Életmóddal kapcsolatos hírek

Az anya a szülésig azt sem tudta, hogy várandós. Sokként érte a hír, hogy gyereket vár, ahogy az is, hogy kisfia beteg.


„A fájdalomcsillapítók miatt alig voltam magamnál, de az még így is feltűnt, hogy a kisbabám feje nagyobb, mint a többi babáé” – emlékszik vissza élete legmeghatározóbb pillanatára Emma Murray. A kétgyermekes brit anya a Mirror című brit bulvárlapnak elárulta, aznap hasfájás miatt vitték kórházba, de álmában se gondolt rá, hogy szülni fog.
„Azt hittem a fájdalmat vakbélgyulladás okozza. Vagy valami ilyesmi” – mondja.
Csak a gyors vizsgálatok után derült ki, mi okozza a kínzó hasi görcsöket. „Sokkolt a hír, hogy terhes vagyok. Az meg pláne, hogy szülni fogok, hiszen a korábbi hónapokban semmilyen tünet nem utalt arra, hogy várandós lennék. Ellentétben az első terhességemmel, most semmilyen rosszullétem vagy fájdalmam nem volt. És hízni se híztam” – mondta.
Fotó: Emma MurrayEmma azt mondja, még fel se ocsúdott a sokkból, mikor újabb hírt kapott. Kiderült ugyanis, hogy kisbabája egy 10 ezer élve születésből mindössze kettő babát érintő betegségben, az úgynevezett holoproszenkefáliában szenved. A betegség következtében a kisfiú agyának jelentős része hiányzik: gyakorlatilag csak az agytörzse fejlődött ki rendesen.
Emma azt mondja, Aaron születése után az orvosok felkészítették a legrosszabbakra. „Kérték, hogy hívjam be a családtagokat, mert nagy a valószínűsége annak, hogy Aaron nem éli meg a másnapot. Az optimista jóslat is legfeljebb néhány napot jósoltak neki” – tette hozzá.
Azóta két év telt el. Aaron pedig – megdöbbentve orvosait is – szépen fejlődik, hat hete pedig kimondta első szavait is. „Elsírtam magam, mikor a fiam száját elhagyta a „mama” szó. Azt hittem ugyanis, hogy ez olyasvalami, amit én sosem élhetek majd meg” – vallotta be az édesanya könnyek között.

 

Az emlőrák megelőzése volt a téma, a tévések bevállalták az élő önvizsgálat bemutatását.


Sok csoda történt már reggeli tévéműsorokban, az időjárás-jelentést megzavaró óriáspóktól, a röhögőgörcsöt okozó pukihangon át, egészen az állami ufószakértésig; de arra talán még nem volt példa, hogy hosszú percekig félmeztelen nő álldogáljon a stúdióban.
Szó sincs azonban arról, hogy erotikus tartalommal bombázták volna a nézőket: az ausztrál Studio10 műsorában a mell önvizsgálata volt a téma. Ennek megfelelően megjelent egy orvos és egy önként jelentkező hölgy, akin demonstrálták a rák megelőzése szempontjából kulcsfontosságú ellenőrzést.
Szerencsére ezúttal nem a prűd nézők panasza, hanem az elégedettség volt a jellemző reakció: a műsor Facebook-oldalán sokan gratuláltak az informatív tartalomhoz.
A producer szerint ha ennyire fontos a téma, akkor a meztelenség ténye másodlagos. „Igen, valóban pucér melleket mutattunk be élő tévéadásban, de ennél lényegesebbet is tettünk – lehet, hogy megmentettünk néhány életet.”

 

Azután került a figyelem középpontjába, hogy képet posztolt a saját tervezésű ágyukról. A kommentelők nem kímélték.


„Őszintén mondom, fogalmam sincs, hogy jutottunk idáig. Hogy most magyarázkodnom kell, pedig nem követtem el semmit” – kezdi a texasi édesanya, Elizabeth Boyce a Youtube-ra feltöltött videójában. Hozzáteszi, a botrány azután tört ki, hogy a saját Facebook-oldalán (!) megosztott egy fotót arról a saját tervezésű ágyról, amiben férjével és öt gyermekével együtt alszik.
„Egy nappal később jelentkezett egy gyerekneveléssel foglalkozó blog szerkesztője, hogy saját oldalán szeretné közzétenni az ágy fotóját, mert szuper megoldásnak tartja más, több kisgyermeket nevelő szülő számára is.” Elizabeth azt mondja, boldogan adott engedélyt a kép használatára, álmában se gondolta volna, hogy ezt követően médiaszenzáció lesz a dologból. „BBC-interjú? Egy ágyról? Most komolyan? Azt hittem ilyen csak a mesékben létezik” – mondja.
A 35 éves nő azt mondja, az ismertté válásukkal és a rengeteg pozitív visszajelzéssel egyidőben megjelentek életükben a rosszindulatú, gyűlölködő megjegyzések is. „Persze, nyilván nem olvastunk el minden, az ágyhoz fűződő megjegyzést, kommentet, de még így is megtaláltak minket a fanyalgók” – meséli Elisabeth, akinek a legjobban azok a megjegyzések fájtak, melyek az anyai képességeit vonták kétségbe.
Fotó: Elizabeth Boyce„Volt, aki szerint azzal, hogy nem biztosítok nekik külön szobát, bántalmazom a gyermekeimet. Pedig ha tudnák…” – mondja könnyek között a nő, majd elárulja, a hatalmas, családi ágyra, melyen mindannyian elférnek, azért volt szükség, hogy egyszerre gondoskodhasson sérült férjéről és a gyerekeiről is.
„Korábban kész bolondokháza volt nálunk esténként: egyszerre kellett volna gondoskodnom a férjemről, az éjszakánként felrettenő tizenegy éves lányomról és a legkisebbekről. Nem mindig ment, és folyton azt éreztem, bárcsak kettő lenne belőlem. Végül a közös ágy oldotta meg a problémát, ahol mindenki elérhető közelségben van.”

 

Banánpüré-kóstoltatás közben jön a hír.



Cory Williams korunk egyik legérdekesebb foglalkozását űzi: YouTube-csatornát üzemeltet. Már mi is bemutattuk egyik filmjét, talán emlékeznek a videóra, amelyben egy befagyott tónál kacsáznak, és a kövek pattogása olyan elképesztő hangokat csalogat elő, hogy az alkotó el is fingja magát örömében.
A legújabb videóban ételeket kóstol vakon, felesége adogatja kezébe a püréket tartalmazó pohárkákat és a kiskanalat. Ez a film azonban más mint a többi: ezúttal nem Cory a főszereplő – csakhogy ő ezt nem tudja.
A feleség agyszüleményét láthatjuk, aki egy nagyon fontos hírt közöl a világgal – és persze előbb-utóbb férjével is.
Kóstoltat mézes fagyit, avokádókrémet, és aztán következik egy olyan püré (a banános), amely – ahogy a táblán is írja – meglepetésre utal.
– Tudod, miért adtam ezt neked?” – kérdezi a nő. – Mert ez volt a kedvencem kiskoromban? – Igen. És ki az, aki még ezt szeretheti? – A kisbabák?” – Aha. Egészen pontosan…? – A mi babánk? – Igen. Kisbabánk lesz.

 

A hős négylábú teste melegével védte a gyereket, és gondoskodott arról is, hogy a környéken lakók rájuk találjanak.



Ha nincs Masha, akkor a csecsemő, akit a napokban hagytak sorsára Obnyinszkban, valószínűleg meghal. És nem csak azért, mert az oroszországi városban mostanában fagypont körül alakul az éjszakai hőmérséklet. Hanem azért is, mert valószínűleg senki sem talált volna rá, hogy kórházba vigye. Erről a fiúcska édesanyja gondoskodott: gyerekét a város egy elhagyatott részén, egy kartondobozba rejtve hagyta magára.
A macska viszont, akit egy ideje már a környék lakói etetnek, résen volt. Ahogy arról a New York Post beszámolt, az éjszakát a gyermekhez bújva töltötte, és a teste melegével védte őt a kihűléstől. Másnap reggel pedig élénk nyávogással hívta fel magukra a lakók figyelmét.
„Nagyon kedves, bújós macska” – ezt már Irna Lavrova, az egyik lakó nyilatkozta a Postnak, majd hozzátette, mikor meghallotta a hangos nyávogást, arra gondolt, hogy a macska talán megsebesült. „Ahogy közeledtem a dobozhoz, egyértelművé vált a cica izgalmának az oka. El tudják képzelni, mennyire megdöbbentem, mikor láttam, hogy Masha mellett egy néhány napos baba fekszik” – tette hozzá.
Az idősebb asszony a felfedezést követően értesítette a mentőket, akik az egyik közeli kórházba szállították a kisfiút. „Szerencsére néhány vizsgálatot követően kiderült, hogy a fiúcska teljesen egészséges, most a hatóságok gondoskodnak arról, hogy szerető családba kerülhessen.”
Mashát gondozói az eset óta hősként ünneplik. „Talán egy kicsit el is kényeztetjük már, mert folyton a kedvenceit adjuk neki. Hálául azért, amit a gyermekért tett.”

 

Orbán János Dénes erdélyi költő, prózaíró a Facebookon akadt ki a WHO jelentésére, miszerint rákkeltő hatása van a feldolgozott hústermékeknek és a vörös húsoknak. Előbbit értsd: szalonna, kolbász, és a többi, és itt vörös húsnak számít a disznó, bárány, marha, borjú, ló és kecske is.
Nos, a poéta azt írta: „FÖLIDEGESEDTEM! Ha jól emlékszem, ezek a kretének, ezek a nyomorult idióták kampányoltak annak idején a tojás ellen, és próbálták lenyomni a torkunkon a fucking, kőolaj ízű margarint. Mégis, mi a halál pöcsét akarnának etetni velünk? Hihetetlen, mennyi idiotizmust hablatyolnak össze, és hihetetlen ez a bunkó média is”.
„A múltkor a hagymát kiáltották ki rákkeltőnek. Kilószámra zabálom a jó magyar és székely házikolbászt, hurkát, szalonnát (minél füstösebbet), csülköt, kanállal eszem a zsírt, és évi 100 kiló hagymát tolok be, és garantáltan ott fogok állni ezeknek a szójába, lightos margarinba, müzlibe és kukoricakeményítőbe nyuvadt gennyedékeknek a sírjánál, öntelten rágcsálva egy szál csabai kolbászt”.

 

Volt ön már igazán másnapos? Szörnyű érzés, nem igaz? Képzelje el, mennyire szenvedhetett az a macska, amelyik három teljes napon át szenvedett a kiadós macskajajtól. Mondjuk, ha azt vesszük, hogy előtte hetekig csak piálgatott: viszonylag olcsón megúszta a kalandot.
Claudia von Büren kétségbeesetten kereste elveszett macskáját, miután Aljosha az egyik este nem ment haza a szokásos sétája után. Aztán másnap, és azután sem. A nő tele szórólapozta a környéket, majd egész Würselent, de nem volt semmi haszna.
Másfél hónappal később, Claudia végleg lemondott arról, hogy még egyszer viszontlátja Aljoshát. Akkor azonban, egy hosszabb utazásról hazaért a szomszéd, akinek egyik első útja a boros pincébe vezetett. A macska ott részegeskedett.
Kiderült: Aljosha hetekkel korábban oda mászott be, de kijutni már nem tudott. Víz híján a végigborozta a rabságát, összesen három palacknyi folyt le a torkán. Amikor megtalálták, nagyon rossz bőrben volt: az állatorvos szerint nem sokon múlt, hogy túlélte súlyos alkoholmérgezését.

 

Ugye, hogy sokkal jobban érzi magát a négyes metró állomásain várva, mint a kettes, vagy hármas metróban? Ez nem csoda, de még mindig van hová fejlődnünk. Íme tizenegy metróállomás, amelyet ajánlunk a következő magyar metróvonal állomásait tervező építészek figyelmébe.

Elektrozavodszkaja, Moszkva, 1944





Fotó: Eugeny1988 és Tiraspolsky

Az 1972-es olimpiára épült Marienplatz állomás, München



Fotó: MrOmega és Andreas Wecker

Stadium, Stockholm, 1973



Fotók: Ingolf és Wikimedia Commons

Rådhuset, Stockholm, 1975


Fotó: Arild és Tobias Lindman

T-Centralen, Stockholm, 1975




Fotók: Imagea, Tony Webster ,és Erzsébet

A prágai A vonal állomásai, melyek 1978-ban nyíltak meg a nagyközönség számára.






Fotó: Brad Ackerman, yann, Kristin Esteves és Tony Hisgett

Westfriedhof, München, 1998 (a lámpákkal 2001-ben bővítették)



Fotók: Tim Adams és Rajesh Pamnani

Formosa Boulevard, Kaohsiung, Tajvan, 2008



Fotó: Wikimedia Commons

Szlavjanszki Bulvar, Moszkva, 2008

Fotó: somebody_, Jaime.silva

Drassanes, Barcelona, 2009 (az állomás eredetileg 1968-ban nyílt meg, de teljes átalakításon esett át)





Fotók: On-A Arquitectura

Toledo állomás, Nápoly, 2012

 

Több mint huszonegyezer brit fontot (kilencmillió forintot) fizetett ki egy gyűjtő azért a fotóért, amin állítólag az a jéghegy látható, ami elsüllyesztette a Titanicot, 1912-ben. Egy darab keksz azok közül, amit a mentőcsónakokban elhelyezett túlélőkészletekből ettek a szerencsésebb utasok a baleset után, 15 ezer fontért (közel hat és félmillió forintért) kelt el a Henry Aldridge & Son nevű aukciós ház múlt hétvégi árverésén, az angliai Devizesben.
kép: Henry Aldridge & Son„A világ legértékesebb keksze” – vezette fel a Spillers and Bakers cég, Pilot márkájú ropogtatnivalóját Andrew Aldridge a kikiáltó, amit egy James Fenwick nevű férfi őrzött meg, aki a Titanic segítségére siető Kárpátián utazott. Sejthette, hogy később még értékes tárgy lesz a filléres ételből, ugyanis gondosan egy borítékba tette, amire ráírta: „Pilot keksz a Titanic mentőcsónakjából, 1912. Április.” Egy görög gyűjtő fizette ki érte a tekintélyes összeget. Valószínűleg nem azért, hogy megkóstolhassa.
kép: Henry Aldridge & SonA jéghegyet ábrázoló fotót a Prinz Adalbert luxusgőzös főpincére készítette a tragédia másnapján. A férfi akkor még nem is tudta, hogy nem sokkal korábban, a Titanic viharos gyorsasággal, alig három óra alatt elsüllyedt. Később azt állította, azért fotózta le a jéghegyet, mert fura, vörös festéknyomokat látott az oldalán.
Az aukció legértékesebb darabja az a serleg volt, amit Arthur Rostronnak, a Kárpátia kapitányának készítetett az egyik túlélő, Molly Brown. A kehely elkészítésének költségeihez, akkor az összes megmentett utas hozzájárult. Most egyetlen brit gyűjtő fizetett érte: százhuszonkilencezer fontot (közel ötvenhatmillió forintot). Ezzel az összeggel a serleg lett a harmadik legdrágább, a valaha eladott Titanic-relikviák között.

 

Az olasz iskola diákjai szerint inkább azzal foglalkozhatna az igazgató, hogy legyen rendes fűtés.



Remek ürügyet talált az olaszországi Abruzzo régió egyik középiskolájának igazgatónője arra, hogyan tiltsa ki a kirívó lábbeliket: házirendbe foglalták, hogy a magas sarkú és magas talpú cipők, de még a flip-flop papucsok sem képezhetik a diákok viseletének részét, mégpedig a földrengésveszély miatt. A legnagyobb elfogadható sarokmagasságot is korlátozták, négy centiméterben.
Az igazgatónő a sajtó érdeklődésére azt mondta: szerinte ez nem puritánkodás, hanem annak a része, hogy a diákokat biztonságra neveljék, főleg egy olyan helyen, ahol nagy a szeizmikus aktivitás.
Sokan azonban elégedetlenkednek a döntés miatt, az egyik diák például azt mondta: inkább azon gondolkodnának, hogy rendes fűtés legyen az iskolában. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a földrengésveszély a környéken nagyon is valós, 2009-ben L’Aquila tartományban 286 ember halt meg földrengésben és pont most van a századik évfordulója annak, amikor Avezzano városkában harmincezer életet követelt a földmozgás.

 

X. Leó imádta az Annone nevet viselő ormányost, sőt, halála után a Vatikán alá temette el.


Az 1513-ban a pápai trónra került X. Leó megválasztása alkalmából elődeihez hasonlóan rengeteg ajándékot kapott az európai országok legbefolyásosabb családjaitól és uralkodóitól. Minél rendkívülibb és ritkább volt az ajándék, az ajándékozó annál nagyobb eséllyel részesülhetett valamiféle politikai előnyben, vagy bármiféle baj esetén komoly segítségben.
Az ajándékok sorából azonban kitűnt a világszerte erősen terjeszkedő portugál birodalom (ne felejtsük el, hogy India és Kelet-Ázsia után ekkorra már Braziliát, Uruguay-t és Argentinát elérték, sőt, lassan kolóniák tucatjait hozták létre) által Indiából hozatott elefánt, amely az Annone (angolosan Hanno) nevet kapta. A portugálok emellett papagájokat, gepárdot, leopárdokat, kutyákat, egy perzsa arab lovat is küldtek.
Raffaello egy elveszett, 1514-ben készült rajzának másolataA Rómától közel száz kilométerre partot ért apró ormányos volt az első, amely a Római Birodalom ezer évvel korábbi bukása óta az itáliai tájon sétált, ez pedig természetesen magára vonta az emberek figyelmét. A kikötőtől a Vatikánig tartó utat Hanno és fura nyelven beszélő kísérői gyalog tették meg, az őket követő, minden néprétegből összeverődött tömeg pedig napról napra nőtt.
A kistermetű (a leírások szerint mindössze 1,2 méter magas), mindössze négyéves elefánt épp időben érkezett, a pápa előtti bemutatkozása pedig a vártnál sokkal jobban sikerült: a leírások szerint az ezüst toronyban végződő díszes nyereggel díszített Hanno térdre borult a pápa előtt, lehajtotta fejét, majd mielőtt újra felállt volna, háromszor a levegőbe trombitált. Ezt követően vizet szívott az ormányába, majd minden körülötte állót – köztük a pápát is – jól lelocsolt. Szerencsére X. Leó szerint ez elragadó dolog volt, különben aznap este mindenki elefántsteak-et evett volna.
Raffaello- vagy Guilio Romano-vázlatok másolatai, XVI. századHanno nemsokára külön épületet kapott, a Courtile de Belvedere-t, amelyben a rómaiak a hétvégéken akár meg is látogathatták, sőt, az állatot néha végigsétáltatták a városon, hogy a tömeg jobban szemügyre vehesse.
Ez persze nem ment mindig tökéletesen: az egyik parádé során egy, az ókori Rómában viselt tógába öltöztetett híres költőt ültettek az elefánt hátára, de az a tömegtől, valamint a trombiták és dobok hangjától megijedt, és ledobta a rajta ülőt. Egy másik alkalommal egy ágyút sütöttek el a tiszteletére, amely úgy megijesztette, hogy megsebesített néhányat a közel álló rajongói közül, de az is megesett, hogy az egyre nagyobb tömegben lóháton üldögélő nemesek véletlenül halálra tiportak néhány kevésbé tehetős polgárt.

Alig három évvel megérkezése után azonban a fiatal, még mindig csak hétéves elefántnak (a vadonban az ázsiai elefántok hatvan évig élnek) légzési nehézségei támadtak, és tisztán látszott rajta, hogy szenved. A kor orvostudománya sajnos még nem volt azon a szinten, hogy egyértelmű kórképet állíthattak fel, ennek megfelelően az állatot megvizsgáló orvosok abban egyeztek meg, hogy szegény elefántnak bizony székrekedése van, gyógyítása pedig a kor széles körben elfogadott módszerével, magas aranytartalmú végbélkúppal lehetséges. Annone természetesen nem gyógyult meg, még ugyanabban az évben visszaadta a lelkét Teremtőjének.
Raffaello: Az állatok teremtése, freskó a Vatikáni Múzeum második emeletén, 1518-1519
Fotó: Internation Animals, a kiemelés a szerző munkája

A pápának természetesen ez nem igazán esett jól, így temetést szervezett neki, melyre dicsőítő éneket írt, sőt, egy falfestményt rendelt Raffaello-tól, kikötve, hogy a munkát ő maga végezze el, ne pedig műhelyének egy másik művésze. A halott állat egyes részei (bőre, nyelve, agyarai, vagy épp nemi szerve) a szentek ereklyéihez hasonlóan szétszóródtak Európa templomaiban, de teste a Vatikánban maradt, és az elhelyezésére épített udvar, a Courtile de Belvedere alatt kapott helyet, csontjai pedig még ma is ott vannak.
A Belvedere-udvarA reformációt ugyan csak Luther Márton 95 pontjának a wittenbergi vártemplom kapujára való kiszegezése indította meg a következő évben, de az egyház vezetőjét bíráló szövegekből már ekkor sem volt hiány, ezek pedig az elefánt halálát követő történésekkel új erőre kaptak.
A történet több, mint négy évszázadra a feledés homályába veszett, de 1962 februárjában, a Belvedere udvar fűtési és hűtési rendszerének modernizálásakor egy munkás óriási csontot talált. Nemsokára egy hatalmas fog, valamint egy alsó állkapocs négy darabja került elő.
A munkások először azt hitték, dinoszauruszt találtak, de a csontok nem kövesedtek meg, a vatikáni könyvtár szakértői pedig csodálkozva állapították meg, hogy elefánttól származnak. További kutatásokat azonban érthetetlen okból nem kezdtek, a teljes történetre csak Silvio Bedini 1997-ben publikált eredményeiből derült fény.

Na jó, de ki az a X. Leó?
Az óriási befolyással bíró Medici család fejéből lett pápa, X. Leó (1475-1521) 1513-ban, harminchét évesen került Szent Péter trónjára, megelőzve a fő esélyesnek tartott esztergomi érseket, Bakócz Tamást.
Az ő nyolc éves regnálása alatt, 1517-ben indult el a Luther Márton által vezetett reformáció, melyet a pápa nem igazán vett komolyan, de meg kellett küzdenie a világi hatalmakkal is, így
megindította az oszmánok elleni keresztes hadjáratot, de Itália franciák általi befolyásoltságát is meg kellett szüntetnie

 

Idén második alkalommal adták át az AVON és a Cosmopolitan közös blogger pályázatának díjait, melyre több mint 200 nevezés érkezett. Az elbírálás során a blogokat az egyediségen kívül dizájn, felépítés és tartalmi szempontból egyaránt értékelték. A győztesek a Digital Divas konferencián, az év blogger eseményén vehették át a díjakat.

Az Év divatbloggere a Fifty Pairs of Shoes lett, az Év szépségbloggere címet pedig az Enntrance blog érdemelte ki. Az Év vlogja kategóriájában a zsűri az Inspirációk.hu oldalt ítélte a legjobbnak, míg az Év legdizájnosabb blogja kategóriában a Pandarte blog kapott elismerést.
Az új blogok közül, az Év feltörekvő bloggere a szakmai zsűri döntése alapján a Chloe from the Woods divatblog lett. Ezen felül a legjobb 25-be kerülő versenyzők közül egyet az olvasók választhattak ki, így lett az év Közönség kedvence Viszkok Fruzsi vlogger.

A zsűri tagjai voltak: Sabján Johanna, a Cosmopolitan főszerkesztője, Végh-Kósa Anita, az AVON kommunikációs vezetője, Kustánczi Norbert, a 24.hu főszerkesztője, Bíró Pál, a YouTube magyarországi menedzsere, valamint Lilu műsorvezető és egyben divatblogger.

 

A hibás eszköz használat közben robbant fel a szájában. Nem csak az arca, de a légcsöve is súlyosan megégett.


A 21 éves floridai férfit, Evan Spahlingert orvosai jelenleg is mesterséges kómában tartják. Az állapota stabil, de a külső-belső égések miatt továbbra is kritikus – tudósít a WINK News című amerikai hírportál.
Riportjukban megszólaltatták az áldozat húgát, Ema Richardsont is, aki mint mondja, szerencsére épp otthon volt, mikor a baleset történt. „Épp a kétéves fiamat altattam, mikor a testvérem szobájából furcsa hangokat hallottam. Először nem akartam foglalkozni vele, de mikor égett szagot kezdtem érezni, azonnal átrohantam hozzá” – mondta.
A nő hozzátette, testvérére a padlón talált rá, eszméletlen állapotban. „Az egész arca és a nyaka is megégett. Úgy tűnt, mielőtt elvesztett az eszméletét küzdött a levegőért, vagy megpróbált kihányni valamit” – árulta el Richardson, majd hozzátette, ezt megelőzően sosem volt ilyen traumatikus élményben része.
„Még szerencse, hogy otthon voltam, így azonnal értesítettem a mentőket, akik néhány perc múlva kiérkeztek hozzánk.” Evant kórházba szállították, ahol megállapították, hogy a hibás elektromos cigaretta súlyos égési sérüléseket okozott nem csak a férfi arcán, de a légcsövében is. „A robbanáskor belélegzett forró levegő miatt ráadásul a tüdeje is súlyosan károsodott” – árulta el a férfi kezelőorvosa.

 

Fizetés nélküli felfüggesztéssel sújtottak New Yorkban egy mentőst, mert megpróbálta megmenteni egy hétéves kislány életét, aki az iskolai ebéd közben félrenyelt egy szendvicset és fulladozni kezdett – jelentette a helyi sajtó. Qwasi Reid a magántulajdonú mentőszolgálat szerint megsértette a cég szabályzatát, amikor egy másik beteg szállítása közben félreállt az iskolánál, ahol egy kétségbeesett dolgozó intette le őket, kérve, hogy segítsenek.
Reid kollégája ellenkezése ellenére ugrott ki a mentőautóból, hogy elsősegélyben részesítse a kislányt, aki már elkezdett kékülni, amikor odaért hozzá. A mentős szerint Noelia Echavarria akkor már legalább öt perce fuldokolhatott, és úgy tűnt, senki sem segített neki. „Mindenki üvöltözött, de senki sem csinált semmit” – tette hozzá Reid.
A mentős kitisztította a lány torkát, majd oxigénre kötötte. Az esethez kihívott mentősök csak ezután érkeztek meg. Echavarriát kritikus állapotban szállították kórházba, ahol agyhalottá nyilvánították.
Reid a Fox Newsnak elmondta: a felfüggesztés ellenére sem bánta meg döntését, és kész lenne azt újra megtenni. Munkaadója, az Assist Ambulance nem nyilatkozott az esettel kapcsolatban a helyi sajtónak.

 

Nem volt kérdés, hogy élete nagy napján az a férfi is ott lesz vele, akinek az életét köszönheti.



A fiatal minnesotai lány, Greta Hokansen mindössze 16 éves volt, mikor az élete egy diagnózis hatására egy csapásra a feje tetejére állt. Azt mondja, akkor, évekkel ezelőtt csak édesanyja unszolására ment orvoshoz, mert az idősebb nő mindenképpen tudni szerette volna, mi áll lánya, látszólag megmagyarázhatatlan gyengeségének és fáradékonyságának hátterében.
Néhány vizsgálattal később már pontosan tudták: a tüneteket leukémia okozta. Ezzel együtt kiderült az is, ahhoz hogy Greta legyőzhesse a betegséget, csontvelő-átültetésre lesz szüksége. Azonnal regisztrálták a donorra várók listáját, és szerencséjére néhány hónappal később találtak is számára megfelelő donort, egy – akkor még – ismeretlen férfit Arkansasból.
Fotó: Stacy MilburnGreta és családja csak az átültetés után két évvel kapott lehetőséget arra, hogy személyesen találkozzon a lány megmentőjével. „Minden nap hálával gondoltam rá. Már azelőtt is, hogy egyáltalán találkoztunk volna” – árulja el Greta, majd hozzáteszi, élete egyik legszebb élményeként emlékszik vissza a pillanatra, mikor átölelhette ismeretlen hősét, Danny Danielst.
A találkozás óta évek teltek el. Greta élete visszatért a megszokott mederbe, tanult, megismerkedett egy fiúval, aki megkérte és tervezni kezdte az esküvőjét. „Egy pillanatig sem volt kétséges, hogy Danielt is meghívom” – magyarázza a – most már – fiatal feleség, majd hozzátette, könnyekig hatódott, mikor megmentője felkérte táncolni.
„Az járt a fejemben, hogy ha ő nincs, akkor ma talán nem is lehetnék itt. Ezért életem végéig hálás leszek majd neki” – tette hozzá. A megható táncról Stacy Milburn fotográfus készített csodaszép fotókat.

 

A fiatalember jó ideje nem tudott már lábra állni, két éve pedig az ülésről is le kellett mondania.


„Valóságos csoda, hogy a fiatalember még él. Nyolc évet élt egy rosszindulatú tumorral a testében, anélkül, hogy a betegség áttétet adott volna más szervébe. Nagyon szerencsés” – árulta el a nem mindennapi esetről a 26 éves indiai fiatal kezelőorvosa, dr. Durgatosh Pandey, majd hozzátette, ez volt a legnagyobb daganat, amivel karrierje során eddig dolga volt.
„Megkockáztatom, a világon sehol nem találkoztak még a kollégák ilyen hatalmas tumorral” – ette hozzá. A sebész elárulta, a rekordméret az eltávolító műtét során komoly problémákat jelentett: a sebészek ugyanis nehezen fértek hozzá a fontos területekhez, ráadásul, a beteget is nehezen mozgatták miatta.
Kép forrása: mirror.co.ukA 26 éves Gurmeet Singh 2008-ban ment először orvoshoz szűnni nem akaró lábfájdalmai miatt, de diagnózist csak négy évvel később, 2012-ben kapott. Akkor egy biopszia mutatta ki, hogy a fiatalember jobb lábában rosszindulatú daganat fejlődik. „Egész addig különböző gyulladásokkal és fertőzésekkel kezeltek a falunkban” – panaszolja a férfi.
A 37 kilósra fogyott Gurmeet végül egy szerencsének köszönhetően került a fővárosba, ahol egy több mint 10 fős orvosi stáb, négy órán keresztül operálta. A beavatkozás során a teljes jobb lábát is eltávolították az 55 kilósra nőtt daganattal együtt. „Más valószínűleg szomorkodna, hogy az orvosoknak el kellett távolítaniuk az egyik lábát, én viszont felhőtlenül boldog vagyok, ezzel ugyanis esélyt kaptam, hogy ha segítséggel is, de újra lábra állhassak” – nyilatkozta.

 

Miután osztani kezdték a kérését, kisfiának több tucat új barátja és levelezőpartnere lett.



„A két kisfiam és én is törpeségben szenvedünk” – kezdi kétségbeesett levelét az amerikai édesanya, Molly Lautizi, majd hozzáteszi, azért kéri az internetezők segítségét, mert nemrég új államba – egy minnesotai kisvárosba – költöztek ahol az állapotuk miatt, nem zökkenőmentes a beilleszkedésük.
„Kevés, hozzánk hasonló ember él errefelé, ezért úgy döntöttem, legalább a fiaimnak megpróbálom megkönnyíteni ezt az időszakot azzal, hogy barátokat találok nekik” – mondja az édesanya.

„Főleg a nyolcéves kisfiam, Baxter az, aki hiányolja a hátrahagyott barátait, ezért szeretném, ha a net segítségével olyan, vele egykorú fiúkkal ismerkedhetne, akik szintén törpeséggel élnek.”

A Molly által írt levelet megosztotta megosztotta a giletti gyerekkórház is a Facebook-oldalán, a poszt pedig megállíthatatlanul terjedni kezdett. Szerencsére nem csak a megosztásokat és a lájkokat gyűjtötte, hanem a célját is elérte: Lautiziékkal ugyanis néhány órával később több család is felvette a kapcsolatot, akik jelezték, gyermekük szívesen barátkozna Baxterrel.
Köztük egy illinoisi család is. Lisa az elsők között jelentkezett Molly levelében, kisfa, Brayden pedig azóta több levelet is váltott Baxterrel. „Elmondhatatlanul hálás vagyok azoknak a jószívű szülőknek, akik segítettek abban, hogy a kisfiam ne érezze annyira egyedül magát. Örökre hálás leszek nekik” – mondja Molly, majd hozzáteszi, boldog, hogy a közösségi média erejét a családjuk is megtapasztalhatta.

 

A földgolyó tíz szerencsés kisgyermekének fantáziája vált kézzelfoghatóvá az IKEA jóvoltából a Plüssjátékok a Tanulásért program keretében – írja a Boredpanda. A svéd lakberendezési gigacég világszerte fogja árulni az ifjak rajzai alapján készült plüssállatokat.
A 12 éve tartó oktatási program indulása óta először tervezhették gyermekek az áruházak polcaira kerülő játékokat. Minden eladásból 1 dollárnyi vagy 1 eurónyi összeget az IKEA jótékony célra ajánl fel az UNICEF és a Save the Children javára.
A négyéves Thymeo alkotása Belgiumból

A hatéves, tajvani You-Chen Wu saját bejáratú plüssállata

A nyolcéves Maja és az ötéves John nyúl ura Norvégiából

 

Ez meg mi a fészkes fene lehet?


Valami elképesztő fura lényt fotózott egy skót férfi a görög tengerben.
Harvey Robertson hajókiránduláson vett részt a családjával; épp Parga város partjainál jártak, ahol nagyon megtetszettek neki a víz színárnyalatai, gondolta, készít néhány fotót.
Aztán amikor utólag visszanézte a képeket, eléggé meglepődött.
Az egyik fotón egy bizarr tengeri lény feje látható, amit a fényképezés pillanatában nem is vett észre az 52 éves férfi. Fogalma sincs, hogy milyen állatot örökített meg, ezért több tengerbiológusnak is elküldte a felvételt, ám egyelőre egyikük sem tudott biztosat mondani arról, mi lehet ez a krokodilfejű vízilóra emlékeztető izé.
Egyesek szerint ez egy Cuvier-féle csőröscet, de ezt a feltételezést még nem erősítette meg egyetlen szakember sem.
Ön szerint mi látható a képen? Tényleg Cuvier-féle csőröscet? Netán a Loch Ness-i szörny, aki követte Harveyt Skóciából? Vagy egy Múmin? Esetleg egy víziló és egy krokodil szerelemgyereke? Vagy maga a rezsidémon? Netán valami egészen más? Írja meg kommentben!

 

Miután osztani kezdték a kérését, kisfiának több tucat új barátja és levelezőpartnere lett.



„A két kisfiam és én is törpeségben szenvedünk” – kezdi kétségbeesett levelét az amerikai édesanya, Molly Lautizi, majd hozzáteszi, azért kéri az internetezők segítségét, mert nemrég új államba – egy minnesotai kisvárosba – költöztek ahol az állapotuk miatt, nem zökkenőmentes a beilleszkedésük.
„Kevés, hozzánk hasonló ember él errefelé, ezért úgy döntöttem, legalább a fiaimnak megpróbálom megkönnyíteni ezt az időszakot azzal, hogy barátokat találok nekik” – mondja az édesanya.

„Főleg a nyolcéves kisfiam, Baxter az, aki hiányolja a hátrahagyott barátait, ezért szeretném, ha a net segítségével olyan, vele egykorú fiúkkal ismerkedhetne, akik szintén törpeséggel élnek.”

A Molly által írt levelet megosztotta megosztotta a giletti gyerekkórház is a Facebook-oldalán, a poszt pedig megállíthatatlanul terjedni kezdett. Szerencsére nem csak a megosztásokat és a lájkokat gyűjtötte, hanem a célját is elérte: Lautiziékkal ugyanis néhány órával később több család is felvette a kapcsolatot, akik jelezték, gyermekük szívesen barátkozna Baxterrel.
Köztük egy illinoisi család is. Lisa az elsők között jelentkezett Molly levelében, kisfa, Brayden pedig azóta több levelet is váltott Baxterrel. „Elmondhatatlanul hálás vagyok azoknak a jószívű szülőknek, akik segítettek abban, hogy a kisfiam ne érezze annyira egyedül magát. Örökre hálás leszek nekik” – mondja Molly, majd hozzáteszi, boldog, hogy a közösségi média erejét a családjuk is megtapasztalhatta.