ágazat a kereskedelem 298 ezer fővel, megelőzve a közigazgatást, az egészségügyet és az oktatást is.



Rengetegen nő dolgozik a kiskereskedelemben.

Forrás: MTI/Vajda János

A nemek közötti szakadék nem egységesen 14-15,5 százalékos, hanem szektorok szerint változik. A Workania felmérése szerint ugyan van néhány ágazat, ahol a nők keresnek jobban (kultúra, sport, wellness és postai szolgáltatások), de

több helyen is 30 százalék lehet a fizetések közötti különbség, a férfiak javára.

Például a biztosítási cégek és a pénzügyi tanácsadás területén a különbség a nemek átlagbére között 35 százalék, a telekommunikációban 36 százalék, míg a szeszes italok, dohányáruk előállításának területén 38 százalék.

A legmagasabb, 40 százalékos szakadékot a lízing területén mérték a kutatók, az ott dolgozó nők átlagfizetése 289 ezer forint, a férfiaké 481 ezer forint.

Jelentős a távolság reklám, pr és marketing területeken is (22 százalék), de kevesebbet visznek haza a médiában (16 százalék) vagy a vendéglátásban (12 százalék) dolgozó nők is.

Nők vezető pozícióban


A CNBC összeállítása szerint Kelet-Európában a cégvezetők 38 százaléka nő, mindössze a vállalkozások kilenc százalékában nem találni női vezetőt. Ez kiemelkedő arány a világ többi részéhez képest, a globális átlag 25 százalékos.

Természetesen ez a szám lehetne jóval magasabb is, hiszen az alkalmazottak aránya nagyjából 50-50 százalék a nők és férfiak között uniós szinten, míg csak minden harmadik cégvezető nő az EU-ban. Az Eurostat adatai szerint a cégvezetésben szerepet kapó nők száma 2,6 millió fő

ami 35 százaléka a 7,2 millió cégvezetőnek.



Bár Magyarországon a női cégvezetők aránya magas, fizetésük elmarad férfi társaiéktól.

Forrás: Image Source/Image Source/Michael Cogliantry/Michael Cogliantry

Magyarországon ez az arány átlag feletti, a vezetők 41 százaléka nő. Bár a vezetésben betöltött arányuk figyelemre méltó, de a fizetési szakadék a legfelsőbb szinten 33 százalékos. A magyar differencia az unióban a legrosszabb aránynak számít.

Hol a legjobb nőnek lenni?


Az Economist immáron ötödik éve állítja össze az úgynevezett üvegplafon-indexet, amely több mutatót egyesítve rangsorolja az országokat a nemek közötti egyenlőség szerint.

Az index összeállításánál tíz különböző szempontot vettek figyelembe. Vizsgálják többek közt a nők arányát a felsőoktatásban, a munkaerő-piaci arányt, a bérek közti különbséget és a cégvezetésben ülő nők arányát is.


Mi az az üvegplafon?

Üvegplafonnak nevezi a szakirodalom azt a helyzetet, amikor egy szakképzett személy előmenetele a vállalati hierarchiában valamiért egy bizonyos szinten megragad. Ennek oka jellemzően lehet nemi, faji vagy eszmei hátrányos megkülönböztetés. Az üveg kifejezés arra utal, hogy előre nem lehet látni azt a plafont, ahol megáll az illető a vállalati ranglétrán.

A 28 országot vizsgáló tanulmány szerint Magyarországon nőnek lenni nagyjából olyan jó, mint Franciaországban vagy Kanadában.



Női dolgozók a Wizzairnél.

Forrás: MTI/Kallos Bea

A lista első négy helyén skandináv országok szerepelnek, míg

Magyarország a 9. helyen áll az OECD-átlagnál jobb mutatóval.

Az index szerint a legnagyobb egyenlőtlenség – a vizsgált országok közül – Dél-Koreában, Japánban és Törökországban található, de olyan meglepő nemzetekkel is találkozni a lista végén, mint Svájc, Hollandia vagy Csehország.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...