Tudomány Döbbent turisták előtt ragadta el a fókát a nagy fehér

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' macseklany hozta létre. Ekkor: 2017. április 10..

  1. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    78,957
    Kapott lájkok:
    4,637
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    A dél-afrikai Nyugat-fokföld tartományban fekvő Walker-öböl messze földön híres az itt szervezett bálnanéző túrákról. Az öböl vizébe azonban nem csak a hatalmas testű déli simabálnák úsznak be: Walker Bay többek között az öböl nyugati partjainál felbukkanó nagy fehér cápákról is ismert, amelyek nem egy esetben okoztak már nem várt meglepetést.

    A Krüger vadvilága után a nagy fehér cápák jelentik a legnagyobb turisztikai vonzerőt


    Gansbaai-t szokás a nagy fehér cápák fővárosaként is emlegetni. A festői szépségű Walker-öböl nyugati csücskében megbúvó halászvároska napjainkban Dél Afrika második legfontosabb turisztikai célpontjának számít a természetjárók között, a Krüger Nemzeti Park után. Gansbaai rendkívül nagy népszerűségét a szezonális cetes túrákon kívül a nagy fehér cápa-turizmusnak köszönheti.

    [​IMG]

    A nagy fehér cápa a zsákmányolásban az állatvilág egyik leghatékonyabb ragadozója

    Forrás: Origo

    A közelben fekvő Dyer-sziget és a Gejzír szikla közötti sekély csatorna, a Shark Alley ad otthont ugyanis a dél-afrikai vizek legnépesebb nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) csoportjának.

    A szigeten és a környező zátonyokon több mint 60 ezer dél-afrikai medvefóka (Arctocephalus pusillus pusillus) él, ez pedig komoly vonzerőt jelent az amúgy rendkívül ritka nagy fehér cápák számára.

    [​IMG]

    Dél-Afrika partvidékén a három legnagyobb fehér cápás "hot spot" a Vals-öbölben fekvő Fóka-sziget, Gansbaai közelében a Dyer-sziget vizei, valamint a Mossel Bay, ahol jelentős dél-afrikai medvefóka kolóniák élnek

    Forrás: Elter Tamás

    Mivel a fókák egész évben a Dyer-szigeten tartózkodnak,

    az év minden szakában lehet cápákat észlelni a Shark Alley vizein.

    Turisták részére 1995-től szerveznek cápás leseket. A ketrecből végrehajtott nagy fehér cápa les az elmúlt két évtizedben rendkívül jól jövedelmező attrakcióvá nőtte ki magát. amely a világ minden tájáról tömegesen vonzza Gansbaii-ba az adrenalinra éhes turistákat.

    A nézelődők szeme láttára ragadta el a kölyökfókát a hatalmas ragadozó


    A múlt héten egy Gansbaai-ból nagy fehér cápa lesre indult turistacsoport tagjai nem mindennapi drámai élmény részesévé váltak, a Shark Alley környékén. Miután lekötött hajójuk, kezdetét vette a csalizás, azaz a cápák közelbe csalogatása, a fedélzetről vízbe dobott, bólyára rögzített tonhaltörzs segítségével.

    [​IMG]

    A Dyer-sziget vizein a búvárok védőketrecben merülhetnek le a nagy fehér cápák közé

    Forrás: Elter Tamás archívuma

    Az első percek eseménytelenül teltek, majd felbukkant a hajó mellett egy játékos kedvű medvefóka kölyök,

    amely akrobatikus úszásfigurákkal szórakoztatta a fedélzetről bámészkodókat. A személyzet eközben vízbe eresztette a „shark proof" azaz cápabiztos védőketrecet is, amelyből a búvárok a víz alól videózták a fiatal fókát. A csali, illetve a hajó körül keringő fóka azonban más "vendég" érdeklődését is felkeltette, egy hozzávetőleg négy méter hosszú nagy fehér cápa személyében.

    [​IMG]

    Dél-Afrika hűvös atlanti vizeinek köszönhetőek a partvidék kiterjedt medvefóka kolóniái

    Forrás: Elter Tamás archívuma

    A hatalmas ragadozó az első pillanatokban még komótosan körözött a hajó mellett, ám a minden veszélyérzetet nélkülöző fókakölyköt szemmel láthatóan nem ijesztette meg a nagy fehér felbukkanása, sőt, az ide beágyazott felvétel tanúsága szerint mintha egyenesen incselkedni kezdett volna a cápával.

    A cápa néhány manőver után felgyorsult, és a felszínre törve elragadta a pórul járt fókát.

    Halálos napfelkelték, homályos mélységek


    Dél-Afrika atlanti illetve indiai-óceáni partvidékén három olyan tengeri élőhely található, ahol igen kis területen a világon máshol nem tapasztalható nagy egyedszámban koncentrálódnak a nagy fehér cápák.

    [​IMG]

    Napfelkelte a Vals-öbölben, a nagy fehér cápák egyik legfontosabb előfordulási területén. A fehércápák napfelkelte környékén a legaktívabbak

    Forrás: Elter Tamás

    Nyugat-fokföld (Western Cape) tartomány három leghíresebb nagy fehér cápás radiánspontja a Fokváros közelében fekvő, és mélyen a szárazföldbe benyúló Vals-öbölben (Fals Bay) található Fóka-sziget (Seal Islan), valamint a Fokvárostól két órás autóútra fekvő Gansbaai melletti Dyer-sziget, továbbá a világhíres Garden Route mentén elnyúló kikötőváros, Mossel Bay partvidéke.

    [​IMG]

    Fókára támadó nagy fehér cápa a Seal island partjai közelében

    Forrás: Elter Tamás archívuma

    A nagy fehér cápák e pontszerű koncentrációit az 1990-es évek elején fedezték fel.

    A Western Cape partvidékén a dél-afrikai medvefókák alkotják a nagy fehér cápák legfontosabb zsákmányállatát.

    [​IMG]

    A Deyer-sziget és a Gejzír szikla közötti sekély csatornában a Shark Alley vizein őrjáratoznak a nagy fehér cápák, prédára lesve

    Forrás: Elter Tamás

    A megfigyelések szerint a nagy fehér cápák egyedszáma április és július között éri el a maximumát. Ez nem véletlen, hiszen ez az az időszak, amikor a februárban és márciusban világa jött fókakölykök először hagyják el a biztonságos szárazföldet, és úsznak ki a felnőttekkel együtt a nyílt tengerre.

    A fiatal, és még szeleburdi fókakölykök jelentik a legkönnyebb zsákmányt a nagy fehér cápák számára.

    A felnőtt medvefókák a napfelkelte utáni első egy-két órában úsznak ki az óceánra kisebb, általában öt – tíz egyedből álló csoportokban.

    [​IMG]

    A fiatal medvefókákban még nem fejlődött ki a veszélyérzet, tapasztalatlanságuk és kíváncsiságuk miatt gyakran elkalandoznak a felnőttektől

    Forrás: Elter Tamás archívuma

    A kifejlett fókák több hatékony védekezési taktikát is kifejlesztettek a szigetek közelében a víz alatt rájuk leselkedő nagy fehér cápák ellen. A csoportban szorosan egymás mellett úsznak, és azt az általában 4-500 méter széles szakaszt, az úgynevezett halálzónát, ahol a cápák várakoznak rájuk a mélyben, a delfinekhez hasonló módon, a vízből sűrűn kiugorva ússzák át.

    Úgy ússzák át a halálzónát, mint a delfinek


    A derengő szürkületben a nagy fehér cápák a láthatóság határán, általában 10-15 méteres mélységben cirkálnak,

    és ilyenkor sötétszürke hátuk tökéletesen beolvad a homályos víztömegbe.

    Emiatt a fókák a felszínről éles szemük ellenére sem veszik észre a mélyben járőröző cápákat. A nagy fehérnek ez nem jelent problémát, mivel a felszínen úszó fókákat egy speciális szervével, a hal törzse közepén végighúzódó oldalvonal-rendszerrel érzékeli.

    [​IMG]

    A nagy fehér cápa az oldalvonal-rendszerével érzékeli a lökéshullámokat

    Forrás: Elter Tamás

    Az oldalvonal közvetlenül a bőr alatt fut, leágazásai idegi receptorokban végződnek, amelyek az agyba továbbítják az úszó fókák által keltett vízlökés-impulzusokat.

    Az oldalvonal-rendszer tehát egyfajta sajátos biológiai radarként működik,

    és a lökéshullámok segítségével a cápa képes pontosan bemérni a zsákmány helyzetét anélkül, hogy látná az áldozatát. Amikor azonban a fókák kiugranak a vízből, rövid időre megszakadnak az impulzusok, és amikor ismét a vízbe csapódnak, a cápának újból el kell kezdenie a pozicionálást.

    [​IMG]

    A nagy fehér félelmetesen hatékony vadász

    Forrás: Live Science/Mauricio Hoyos Padilla

    E ravasz és hatékony módszernek köszönhetően, a felnőtt fókák többnyire minden gond nélkül át is jutnak a halálzónákon,

    arról nem is beszélve, hogy a szorosan összetartó csoport plusz védelmet jelent számukra. ( A nagy fehér mindig a magányos prédaállatot támadja meg.) A szeleburdi fókakölykökben életük első szakaszában azonban még nincsenek kifejlődve ezek a technikák, és hiányzik belőlük a veszélyérzet is. Emiatt gyakran elkóborolnak a felnőttektől, kitéve magukat a nagy fehér cápák halálosan hatékony támadásának.

    Egy biológiai radar, amely elől nincsen menekülés


    Ha egy ilyen elkóborolt fókát észlel a nagy fehér, a lökéshullámokat követve az áldozata alá úszik, és felveszi annak tempóját.

    A cápa ekkor még mindig a láthatóság határa alatt halad.

    Amikor az impulzusok már folyamatosan merőlegesen érkeznek be, feljebb emelkedik, és vizuálisan is azonosítja áldozatát, majd hirtelen függőleges testhelyzetet felvéve, mint egy rakéta, teljes erővel megindul a felszín felé.

    [​IMG]

    A nagy fehér zsákmányolási mechanizmusát bemutató infografika

    Forrás: Pinterest

    Az utolsó egy-két méteren a cápa már vakon rohamoz, mivel egy feltételes reflex miatt szemgolyói befordulnak a szemüregekbe.

    (E védelmi reflex attól védi meg a ragadozót, hogy az áldozat védekezés közben sérülést okozzon a szemének.) A vakon folytatott támadás sem jár céltévesztéssel azonban, mert ekkor az irányítást a cápa orrán található apró pórusok tömegéből álló Lorenzini-ampullák veszik át. (A Lorenzini-ampullák a zsákmányállat vérkeringése által generált mikrofeszültségű mezőt érzékelik.)

    [​IMG]

    A cápák megnyúlt orrán, a rosztrumon lévő apró pórusokból álló Lorenzini Ampullák az élőlények, így a zsákmány teste körüli mikrofeszültségű mezőket érzékelik

    Forrás: Mike Rutzen

    E páratlanul fejlett és összetett érzékelési rendszernek köszönhető, hogy az állatvilág ragadozói közül

    a nagy fehér cápáknak kiemelkedően jó, 50 százalékos a zsákmányolási hatékonyságuk.

    ( Az oroszlánnál ez az arány 27, a gepárdnál 19 %.) Amikor a cápa eléri a felszínt, már 55 -65 km/órás sebességre gyorsul fel; ez a magyarázata a rendkívül látványos kiugrásoknak, hiszen a felszínt elérve a nagy sebesség miatt már nem tudja magát lefékezni: a gyakran két tonnás testtömegű hal így akár két-három méter magasra is kivetődik.

    A medvefóka képes túljárni a cápa eszén


    Ha a portyázó nagy fehér egy lemaradt, ám felnőtt medvefókát néz ki zsákmányul magának, és az első támadás nem ejt halálos sebet az áldozatán,

    a fóka egy nagyon cseles védekezési praktikának köszönhetően az esetek túlnyomó többségében megmenekül.

    (A kiugrás rendkívül sok energiát felemészt, a megfigyelések szerint legalább húsz perc, fél óra szükséges a cápa teljes regenerációjához. Emiatt a felszínen nem is tudná hosszú távon üldözni a fókát.)

    [​IMG]

    A nagy fehér cápa kiugrása nagyon sok energiát felemészt

    Forrás: Origo

    A ravasz fóka nem úszik el azonnal, (nehogy a cápa utána kapjon) hanem szorosan a nagy fehér testéhez lapul nagyjából a hát és a farok úszó között.

    A cápa ilyenkor, mint a saját farkát kergető kutya, megpróbál hátrafelé harapni,

    de nem elég hajlékony ahhoz, hogy elérje a fókát, viszont a forgolódás miatt maradék energiáit is feléli.

    [​IMG]

    A nagy fehér cápáknak rendkívül fejlettek az érzékelőszerveik

    Forrás: Elter Tamás archívuma

    Amikor a cápa végleg kifulladt, a diadalmas medvefóka szabályosan elsprintel a ragadozó mellől, amely ilyenkor legfeljebb már csak a tekintetével követheti az elinalt zsákmányt. Élet és halál örök párharca így zajlik odalent, a dél-afrikai vizek zöldes mélységeiben.

    KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...