Egy kis romantika

Kéj az, amit akkor is

Kéj az, amit akkor is akarunk, amikor nem vágyunk arra, hogy a másikkal legyünk. Szerelem az, amikor egymással akarunk lenni akkor is, amikor nem vágyunk szeretkezni.

(Judith Viorst)

 

Nagy kincs...

Nagy kincs a szerelem, azért olyan drága
Nem adják azt pénzért...,szeretet az ára
Szeress hát mindenkit, irigyelt lesz sorsod,
Mert akit szeretnek...,csak az lesz igazán boldog!

 

Virág...

Virágos ág az az asszony élete,
tavasszal könny? szirmokkal tele,
s mikor lehullnak róla díszei,
virág helyett gyümölcse terheli.

Termése érik, pirul, göbölyül,
pillék és méhek zsongják ?t körül,
szell? ringatja, es? öntözi,
s a nap tüzén csillognak könnyei.

Ha jön az ?sz, gyümölcsét megszedik,
csupasz testét vad es?k verdesik,
reszket, amikor tépázza a szél,
de nedvei forrók, akár a vér.

S mikor csillogó fátylat sz? a hó,
s belepi ?t e puha takaró,
már újra szép, és arról álmodik,
hogy tavaszra tündérré változik.

S az lesz bel?le, tündér csakugyan,
ezernyi szép, fesl? virága van,
? bennük éli újra tavaszát,
s nyáron a nap deleje hatja át.

Így ringatja a változó id?,
a mag, ha pattan, az is újra ?,
kikél a földb?l, húzza ?t a fény,
újjászüli az örök televény.

S ha teste már csak t?zre lenne jó,
olyan öreg, száraz és korhadó...
ifjú fákban tovább él lényege...
gyümölcsös ág az asszony élete...

 

Idézetek-Szeress teljes szívb?l

Ne félj szeretni
igazán és ?szintén,
a szerelem a legteljesebb
a legszebb érzés a világon.

Ne félj,hogy megsebez,hogy
a másik semmibe vesz,
mindenben ott rejlik a
kockázat,de a legtöbbet a
szerelemben nyerheted.

Add át neki magadat
igazán ?szintén és
élvezd a tudatot,hogy
általa talán megleled
az egyetlen igaz boldogságot.


/Susan Polis Schutz/

 

De, mert persze, igen,már

De, mert persze, igen,
már magamat sem hiszem,
csalva találom meg, azt a félt? eszmét,
fejem földig hajtva keresem kegyelmét.

Szikár test és lélek, a melegben is fázok,
elenged a szemfedél, úgy érzem már látok,
találgatom arcát, felfedezem kedvét,
ismer már a rossz is, mint rideg jó szerencsét...

(Lacc)

 

"Csak én ülök

"Csak én ülök ébren,
féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod
íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert
nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár."
/Radnóti Miklós/

 

Ne félj...

Eltakarom arcom, nem kell, hogy láss
érezd rezdülésem, s a lelkemre vágyj!
Érezd az illatom, mely feléd árad,
kérd kedvesen epeked? számat.

Ha megismersz, már nem fontos az arcom,
Érted élek, s megvívom a harcom.
Hogy te is csak értem élj
s a magánytól többé ne félj...

 

Octavio Paz: Két testKét

Octavio Paz: Két test

Két összesimuló test
néha két lomha hullám
és tengerünk az éj.

Két összesimuló test
néha két puszta szirt,
sivatagjuk az éj.

Két összesimuló test
néha két mély gyökér,
mely belen? az éjbe.

Két összesimuló test
néha két mennydörgés, és
villámlásuk az éj.

Két összesimuló test
két csillag, mely aláhull
az üres egeken.

- Somlyó György fordítása

 

Pej

Pej Erika:
Emlékszem...


Emlékszem,
ahogy lágy selyemként simogat kezed...
...ahogy szenvedéllyel teli ajkad kényeztet engemet...
Emlékszem
minden elsuttogott mohó követel?z? szóra...
...ahogy elszállt az a néhány csodás óra.

Emlékszem,
ahogy átölelve szemembe néztél...
...ahogy éhesen csókokat kértél.
Emlékszem,
mikor a naplementét néztük...
...ahogy remegve egymást, ölelésre kértük.

Emlékszem,
ahogy elmentél, s azt mondtad, szeretsz...
...ahogy azt súgtad fülembe, soha el nem feledsz...
...hogy lesz még ölelés, lesz még napsugár...
...s hogy lehet tél, nekünk akkor is itt a nyár...

 

A JÖV? REMÉNYE

A JÖV? REMÉNYE


Bízok szerelmes szívemben
Hiszek, álmodozó lelkemben
Elhiszem, hogy a Nap ragyog
A Holddal nem egyedül vagyok

Körülöttem is, mint milliónyi csillag
A nap minden pillanatában itt vagy
Itt vagy bennem, legszebb szerelem
Látod mosolyogva, most is feledem

Elfelejtem, hogy küzdök a Holnapért
Felkelek, akarva szívvel a szebb napért
Ehintem álmaim, amerre egyedül járok
Hiszem, mögöttem nyíló szerelmet látok

Nem hiszem a tegnap reménytelenségét
A mai napban is itt maradt egyedüllétét
El kell hinnem, a holnap hívogató szavát
Mosolygón kell vágynom a jöv? pillanatát!

Nem lessük már, hogy nappal van, vagy éjjel,
Eltelve egymással, szerelemmel, kéjjel.
Kit érdekel, hogy álom, vagy valóság?
Csak jó, hogy a miénk, e kábult, szép boldogság”​

 

Presser Gábor: ?t?t a

Presser Gábor: ?t

?t a szerelemért, a szorongásért, a látomásért, a borzongásért,
És az illatáért, a lábnyomáért, , a szepl?iért, a nyafogásért,
És az éjszakákért, az ébredésért, a hunyorgásért, egy szorításért,
És a dallamáért, a csöndjeiért, a könnyeiért, a melleiért,
A józanságért, a bódultságért, a gyógyításért, egy sóhajáért,
S a faggatásért, a vigaszokért, a hallgatásért, a válaszokért,
A szerelemért, a szerelméért, a szerelmemért, a szerelmünkért

 

?szi szél...

?szi szél szárnyán jöttél,
szívemnek kedves lettél.
Ajkad érintése még számat perzseli,
érzéseimet feledni nem engedi.

Szürke utcákon hömpölyög a víz tova,
vele tartok én is, ki tudja még hova.
Az es? mosta ablakban felvillan egy fény,
itt hordozlak magamban a szívem legmélyén.

 

Repeszd, porlaszd zord

Repeszd, porlaszd zord kérgemet,
szeretet, égi láng,
Hadd legyek term? lágy talaj,
s borítson lomb, virág.

Vagy olvassz meg! Csak hazudtam
a g?göt, az er?t,
megadnám magam boldogan
a szeretet el?tt.

Bódás János

 

Nagy István Attila:Messzebb

Nagy István Attila:Messzebb vagy

Bukdácsolok az álomban:
fel-felriadok,
arcod, kezed, szemed hiányára.
Futnak velem a fürge kerekek,
elringatnának,
mégis bukdácsolok az álomban:
rám emelhetnéd
boldog tekinteted, s akkor megtelne
fuldokló szívem a szemeddel,
tenyeremben hintáznának
játékos ujjaid,
s az arcodba újra meg újra
beleszeretnék.
De hát nem lehet -
messzebb vagy t?lem, mint a képzelet.

 

Szerelem az ..............

Szerelem az, amikor csendes nyugalommal csak
átöleled és tudod, az életed is rábíznád. Mikor
biztonságban érzed magad, és akármilyen baj ért,
akármilyen zaklatott vagy mellette megnyugszol.
Ahogy némán a szemedbe néz, és csak megszorítja a
kezed... Mikor olyan titkaid is elmondod neki,
amiket még te sem tudtál azel?tt magadról. És ha
reggel kinyitod a szemed, ott fekszik melletted,
gy?rötten, kócosan, mégis boldog vagy.

 

Szerelmem...

Szerelmem te lettél nékem.
Életem már érted élem.
Te vagy az én boldogságom.
Örömömet t?led várom.

Neked adom szívem, testem, lelkem.
Szerelemre nálad leltem.
Sebzett szívem érted dobog.
Csak veled lehetek én boldog.

Nem vágyom én semmi másra.
Mint ajkad édes csókjára.
Éget? tüzére szerelmednek.
S, hogy én legyek értelme életednek.

 

mert én

Ne siess, mert én várok rád, akár a végtelenségig...
...de ha rohannál is hozzám, akkor sem vonulnék vissza a magány szürkeségébe, mert nem félek hinni bennünk...

(Lacc)

 

Oly megnyugtató

Oly megnyugtató

Oly megnyugtató, hogy itt vagy nekem,
Hogy minden bajban fogod a kezem,
Hogy nem hagysz el soha, hogy viszont szeretsz,
Hogy velem együtt sírsz és nevetsz.”​

 

Idézetek-Minden gondolatomat...

Minden gondolatomat ? köti le. Repülök, lebegek, szárnyalok, akár egy pillangó. Olyan, mintha mindig is ismertem volna ?t. Máskor pedig idegennek t?nik. Lehet, hogy ez mindig így van, ha az ember igazán szerelmes.

Monika Feth

 

Voltál már úgy...

Voltál már úgy,
hogy mondani akartál valamit,
valamit nagyon akartál mondani,
csak éppen nem voltak szavaid?
Mintha az ember simogatni akarna,
és nem mozdulna a karja,
vagy boldogan valakihez szaladna,
szíve az örömt?l kiszállna,
de miel?tt lépne
földbe gyökerezne a lába,
voltál már úgy,
hogy mondani szeretnéd,
de úgy eluralkodik rajtad az érzés,
hogy már a szavakat se találod,
elakad a hangod,
pedig fontos,
amit mondanod kell,
kell, mert kikívánkozik,
voltál már úgy,
hogy kerested a legszebb szót,
amit szeretnél kimondani,
talán azt, hogy szivárvány,
átadni,
Neki,
mint a legszebb virágot,
de a legszebb szó is kevés,
ha azt akarom mondani Neked,
hogy szeretlek.