Egy kis romantika

Vágyaid elérhetetlen

Vágyaid elérhetetlen
Tartományba vonzanak;
Az, mi után futsz epedve,
Csalfa, tünde fényalak,
Egy sugár a nap szeméb?l...
Büszke diadalmosoly,
Mely a sirvafutó felh?n
Megtörik, - de nincs sehol!


(Arany János)

 

Ideális kapcsolat

 

Feküdj az ágyba

 

Az igazi barátokkal

 

Lelkünk egymástól

 

ölelés...

A szeretet a földön tart, és nem hagyja, hogy rosszul dönts. A szeretet támogat, er?sít, felemel, az utadon tart - ha ?szinte. Hagyd, hogy megtaláljon az, ami segít és nem hátráltat. Ahhoz, hogy jöjjön, bizony sokat kell dolgozni - leginkább magadon. (...) Retteghetsz egy életen át, vagy elhiheted, hogy nincs igazi szeretet. Hogy nincs olyan, hogy valaki érted mindenre képes. Akkor majd azt kapod. Ha meg nem alkudsz meg, akkor valami teljesen mást. Valami igazán értékeset, hiszen létezik az a tekintet, az a bánásmód, az az ölelés, amire mindig is vágytál - hiszen semmire sem vágysz véletlenül.

 

Kívül,belül

Kívül, belül maradjon
Békében az ország;
A vásárra men?ket
Sehol ki ne fosszák.
Béke legyen a háznál
És a szívred?ben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztend?ben.

(Arany János)

 

Az emberi min?ség........

Az emberi min?ség nem vásárolható meg,nem állítható el? technikai leleményekkel,
géppel, gyógyszerekkel.
A jellemet, a pozitív karaktert, a becsületességet,
az egyenességet, a jószív?séget,
csakis az emberi elme hozhatja létre.
(EZ 1 NAGY IGAZSÁG!!!!!!!!)

 

A szived nagy örök titok

 

Azt a percet

 

Nem törik

Nem törik a szenved? szív
Oly könnyen darabbá,
Csak ellágyul, s az örömre
Lesz fogékonyabbá;
Mint egy lankadt földmüvesnek
Pihen? tanyája:
Kész boldogság lesz neki a
Szenvedés hiánya.

(Arany János)

 

A szerelem olyan,mint a fa

 

A sziv felismeri a párját

 

Ha bárkit meg akarsz tartani

 

Napnyugta után

 

Beszél a nyár

Beszél a nyár



A magas hegyek közt az almafák mellett a köhögést?l meg-meg állva fulladva sétálok.

A fák alatt bólingatva köszöntenek az apró színes szép vadvirágok.

A madarak az égen szabadon szállnak,

le-le ejtenek a fejemre egy könnyet,

aztán suhanva tovább is repülnek.

A virágos bodzabokron a méhecskék vígan döngicsélnek,

az apró méhecskéknek gy?jtik télire a mézet.

Csodálkozva vetettem szemem a csörgedez? patak habjára.

Amelynek zavarosan kavarog siet el?re az árja.

Szalad-rohan mintha zavarná a madarak árnyékát.

Akik a híd fölött éppen most szálltak át.

A szívemben is éppen így kerget?znek a vágyak.

A hegyekb?l a rónára, a kis falumba vágynak.


( Jean-Jacques Rousseau )

 

Barát az,akinek

 

Szeress kétszer

 

A szerelem azt jelenti

 

Csillagoddá tettél