Életmóddal kapcsolatos hírek

Tényleg befolyásolható egy gép által az istenhit és az idegengyűlölet? Mit jelenthet egy ilyen vizsgálat eredménye? Vallási tanítókat kérdeztünk a témában.



Brit és amerikai tudósok nemrégiben végeztek egy kísérletsorozatot, ahol emberek agyának bizonyos területeit transzkraniális mágneses stimulácónak (TMS) vetették alá. Az egyik meglepő eredményük az volt, hogy ezzel az eljárással módosulnak az illető különböző előítéletei, sőt még a hite is befolyásolhatónak mutatkozott – írtuk egy korábbi cikkünkben. Kíváncsiak voltunk mit szólnak magához az eljáráshoz, illetve a kutatás eredményéhez a különböző vallások hazai tanítói.
A konkrét kérdésünk így hangzott:

Mi a véleménye a Mágneses stimulációval befolyásolható az idegengyűlölet és a hit című írásunkban említett eljárásról és annak eredményéről?
(Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)

Cser Zoltán

buddhista tanító
A buddhista tanítás célja, hogy képessé váljunk a dolgokat annak látni, amik, ezzel megszüntetve a tudat valódi természetét elfedő fátylakat. Ennek révén kerülhetünk vissza a saját közepünkbe, érhetjük el a harmóniát. A Buddha azt mondta, hogy ehhez Ő adja a tanítást és gyakorlatot, a többi viszont csak rajtunk áll. Ez azt jelenti, hogy magunknak kell járnunk az ösvényt, helyettünk ezt senki nem teheti meg, legfőképpen pedig egy gép. Ez nem azt jelenti, hogy terápiás célra ne használhatnánk gépeket, szerkezeteket, de hogy egy gép tegye a magát a szerkezetet is kitaláló tudatot nyitottabbá, ez teljességgel ellentmond a buddhista alapelveknek. Meg kell tudnunk figyelni, meg kell tudnunk érteni a migránskérdést, el kell tudnunk engedni a kérdéssel kapcsolatos előítéleteket, el kell lazulnunk a kérdésben és utána láthatjuk meg az adott helyzet, adott jelenség valódi jellegzetességeit, gyökérokait. Így látni fogjuk a lehetséges megoldási stratégiákat is, megoldhatjuk az adott kérdést. Ezt a folyamatot helyettünk egy gép, ha el tudná végezni, akkor a tudat helyett a gép érné el a megvilágosodást, továbbá a szellemi ösvény járásához nem kellenének az érzések, mint amilyen a szeretet, együttérzés és folytathatnánk a sort.



Isten tudja?

Rendszeresen jelentkező sorozatunkban öt – hazánkban is jelenlévő – világvallás képviselőinek teszünk fel kérdéseket egy-egy aktuális hír, vagy esemény kapcsán. Kíváncsiak vagyunk rá, hogyan látják a világot a 21. század elején a több száz, vagy ezer éves eszmerendszerek hazai tanítói. Milyen válaszaik vannak a mai kor emberének kérdéseire?
A korábban megjelent írásainkból ide kattintva szemezgethet.


Köves Slomó

rabbi
A test és a lélek szerves egységet alkotnak, így aztán ténykérdés, hogy csakúgy ahogy a lelket ért hatások testi folyamatokat stimulál(hat)nak, így testi, fizikai behatások is elindíthatnak lelki folyamatokat.
Szakismeret és tapasztalat híján – minden szkepticizmusom mellett – nem tartom kizárhatónak, hogy mágneses stimulálásnak hatása lehet az ember agyműködésére, hangulatára.
Itt valójában számomra nem az a kérdés, hogy ez valóban így van-e vagy sem, hanem hogy maga a félrevezető üzenetű ilyen jellegű kísérlet és az arról szóló „beszámolók” képesek-e az emberek gondolataira, hitére hatni? Tartok tőle, hogy az ilyen jellegű kísérleteknek és az azokról szóló tudósításoknak nem véletlenül van ilyen nagy sikere. Ezek ugyanis azt sugallják, hogy az Istenbe vetett hit nem valamilyen észérvekkel is alátámasztható belső meggyőződés, hanem egy aktuális hangulat-függő babona, amelynek semmilyen objektív támpontja nincsen.
A Judaizmus lényegi tanítása azonban, hogy az Istenbe vetett hit nem csak egy belső emóció, hanem egy a kognitív gondolkodással is alátámasztható megállapítás. Sőt a zsidó filozófia érvelése szerint, ha csak a logikai gondolkodásra hagyatkozunk, akkor is lényegesen logikusabb Isten létét elfogadni, mint elutasítani.
Az Isten hitbe nem azért vagyunk hajlamosak kételkedni, mert az irracionális, hanem vagy azért mert az Istenhit erkölcsi felelősséggel is jár és így időnként „részrehajlóak vagyunk” az objektív érveket elfogadni, vagy azért mert eleve nem foglalkoztunk a témával eleget ahhoz, hogy az érveket kellő mélységgel megismerjük.
Nem véletlen, hogy a héber hit szó „emuná” „gyakorlást”, „edzést” is jelent. Ugyanis az erős hit előfeltétele, hogy ebben a témában ne bízzuk magunkat pillanatnyi hangulatunkra, környezetünk normáira és szlogenekre. Hanem szellemi aktivitást nem kímélő módon mélyüljünk el a téma filozófiai és gyakorlati mélységeiben és ez által edződjünk rá a hitre.

Oláh Miklós

görögkatolikus lelkész
A mágneses stimulációs eljárás egy tárgyi eszköz, amely fizikai hatást gyakorol az agy működésére. Az ember gondolkodása, döntései azonban többek, mint csupán agyidegi működések. Az alkohol, vagy a kábítószerek is hatással vannak az agyműködésre, komolyan befolyásolják az illető tudatát és reagálását, – ezekhez hasonlónak látom a stimulációs eljárásokat is.
Az ember nem csupán egy biológiai gépezet, hanem gondolkodó és szabad akaratú lény. Ilyenként tud működni, ha fizikai, biológiai hatások nem befolyásolják erősen, vagyis ha nem veszik el függetlenségét.
Az ember döntését sok minden külső tényező befolyásolhatja: öröklött hajlamok, gyermekkori hatások vagy éppen hiányok, félretájékozottság, fejletlenség. Ahogy Jókai Anna mondta: „Az ember soha nem befejezett, – örökké változik, élete utolsó pillanatáig képes javítani, és rontani magán.” (MN. 2012. XI. 24)
Ebből származik az ember méltósága és egyben a felelőssége is. Olyan képességei vannak, amelyekkel bámulatos eredményeket tud elérni, – a történelem igazolja is ezt a fejlődést, – de félelmetes pusztulást is tud végezni. Nagyon nem mindegy tehát, hogy képességeit mire használja, felelős értük. Nem egy csodálatos gépezet, hanem gondolkozó és szabad lény. Ma vannak erős törekvések arra, hogy ezeket a képességeit elvegyék tőle, vagy legalább is végzetesen befolyásolják azokat. Az idegengyűlöletet sem stimulációs ráhatással kellene megszüntetni, hanem a szeretetre való neveléssel. Egyedül a szeretet képes minden problémát megoldani házasságban, családban, nemzetek és fajok között, a pusztítás tragikus eszközei nélkül. A szeretet kell stimulálni magunkban és egymásban, akkor lesz béke és boldogság a Földön.
Fotó: Europress/AFP
Gandharviká Préma déví dászí (Szilaj Péterné)

vaisnava (Krisna-hívő) lelkész
Elképzelhetőnek tartom, hogy az említett tudományos eljárás valóban eredményesen működik. Az én véleményem viszont az, hogy a tudomány nem arra hivatott, hogy befolyásolja, manipulálja az embereket. Úgy gondolom, a tudat- vagy jellemfejlődést nem mesterséges módszerekkel kell elérnünk, hanem a józan belátásunk által. Az Úr mindenkit egyenlő jogokkal ruházott fel, a szabad akarat valamennyiünket megillet, hogy felelős döntést hozzunk a minket ért benyomásokkal kapcsolatban. Manapság a tudomány mellett számtalan területen tetten érhetünk manipulációs technikákat, amit sokszor gyanútlan emberek tömegein is előszeretettel alkalmaznak, gondoljunk akár a reklámiparra, a médiára, vagy alkalomadtán a politikára.
A hit egy magasztos dologba vetett bizalmat jelent. Amint valakiben felébred a hit Isten iránt, automatikusan csökkennek az előítéletek, a gyűlölet, a düh és az ehhez hasonló nemkívánatos tulajdonságok. Az Istennel, mint a tisztaság, az abszolút tudás és a jóság forrásával való kapcsolat által az ember lépésről-lépésre közelebb kerül az igazság felismeréséhez, mely végső soron megajándékozza azzal a szemlélettel, hogy képes lesz egyenlően bánni minden élőlénnyel. Természetesen hitünket tudással kell párosítsuk ahhoz, hogy az ne maradjon puszta szentimentalizmus.
Az Istenbe vetett hit nem valami bonyolult fizikai eljárásnak köszönhetően fog nőni a szívben, hanem a mindennapos tapasztalások, Isten-élmények fogják mélyíteni. Gyakran hallom a környezetemben, hogy ha mi egyet lépünk Isten felé, Ő ezret lép felénk. Ha van akár egy szikrányi hitünk is és esélyt adunk magunknak és Istennek a változásra, akkor próbára tesszük magunkat – nem nyalogatjuk tovább a mézesüveg külsejét, hanem belekóstolunk. Anélkül, hogy ezt a csekély árat megfizetnénk, nem várhatunk pozitív változást a világban, és végül már csak a transzkraniális mágneses stimulációban reménykedhetünk.

Dr. Tóth Csilla

muszlim hitoktató
A TMS (transcranialis mágneses stimuláció) során a változó mágneses tér által gerjesztett elektromos impulzusokat használják fel a megcélzott agyi struktúrák területén diagnosztikus, terápiás és kutatási célokra. Ezek az impulzusok a beállított paraméterek alapján az adott területeken gerjesztést vagy gátlást egyaránt előidézhetnek. Az elektromos impulzusok pillanatnyi változásokat hoznak létre, illetve repetitív, ismétlődő stimulációval hosszabb távú kb. 30-60 perces hatás érhető el. Ez használható fel a diagnosztikában, kutatásban pl. stroke prognózisának megítélésére, agyműtétek tervezésében a várható funkciókiesés optimalizálására, különböző agyi funkciókért felelős agyterületek feltérképezésében. A terápiában többször, 5-10 napon keresztül alkalmazzák a repetitív TMS –t egyes neurológiai betegségekben pl. központi idegrendszeri bénulások, Parkinson – kór, stb. ill. pszichiátriai kórképekben is vannak eredmények a módszer alkalmazásával pl. a gyógyszeres és pszichoterápiára nem reagáló major depresszió esetén. A terápiás alkalmazás esetén tartós változásról, átépülésről számolnak be, amit a hosszú távú ingerlés vált ki.
A cikk egy kutatást ír le, amiben arra keresték a választ, hogy a konkrét és az elvont problémák megoldásában ugyanaz az agyterület vesz-e részt. Tehát nem az idegenellenesség vagy a vallásos érzület megváltoztatásáról van itt szó, ezeket úgymond indikátorként használták. Az ezekben tapasztalt változást a vizsgált struktúra gátlása okozta, ami mint fent említettük reverzibilis, maximum 30-60 percig tart.
Összességében a TMS egy sokrétűen felhasználható módszer, melynek iszlám szerinti megítélése mindig az adott körülmények mérlegelésével történik. A várható haszonnak nagyobbnak kell lenni, mint az esetlegesen okozott kárnak, ha a kár teljességgel nem küszöbölhető ki. A rendelkezésre álló módszerek közül is ezen elvek alapján választjuk ki az adott esetben legmegfelelőbbet, ami lehet a TMS is.



A kiegyensúlyozottság jegyében…

Az Isten tudja rovat aktuális kérdéseit alkalmanként öt – hazánkban is jelen lévő –, a világon is elterjedt vallás egy-egy képviselőjének tesszük fel. Több felekezetet is bevonunk, így előfordul, hogy egyik héten a keresztény vallást a római vagy a görögkatolikus, következő héten a református vagy evangélikus egyház képviseli, ahogy az is megtörténik, hogy a buddhistáknál a théraváda-, a mahájána-, a vadzsrajána- vagy épp a zen-buddhizmust képviselő tanítók váltják egymást. A válaszadók nevére kattintva elolvashatják a tanítók rövid életrajzát is.

 

Tűket és borotvapengéket találtak a gyerekeknek osztogatott csokikban



Régóta ijesztgetik Halloween idején az amerikai szülőket azzal, hogy egyesek képesek tűket, pengéket és egyéb veszélyes tárgyakat elrejteni az édességekbe, amiket az ünnep idején a csokoládékat gyűjtő gyerekeknek adnak oda. Idén ezek a rémtörténetek több helyen is valóssággá váltak – jelentette a helyi sajtó.
Egy Philadelphia közelében található kisvárosban több szülő is varrótűket talált mini Snickersekbe rejtve. Kennett Square város rendőrsége közölte: négy gyerek is kapott a veszélyes édességből. Szerencsére a hét és 12 év közötti gyerekek egyike sem nyelte le a tűket, és az esetekben senki sem sérült meg. Azt nem lehet tudni, hogy a tűvel ellátott édességeket kitől kapták.
Fotó: Kennett Square Police DepartmentKözben az ohiói Reynoldsburgban egy borotvapengét talált egy kislány egy szelet csokiban, amit Halloweenkor kapott. Szülei elmondták: a pengét a gyerekük akkor vette észre, amikor beleharapott a mini Snickersbe. A helyi rendőrség vizsgálata szerint nem kitalációról van szó. A gyerek többi édességét megröntgenezték, de azokban már nem találtak idegen tárgyat.

Hasonló eset történt Nyugat-Virginiában is, ahol a Tyler-megyei rendőrség közlése szerint szintén egy borotvapengét talált egy csokiban egy aggódó anyuka, amikor átnézte a gyerekei által összegyűjtött édességeket. A rendőrök arra kérték az embereket, ellenőrizzék le a csokikat, amiket gyermekeik kaptak.

 

Terjed egy fotó a világ legszomorúbb kutyájáról


Ő itt Lana, akit „a világ legszomorúbb kutyájának neveztek el”, miután ez a fotó terjedni kezdett az interneten.
Mexikóban született, már kölyökkutyaként borzasztó körülmények közül kellett kimentetni – egy kanadai menhelyre került. Öt és fél hónaposan hazavitte egy család; úgy tűnt, Lana végre megtalálja állandó otthonát.
Sajnos azonban nem sokáig tartott az öröm: egy ösztönös mozdulattal a kutya belekapott gazdájába, ezért – hogy nehogy a gyerekeket is megharapja – visszavitték a menhelyre. Azon a napon készült az itt látható fotó.
Lana aznap annyira szomorú volt, hogy nem volt hajlandó kimenni a kennelből, nem reagált semmire.
Most ismét a befogadható kutyák listájára került, nevelői reménykednek benne, hogy végre egymásra találnak jövendőbeli családjával.

 

Most már biztos, hogy a biológusok egyszerűen csak pályatévesztő festőművészek


Az Amerikai Mikrobiológiai Társaság által minden évben kiírt művészeti verseny résztvevői mindössze baktériumokat és élesztőgombákat használhatnak, amelyek ugyan első hallásra nem hangzanak túl meggyőzőnek, a születő alkotások mégis csodásak – akár még festményként is.
Az idei verseny pályaművei közül következnek a legjobbak.

Varázslatos éj



A légy



Sejtek



Tajtékos július 4.



Az óceán



Andy Warhol



Sejtről sejtre



Pillangó egy virágon



Testek



Aratási idő



Hunger Games



Medúza



Gombák



A TARDIS



Salmonelly, a macska



Naplemente St. Louis-ban



Szuperhős



Louis Pasteur, az orvostudomány legmeghatározóbb alakjának portréja



Vincent van Gogh: Csillagos éj

 

Sírva vette át érettségi bizonyítványát a 97 éves végzős


Margaret Thome Bekema leérettségizett. Egy tetszőleges amerikai lány sikeres vizsgájáról biztos nem számolna be a világsajtó, csakhogy Margaret nem lány, viszont 97 éves.
1936-ban kellett volna végeznie a Grand Rapids-i (Michigan állam) katolikus középiskolában, de ’32-ben kivették a suliból, mivel édesanyja rákos lett, és Margaretnek kellett vigyáznia lánytestvéreire.
Azóta eltelt egy kis idő; közel 80 év.
Egy távoli rokonnak köszönhetően Margaret (néni) a napokban megkapta az érettségi bizonyítványát. A dokumentumot arra a dátumra állították ki, amikor hivatalosan be kellett volna fejeznie tanulmányait: 1936. júniusára.
Az iskola (igazgatója) elmondta: Margaret egész élete arról szól, hogy áldozatokat hoz, és mások szolgálatában áll – tehát azokat a fontos értékeket képviseli, amelyeket az oktatási intézmény is igyekszik átadni a diákjainak.
Amint a videóban is látható, a nebuló könnyek között vette át érettségi bizonyítványát.

 

A város, ahol mindenki be van tépve


Az első telepesek 1971-ben foglaltak el Koppenhága belvárosának közvetlen közelében néhány, korábbi katonai létesítményt, ők alapították meg Christiániát, a szabad várost. A már messziről kannabisz szagot árasztó, jól körbehatárolt rész a szabadságot hirdeti. Az Európai Unión kívüli(nek mondott) területnek közel ezer állandó és sok ideiglenes lakosa van, akik egyfajta anarchiában élnek, hiszen nincs semmilyen rendfenntartó hatóság. Nincsenek adók és törvények, de van saját zászlójuk. Chistiania lakóinak nagy része gyengébb drogokat használ, az erős kábítószereket tiltja a helyi etika.
Mindössze három szabály szerint élnek, amelyet a városrészen belül lépten-nyomon hirdetnek:

• Érezd jól magad
• Ne fuss, a futás pánikot kelt
• Ne fotózz, a könnyű drogok árusítása és fogyasztása még mindig nem legális

Fotó: Koczka Máté
Turisták és dílerek egymás mellett, békében
Chistiania bejáratát már messziről jelzi egy jellegzetes zöld sarki épület, graffitizett sárkányok és angyalok néznek le a belépőkre. Az először idetévedő látogatók első lépései még elég bátortalanok, a törvényen kívüli övezettől azonban nem kell félni, végig megvan a biztonságérzete az embernek.
A szabad város nem egy sötét drogtanya, inkább egy különleges és felszabadult hely.
Nem csoda, hogy rengeteg idős és külföldi turista, sőt gyerekes család is felkeresi a helyet, bár számomra furcsa látvány volt a néhány éves gyerekek és a füves cigik közvetlen közelsége. Ha valaki mégis tartana az atrocitásoktól, részt vehet vezetett túrákon is, amiket a helyiek szerveznek.
Fotó: Koczka Máté
Ingyen elvihető
A terület pereme leginkább egy erdős, elhagyatott roncstelephez hasonlít. Számos újrafelhasználásra váró elem pihen itt, amíg megtetszik valamelyik lakónak. A szétdobált dolgok között színes alkotások, kreatív képződmények, vendéglátóegységek és boltok sorakoznak. Kicsit bentebb ingyenes bazár várja a látogatókat: gazdátlan, elvihető játékok, ruhák, használati eszközök, dísztárgyak, műszaki termékek tűnnek fel. Egy piacon árulnak kézzel készített ékszereket, ruhákat, kiegészítőket, ajándéktárgyakat és persze hatalmas választékban könnyű drogok fogyasztásához használható eszközöket.
Fotó: Koczka Máté

Az egyik legnagyobb turistaattrakciónak számító területnek egyedülálló státusza van, amelyet külön törvény szabályoz. Az 1989-as Christiánia törvény átruházta a terület felügyeletét a koppenhágai önkormányzatról az államra, ám a területtel kapcsolatban állandóak a jogi viták. Egyes kormányok megpróbálták felszámolni a közösséget, de eddig minden erőfeszítés kudarcba fulladt, mert a közvélemény támogatja fennmaradását.



Ahol tilos a fotózás
Chistiania főutcáján, az úgynevezett “zöld lámpás negyedben” nagyjából 500 méter hosszan sorakoznak kétoldalt apró bódék, amelyekből különböző kábítószereket árulnak. Ebben az övezetben tilos a fotózás, de az eladók sem kockáztatják meg, hogy felismerjék őket.
Sokan maszkban dolgoznak, de maguk az ügyletek is takarásban, ponyvák alatt zajlanak.
A bódék között hamburgerező és pékség is van, hátha megéhezne valaki bevásárlás közben.

Nem csak szívnak, dolgoznak is
A “zöld lámpás negyedből” kilépve feltűnik, hogy sok vállalkozás is működik odabent. Kovácsok, fafaragók, bicikliszerelők, galériák, gazdabolt, szuveníresek, mozi és termelői piac is várja a látogatókat, akiknek a kezében nem ritka munka közben egy-egy füves cigi. Kellemes meglepetés volt egy étterem, ahol organikus alapanyagokból készült nagyon jó minőségű, vegán ételeket árulnak szép, tiszta környezetben, valószínűleg kifejezetten turistáknak kitalálva. Komolyan mondom, a városban nehezen találni olyan finom ételt, mint amit ott árulnak.
Fotó: Koczka MátéAzt mondják, hogy Chistiania saját postahálózattal rendelkezik, van bent orvosi rendelő, és a szemétszállítást is maguknak oldják meg. Akinek kedve tartja, sétálhat egyet Chistiania lakóövezetében is. A helyi lakosok apró, színesre festett, extrémen díszített házikókban élnek. Erdei utakon, dombok között lehet rálelni otthonaikra. Közöttük játszóterek, és még egy nagyobb csónakázótó is a kikapcsolódni vágyók rendelkezésére áll.

 

Koporsót talált a kertjében egy nő, az Elm utcában



Ijesztő élményben volt része Halloween előtt egy texasi nőnek, akinek kertjéből egy koporsót ástak ki a ház felújítását végző munkások – jelentette a helyi sajtó. Deedee Oliveira elmondta: a munkások először azt hitték, hogy egy dobozt találtak a Misson városában, az Elm utcában álló háznál, amit a nő nemrég vásárolt meg. Azonban amikor kiemelték, kiderült, hogy nem egy sima dobozra bukkantak.
A nő elmondta: ránézésre egyértelmű volt, hogy a doboz valójában egy rozsdaette fémkoporsó, amiben csontokat is találtak. A helyszínre azonnal kihívták a helyi hatóságokat, hogy vizsgálják meg, mi van a koporsóban.

Oliviera már a legrosszabbra kezdett el gondolni, amikor egyik szomszédja elmondta neki, hogy az előző tulajdonosok a kutyájukat temették el a hátsó kertbe. A nő ezt először nehezen akarta elhinni, mert a koporsó túl nagy volt egy spánielnek, de végül kiderült, a szomszéd jól mondta: a koporsóban valóban kutyacsontok voltak.
A koporsót és a benne lévő csontokat a helyi önkormányzat elszállította. A szomszédok elmondása szerint nagyjából 30 éve lehettek a földben.

 

Tűket és borotvapengéket találtak a gyerekeknek osztogatott csokikban



Régóta ijesztgetik Halloween idején az amerikai szülőket azzal, hogy egyesek képesek tűket, pengéket és egyéb veszélyes tárgyakat elrejteni az édességekbe, amiket az ünnep idején a csokoládékat gyűjtő gyerekeknek adnak oda. Idén ezek a rémtörténetek több helyen is valóssággá váltak – jelentette a helyi sajtó.
Egy Philadelphia közelében található kisvárosban több szülő is varrótűket talált mini Snickersekbe rejtve. Kennett Square város rendőrsége közölte: négy gyerek is kapott a veszélyes édességből. Szerencsére a hét és 12 év közötti gyerekek egyike sem nyelte le a tűket, és az esetekben senki sem sérült meg. Azt nem lehet tudni, hogy a tűvel ellátott édességeket kitől kapták.
Fotó: Kennett Square Police DepartmentKözben az ohiói Reynoldsburgban egy borotvapengét talált egy kislány egy szelet csokiban, amit Halloweenkor kapott. Szülei elmondták: a pengét a gyerekük akkor vette észre, amikor beleharapott a mini Snickersbe. A helyi rendőrség vizsgálata szerint nem kitalációról van szó. A gyerek többi édességét megröntgenezték, de azokban már nem találtak idegen tárgyat.

Hasonló eset történt Nyugat-Virginiában is, ahol a Tyler-megyei rendőrség közlése szerint szintén egy borotvapengét talált egy csokiban egy aggódó anyuka, amikor átnézte a gyerekei által összegyűjtött édességeket. A rendőrök arra kérték az embereket, ellenőrizzék le a csokikat, amiket gyermekeik kaptak.

 

Ennél aranyosabb már nem lesz, Snoopy csillagot kapott Hollywoodban


A kutya nevét viselő csillag a Hollywoodi hírességek sétányán.

 

Ismeretlen magyarok rovatunkban ma: a világhírű divatfotós, aki éveken át volt Frida Kahlo szeretője


Az 1892-ben, Szegeden született Muray Miklós tizenévesen egy budapesti képzőművészeti gimnáziumban tanult fényképészetet, fotósokszorosítást és litográfiát, tizenhét évesen pedig Németországba költözött, ahol egy müncheni főiskolán tanult, és három évig tanulmányozta a háromszíneljárást, mely három, különböző színű szűrőkkel (sárga, magenta, ciánkék) készített fotó egymásra helyezéséből színes képet alkotott. A fiatal művész itt tanulta meg a színszűrők készítését is, melyet karrierje során számtalan alkalommal hasznosított.
Néhány hónapnyi, az Ullstein kiadóvállalatnál töltött idő után, zsebében a nemzetközi fotósokszorosítói bizonyítvánnyal 1913-ban New Yorkba hajózott, ahol hamarosan – mindössze ötvenszavas angol szókincse ellenére – egy színes nyomdában gravírozóként kapott állást.
1920-ben Muray visszatért a fotográfiához, Greenwich Village-i otthonában megnyitotta fotóstúdióját, de annyira szegény volt, hogy kétszobás lakásában egy kivételével minden izzót kicsavart, ha épp nem dolgozott. Az épület ma egy étteremnek ad otthont:
A város divatlapjai hamar felfigyeltek rá: 1921-ben már a század meghatározó divatlapjától, az 1867-ben alapított Harper’s Bazaartól kapott megbízást. Munkáját látva a lap állandó fényképészévé vált, így feladhatta nyomdai állását, és minden idejét a fényképészetnek szentelhette. 1926-ban a Vanity Fair európai körútra küldte, melynek során többek közt elkészítette James Joyce, George Bernard Shaw és Claude Monet portréját is.
1930-ban egy európai tanulmányútján elsajátította a Carbro eljárást, a következő évben pedig az ő munkája volt a legelső színes reklámfotó, amely egy amerikai magazin hasábjain jelent meg.
1920 és 1940 közt több mint tízezer portrét készített Hollywood csillagairól – köztük Greta Garbóról, Fred Astaire-ről és Charlie Chaplinről, de divat-, színházi, reklámszakemberekről és politikusokról, valamint művészekről és írókról (H.G. Wells) készített portréfotói is híresek.
Képei a Vanity Fairben, a Vogue-ban, a New York Timesban, a TIME-ban, és más nívós lapok egész sorában jelentek meg, egy időben a színes fényképészet Amerika-szerte vezető tekintélyének számított. A negyvenes években befejezte a hírességek fotózását, kísérletezővé vált, próbálkozásaival pedig megteremtette a mai reklámfotó alapjait.
Kellemes karácsonyi ünnepeket… és boldog új évet!, 1936 – A képen jobbra a művész.Magánéletéről keveset tudunk, de annyi biztos, hogy a mexikói festőnővel, a legendás Frida Kahlóval 1931-ben kezdődött viszonya nyolc éven át tartott, túlélve harmadik házasságát. 1939-ben szakítottak végleg, mivel Muray el akarta venni, de Frida csak szeretőként tekintett rá. Ettől függetlenül a festőnő 1954-es haláláig barátok maradtak, a fényképész pedig negyedszerre is megházasodott.
Frida Kahlo Én és a papagájaim című művével – a vászon jobb oldalán Muray Miklós, 1941A fotós a sportban sem vallott szégyent: amerikai színekben része volt az 1928-as amszterdami és 1932-es, Los Angelesben rendezett olimpiák amerikai kardvívócsapatának, de ő nyerte az 1928-as, és 1929-es amerikai kardvívóbajnokságot is.
Vívófelszerelésben, 1928Műgyűjtőként is ismert volt, főleg mexikói festményekből álló gyűjteménye közt több Frida Kahlo-alkotás is szerepel, köztük az ikonikus Önarckép tövises nyaklánccal (1940), melyet azért vásárolt meg, hogy pénzügyi nehézségekkel küzdő volt szeretőjét kirántsa a pénztelenségből.

Muray élete hátralévő részében is a sport szerelmese maradt: több, mint hatvan érmet gyűjtött vívásban, de az 1955-ös Pánamerikai játékokon, valamint az 1956-os melbourne-i olimpián is ő volt a vívó versenybírók vezetője, sőt a halál is kedvenc sportjának gyakorlása közben érte: 1965. november 2-án, a New York Athletic Clubban a páston kapott szívrohamot.
Majd fél évszázados karrierje olyan híres fotósok számára adott inspirációt, mint Irving Penn, Diane Arbus, vagy épp Annie Leibovitz.

A táncos Martha Graham, 1922



Gloria Swanson, 1922



Claude Monet, 1926








Douglas Fairbanks Jr. és Joan Crawford, 1929


Anna May Wong, 1931

 

Valódi megváltás lehet az apró lakásokban ez a zseniális találmány


Kreatív válasz az egyre túlzsúfoltabb városok egyik problémájára. „More sky”, vagyis „több ég” a neve annak a harmonikaszerűen nyitható és zárható ablaktípusnak, amit Aldana Ferrer Garcia, argentin építész tervezett.
A szerkezet beépítésével az apró lakások tulajdonosai úgy nézhetik az égen a felhőket, vagy éjjel a csillagokat, mintha saját erkélyiek, vagy nagy tetőablakaik volnának. Garcia szerint a More Sky ráadásul sokkal több napfényt, és friss levegőt is juttat a szobákba.
(via: Bored Panda)
kép: aldanaferrergarcia.comaldanaferrergarcia.com

 

Szöulban igazán mókás, amikor elered az eső


Ön is utálja a szürke, esős, őszi napokat? A szöuliak is így vannak vele, Dél-Koreában ráadásul monszun idején, heteken át megállás nélkül zuhog. Egy csapat tervező megelégelte, hogy ilyenkor melankólia telepszik az amúgy pezsgő, színes és élettel teli városra.
A Monszun Projektet a D&AD csoport találta ki és a Pantone festékgyártó cég segítségével valósították meg. Olyan, speciális festékekkel varázsoltak színessé néhány utcát, amik normál körülmények között láthatatlanok, ám ha víz éri őket, előtűnnek. A végeredmény szenzációs lett.
(via: Bored Panda)
fotó: saic.edufotó: saic.edu

 

A fülcsepp segített: fejvesztve menekült a fájdalom forrása



Egy barátját hívta segítségül egy kínai férfi, akinek egy reggel gyanúsan fájni kezdett a füle, és fura motoszkáló hangokat hallott a belsejéből. A barát rögtön sejtette, hogy mi okozhatja a problémát, ezért egy adag fülcseppel felszerelve sietett emberünk segítségére, és kamerás telefonját sem felejtette otthon.
A hallójáratba öntött folyadék hamar elérte a kívánt hatást: egy méretes pók mászott elő teljesen elázva a fájós fülből. Nem tudjuk eldönteni, hogy mi a félelmetesebb ebben a kínai közösségi portálokon terjedő videóban. Maga az, hogy egy pók költözött be egy ember fülébe, vagy az a nyugalom, ahogy két ember kezeli a helyzetet, ahogy a kiöntött pók zavartalanul mászkál és szárítkozik még a férfi fülkagylóján? Önök szerint?
(via: Daily Mail)

 

Sírva vette át érettségi bizonyítványát a 97 éves végzős


Margaret Thome Bekema leérettségizett. Egy tetszőleges amerikai lány sikeres vizsgájáról biztos nem számolna be a világsajtó, csakhogy Margaret nem lány, viszont 97 éves.
1936-ban kellett volna végeznie a Grand Rapids-i (Michigan állam) katolikus középiskolában, de ’32-ben kivették a suliból, mivel édesanyja rákos lett, és Margaretnek kellett vigyáznia lánytestvéreire.
Azóta eltelt egy kis idő; közel 80 év.
Egy távoli rokonnak köszönhetően Margaret (néni) a napokban megkapta az érettségi bizonyítványát. A dokumentumot arra a dátumra állították ki, amikor hivatalosan be kellett volna fejeznie tanulmányait: 1936. júniusára.
Az iskola (igazgatója) elmondta: Margaret egész élete arról szól, hogy áldozatokat hoz, és mások szolgálatában áll – tehát azokat a fontos értékeket képviseli, amelyeket az oktatási intézmény is igyekszik átadni a diákjainak.
Amint a videóban is látható, a nebuló könnyek között vette át érettségi bizonyítványát.