Tudomány Éheznek és fogynak a kardszárnyú delfinek Amerika partjainál

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' macseklany hozta létre. Ekkor: 2017. június 29..

  1. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    78,957
    Kapott lájkok:
    4,637
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    A táplálékhiány miatt szaporodási problémáik vannak a Washington állam egyik tengerszorosában rendszeresen megforduló kardszárnyú delfineknek - derítették ki amerikai tengerbiológusok

    A táplálkozási stressz gyakori vetélésekhez vezet


    A kutatók a tengervízben talált bálnaürülékekben lévő hormonokat elemezték és megállapították, hogy hét év alatt a vemhes orkák kétharmada elvetélt. A szakemberek mindezt a táplálkozási stresszel hozták kapcsolatba, mivel a térségben igen kevés a királylazac (Oncorhynchus tshawytscha), az itt honos kardszárnyú delfinek kedvenc tápláléka.

    [​IMG]

    A kardszárnyú delfinek kisebb-nagyobb összetartó csoportokban élő szuperragadozók

    Forrás: AFP/Valery Hache

    Sam Wasser, a Washington Állami Egyetem professzora, a PLOS ONE tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője elmondta, a kardszárnyú delfinek megfogannak,

    de mivel nem jutnak elég élelemhez, vemhességüket képtelenek megtartani.

    A kutatók a térségben megforduló 79 orkát 2008 és 2014 között tanulmányozták 350 székletminta alapján.

    [​IMG]

    A királylazac a Puget-tengerszorosban élő orkák legfőbb tápláléka

    Forrás: Wikimedia Commons

    Közülük 35 volt vemhes, azonban csak 11 borjút észleltek a nőstényekkel együtt megszületésük után. 24 nőstény esetében nem találtak borjút a folyamatosan megfigyelt populációban, ami azt jelzi, hogy vagy elvesztették őket, vagy születése után elpusztult az utód - magyarázta a kutató.

    Összefüggés mutatható ki az orkák vándorlási és zsákmányolási szokásai között


    A vizsgált nőstények jóval inkább mutatták a táplálkozási stressz jegyeit, mint az utódot sikeresen világra hozók. Az Egyesült Államok nyugati, csendes-óceáni partjainál élő orkák regisztrált száma 79, jóval kevesebb, mint az évtizedekkel ezelőtt számlált 140 egyed.

    A tengeri emlőst 2005-ben védelemre szorulónak nyilvánították.

    A Seattle-nél elterülő Puget-tengerszorosban élő orkák főként királylazacot zsákmányolnak.

    [​IMG]

    Az orkák 2005 óta alatt állnak védelem alatt a térségben

    Forrás: AFP/Marcel Mochet

    A megfigyelések szerint a kardszárnyú delfinek (Orcinus orca) táplálkozási szokásai alapvető összefüggést mutatnak a vándorlási szokásaikkal. Életmódjukat tekintve a kardszárnyú delfineket két nagyobb csoportra oszthatjuk, az egy-egy meghatározott területen élőkre, illetve a folyamatosan vándorló orkákra.

    [​IMG]

    A rezidens orkák népesebb családokban élnek

    Forrás: AFP/Far East Russia Orca Project/E.Lazareva

    A rezidens, azaz a jól körülhatárolható területen élő kardszárnyú delfinek, és a folyamatosan vándorló, úgynevezett nomád csoportok zsákmányolási, és szociális szokásaiban jelentős különbségek tapasztalhatók.

    A területtartó orkák viszonylag nagy, 10-30 példányból álló csoportokban élnek.

    A nomádok velük szemben kicsi, általában 2-6 cetből verbuválódó csoportokat alkotnak.

    A túlhalászás állhat a rezidens orkákat sútó táplálkozási stressz hátterében


    A rezidens kardszárnyú delfincsaládok tagjai között erősebbek a szociális kötelékek is, a családtagok gyakran és folyamatosan kommunikálnak egymással. A nomád csoportban élő orkáknál a jóval ritkább a csoporttagok közötti kommunikáció. A zsákmányolási szokásokban ugyancsak jelentős különbség tapasztalható a területtartó és a vándorló életmódot folytató kardszárnyú delfinek között.

    [​IMG]

    A területtartó kardszárnyú delfinek között gyakori a kommunikáció, és főleg rajhalakat zsákmányolnak

    Forrás: Big Blue

    Az előbbiek szinte kivétel nélkül kisebb rajhalakat, elsősorban hering, tőkehal és lazacféléket zsákmányolnak. A nomád orkák sokkal „vérszomjasabbak", mivel elsősorban nagytestű és melegvérű tengeri emlősöket, köztük más ragadozó fogasceteket, illetve planktonszűrögető bálnákat, azaz sziláscetekt, továbbá úszólábúakat, fókaféléket zsákmányolnak.

    A kardszárnyú delfin a világtenger abszolút csúcsragadozójának számít,

    amely bármilyen más, esetenként nála jóval nagyobb tengeri élőlényt is képes elejteni.

    [​IMG]

    A nomádok gyakran vadásznak fókákra

    Forrás: hemis.fr/Cordier Sylvain

    A megfigyelések azt igazolják, hogy a nomád orkák rendszeresen rátámadnak a szürke bálnákra (Eschrichtius robustus), de a leghatalmasabb fogascet, az óriás ámbráscet (Physeter macrocephalus) elejtése sem okoz gondot számukra, sőt alkalmanként levadásszák a másik retteget tengeri csúcsragadozót, a nagy fehér cápát (Carcharodon carcharias) is.

    [​IMG]

    Ámbráscet borjával. Az orkák még ezt a hatalmas ragadozót is képesek elejteni

    Wikipedia

    A nomád kardszárnyúak hihetetlen nagy távolságokat járnak be a világóceánon,

    a rezidensek viszont meghatározott tengeri területekhez ragaszkodnak. A táplálkozási stressz ezért elsősorban a rezidens orkáknál jelentkezhet, főleg azoknál a csoportoknál, amelyek halászatilag frekventált, ám már túlhalászott területeken élnek.

    KAPCSOLÓDÓ CIKK

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...