Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) költő. Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartjuk számon. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, „poeta doctusnak” és „poeta natusnak” is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Bár jelentőségét éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte föl, a magyar irodalomban rövidesen elfoglalta méltó helyét. Apja Csokonai József borbély-sebész, anyja Diószegi Sára, szűcsmester lánya. 1780-tól a debreceni Református Kollégium tanulója. 1785-ben iskolai gyakorlatként megírja első verseit. Tanára, Háló Kovács József felismeri költői tehetségét. A következő esztendőben meghal apja, a család kis vagyona odavész. 1788-ban Csokonai beiratkozik a főiskolai tagozatra. 1791-92-ben megírja a Békaegérharcot; levelezésbe kezd Kazinczyval. 1793-ban jelenik meg nyomtatásban első verse (Broughton religiói lexikonára) a Magyar Hírmondóban. Megírja A méla Tempefői című színművét. 1794 januárjától a poétai (gimnáziumi első) osztály tanulója. Áprilisban méltatás jelenik meg róla a Magyar Hírmondóban. 1794-95 decemberétől februárjáig folyik le és kisebb büntetéssel zárul első kollégiumi pöre. 1795 elején színre viszi diákelőadásban Gerson du Malheureux című komédiáját. Az Uránia, Kármán József folyóirata több versét közli - név nélkül. Májusban Martinovics és társai kivégzésekor Pesten tartózkodik. Júniusban folyik le második kollégiumi pöre. Még az ítélet előtt, 15-én nagy beszédben búcsúzik el diáktársaitól. 20-án a kollégiumi törvényszék kizárja az intézetből, és a diákokat eltiltja a vele való érintkezéstől. 1795 decemberétől 1796 júliusáig Sárospatakon jogot tanul. Eltervezi és megkezdi Árpádiász című eposzát. 1796 nyarán Pálóczi Horváth Ádám vendégeként Balatonfüreden megírja A tihanyi ekhóhoz első változatát (A füredi parton). November-decemberben kiadja Diétai Magyar Múzsa című vers-újság füzeteit. 1797 nyarán Komáromban beleszeret Vajda Juliannába. 1798 elején a keszthelyi Georgikonba, az első magyar mezőgazdasági akadémiára ajánlkozik tanárnak, de visszautasítják. 1798 márciusában írja búcsúlevelét Lillához. A leányt szülei Lévai István dunaalmási kereskedőhöz adják. A költő Somogyba megy barátaihoz. 1799 májusától 1800 februárjáig a csurgói gimnáziumban helyettes tanár. 1800 júliusában hazatér Debrecenbe. Barátságot köt Fazekas Mihállyal. A következő évben újságíró szeretne lenni Bécsben; terve meghiúsul. Júliusban az aggteleki cseppkőbarlangban jár - élete legszebb élményének nevezi a kirándulást. Találkozik a fogságból szabadult Kazinczyval. 1802. július 11-i tűzvészben elpusztul a Darabos utcai házuk. 1803-ban Bécsben kinyomtatják Anakreoni dalok című verseskötetét. 1804 áprilisában Rhédei Lajosné temetésén a nagyváradi templomban felolvassa a Halotti versek (A lélek hallhatatlanságról) című költeményét. Súlyos tüdőgyulladást kap. Szülővárosában, 1805. január 28-án tüdőbajban meghal. Csokonai Vitéz Mihály a magyar líratörténet egyik legnagyobb alakja, a magyar felvilágosodás korának legjelentősebb költője. Rövid életútja a hazai politika- és kultúrtörténet viharos, állandóan változó, sokféle igényű korára esik. II. József birodalmat egységesítő, polgárosító, s ezzel együtt a német nyelv használatát kötelezővé tevő törekvésével szemben megindul a hazai kultúra és nyelv védelme, ám a mikéntről ádázul vitáznak a szembenálló felek. A francia felvilágosodás egymásnak is ellentmondó eszméi szellemi izgalmat váltanak ki hazánkban is, de a forradalom gyakorlatát, majd Napóleon fölléptét csak a legradikálisabbak özlik. Most alakulnak a kulturális élet szervezeti keretei, de önálló egzisztenciát az irodalom művelése még nem biztosít. Ezzel a sokféle összetevővel is magyarázható, hogy Csokonai költői és eszmélkedési pályáját „az állandó újrakezdés jellemzi” (Debreczeni Attila), s a kipróbált költői szerepek közül a gyakorlatban az alkalmi poétáé a meghatározó. Ez a szerep pedig sem a kortól, sem Csokonai személyiségétől nem idegen, emberi kapcsolatainak alakulása elválaszthatatlan költői tevékenységétől. „A diáktársak és tanítványok, íróbarátok, dunántúli nemesi társaságok, főnemesek - csupa olyan viszony, amelybe az ő tehetsége iránti várakozás is belejátszott, és igényt tartottak teljesítményére a Békaegérharctól a Halotti versekig, vagyis egész életén át.” (Bíró Ferenc) A „tarkabarka jellegű életműben” (Horváth János) így együtt vannak jelen a baráti társaságok, a szűkebb-tágabb közönség igényét kielégítő, magas mesterségbeli tudással megírt darabok és a költői öröklét óhajtásából fakadó remekművek. Művei A közönség 1783-ban olvasta először nevét a Magyar Hírmondóban, amely utóbb gyakran hozta verseit (különösen 1801–1803-ban); a kassai Magyar Múzeumban több műve jelent meg névtelenül; Kármán József Urániája (1794) hét darabját közölte, szintén névtelenül. A szerény ifjú Kazinczy sürgetései ellenére is (akivel 1792 óta levelezett), nem lépett még ekkor ki a nagyközönség elé. Serkentés a nemes magyarokhoz a mostani országgyűléskor. Cantata. Pozsony, 1796. (Weber Simon Péter német eredetijével együtt. Zenéje Toszt Ferencztől) Diétai Magyar Múzsa. U. ott, 1796. (November 1-jéig összesen 11 száma jelent meg és egymaga állította ki részint kész, részint akkori események által előidézett iránykölteményekből) A nemes magyarságnak felülésére. T. n. Komárom vármegye rendeinek készítette és Várbogyai Csepy Zsigmond urnak s hites társának Készely Klára asszonynak segedelmekkel kiadta ápr. 26. 1797. Komárom A haza templomának örömnapja. Nagym. gr. Széchenyi Ferencz ő exjának a ns. Somogy vármegye főispáni székébe júl. 4. 1798. lett beiktatására. Bécs, 1798. A szépség ereje a bajnoki sziven. Debrecen, 1800. (Borbély Gábor kapitány és Vay Zsanetta kisasszony mennyegzője alkalmatosságával) A tavasz. Irta Kleist, ford. Cs. V. M. Hozzájárulnak Kleistnak némely apróbb darabjai. Komárom, 1802. (2. kiadás. N.-Várad, 1797.) Oda m. Rhédey Lajos cs. kir. kamaráshoz. Somsich Lázár után latinból (Bécs, 1802. M. Hirmondó mellett) Oda m. gróf Festetics Györgyhöz. (U. ott, 1802. M. Hirmondó mellett) Amaryllis. Idyllium Schraud kir. tanácsosné halálára. Pest, 1803. A pillangóhoz egy óda, muzsikáját készítette Haydn úr; A szemrehányás, egy dal, a muzsikáját készítette Stipa úr. Bécs, 1803. (Megjelent 1806.) Dorottya, vagy is a dámák diadalma a fársángon. Furcsa vitézi versezet IV könyvben. Nagy-Várad és Vácz, 1804. (2. kiadás. Nagy-Várad, 1808. Ism. Szépirod. Figyelő 1861. Salamon Ferencz és Irod. Tanulm. 3. kiadás. Bpest, 1875. Olcsó Könyvtár 1.) Halotti versek. Melyeket néh. mélt. kohányi Kátsándy Therézia aszszony, Kis-Rhédei Rhédei Lajos úr házas-társának eltemetésekor tartatott tisztesség tételre készített és el is mondott 1804. április 15. Nagy-Váradon. Halála után megjelent munkái Lilla, érzékeny dalok III könyvben. Nagy-Várad, 1805. (2. kiadás. U. ott, 1808. 3. kiadás. Bpest, 1877. Olcsó Könyvtár 42.) Ódák, két könyvben. N.-Várad, 1805. (2. kiadás. U. ott, 1809. 3. kiadás. Bpest, 1879. Olcsó Könyvtár 65.) Alkalmatosságra irt versek. N.-Várad, 1806. A pásztorkirály. Énekes pásztorjáték 3 felv., szerz. Metastasio Péter. U. ott, 1806. Galatea, szerz. Metastasio Péter. U. ott, 1806. Amintas. Tassónak eredeti meséje. Olaszból. U. ott, 1806. Csokonai Vitéz Mihály poétai munkái. Kiadta Márton József. Bécs, 1813. Négy kötet Csokonai Vitéz Mihály nevezetesebb poétai munkái. Kiadta Márton József. U. ott, 1816. Két kötet, arczk. és életrajzzal Csokonai Vitéz Mihály élete s még eddig ki nem adott munkái. Domby Márton által. Pest, 1817. Anthologia Csokonai Vitéz Mihály munkáiból. Kassa, 1836. arczk. (Zsebkönyvtár I. és II. kötete) Csokonai Mihály minden munkái. A szerző saját kéziratai s az első kiadásokhoz gondosan egyengetve, számos kiadatlanokkal bővítve, jegyzésekkel világosítva s életrajzzal bevezetve kiadta dr. Schedel Ferencz. Pest, 1844. (Helyesebben 1843–46. Nemzeti Könyvtár II. 2–10. füzet. Összes kiadott és kiadatlan munkáinak repertóriumával) Csokonai Vitéz Mihály munkái. Közli Kelemföldy. Lipcse; 1843–45. Három kötet. Csokonai válogatott munkái. Kéziratok s eredeti kiadások alapján Toldy Ferencz által. Pest, 1864. Három kötet. Arczk. Csokonai Vitéz Mihály válogatott versei. Budapest, 1873. (Kis-Nemzeti Muzeum 21. 2. kiadás. U. ott, 1874. Magyar Remekirók 6.) Békaegérharcz. Irta Homér. Általöltöztette a Blumauer módja szerént. (1791.) U. ott, 1881. (Olcsó K. 124.) Munkáit halála után, 1817-ben nagyon szigorúan és nem egészen elfogulatlanul bírálta meg Kölcsey, de nagy tehetségét mindig elismerte, s indítványozta, hogy közadakozásból sírkő emeltessék neki. Erre többek között azt akarta vésetni: «Arcádiában éltem én is»; a miért a debreczeniek, kik Arcádiának olyan magyarázatát találták valahol, hogy az «jó marhalegelő volt, kivált szamarak számára,» nagyon megnehezteltek és ebből keletkezett az ún. Árkádia-per. Kiemelkedő alkotásai Az estve Konstancinápoly A pillantó szemek A boldogság Tartózkodó kérelem Az esküvés A Magánossághoz A tihanyi Ekhóhoz Jövendölés az első oskoláról a Somogyban A Reményhez Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz Szegény Zsuzsi, a táborozáskor Tüdőgyulladásomról Dorottya Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak Vajda Juliannának szerelmemnek A méla Tempefői, vagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon Csokonai Vitéz Mihály[h=1]A víg poéta[/h]Vígan tőltöm életemet, A bú, tudom, el nem temet, Valamíg, Múzsák, veletek Itt lehetek. Itt van Fébus, itt Pallás is, Itt Erato, ha kell, más is, Múlatok veletek. A Pegazus vizeit Látom csergedezve itt, Ennél jobb helyt nem lelek.1791.
