A klímaváltozással kapcsolatos jelenlegi jóslatok jelentősen alábecsülik a globális felmelegedés gyorsaságát és mértékét, állapította meg egy tanulmány, amely szerint egyre elkerülhetetlenebbnek tűnik az egyik legrosszabb forgatókönyv, vagyis a légköri középhőmérséklet 4 Celsius fokos növekedése. A kutatók az éghajlatváltozással kapcsolatos modellek újraértékelésekor arra jutottak, hogy a felmelegedés mértékét tekintve az emberiségnek fel kell készülnie a legrosszabbra. A Párizsi Klímaegyezmény egyik fő célja az volt, hogy a Föld légkörének középhőmérséklete ne növekedjen 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az iparosodás előtti szinthez képest. Tanulmányunk arra a megállapításra jutott, hogy ha az üvegházhatású gázok kibocsátása a szokásos ütemben halad tovább, 93 százalékos az esélye, hogy a század végére a 4 Celsius fokos növekedést is túllépjük" – mondta dr. Ken Caldeira, a Carnegie Tudományos Intézet munkatársa, a kutatás társszerzője. Hozzátette, hogy az utóbb vázolt szcenárió esélyét a korábbi modellek „csupán" 62 százalékra tették, a helyzet tehát minden eddiginél rosszabbnak tűnik. Forrás: AFP/Lionel Bonaventure Nehéz megállapítani, hogy a több tucat klímamodell közül melyik a legjobb A klímamodellek nélkülözhetetlen eszközök ahhoz, hogy a tudósok megértsék és tanulmányozni tudják az üvegházhatást okozó gázok emissziójának hatásait. A modellek készítése során alapvető fizikai és éghajlati ismereteket használnak fel a szakemberek. A legnagyobb nehézségnek az számít, hogy az éghajlati rendszer rendkívül komplex, így nincs egyetértés abban, hogy egyes kulcsfontosságú részeit miként érdemes és lehet modellezni. Ennek eredményeképpen az elmúlt időszakban több tucat klímamodellt alkottak a szakemberek, amelyek természetesen más és más végkimenetelt jósolnak a Föld és ezzel az egész emberiség számára. Ha a „szokásos ütemű" kibocsátás forgatókönyvét vesszük alapul, aminek lényege, hogy az emisszió a mostani mértékű marad, akkor is két igen eltérő végkimenetellel találkozhatunk: az egyik szerint a globális középhőmérséklet növekedése 2100-ra 3,2 Celsius fokos lesz, a másik ezzel szemben 5,9 Celsius fokos növekedéssel számol. A rosszabb forgatókönyv fog megvalósulni Ennek kiderítéséhez Caldeira és munkatársai azokat a modelleket tekintették a legpontosabbnak, amelyek a közelmúlt klímamintáit a legjobban szimulálták. Logikusnak tűnik, hogy azok a modellek, amelyek legmegbízhatóbban szimulálják jelenkori megfigyeléseinket a legalkalmasabbak arra, hogy megbízható előrejelzéseket tegyenek – magyarázta Caldeira. A szakember szerint azoknak a modelleknek a megállapításai igazak, amik nagyobb hőmérsékletemelkedéssel számolnak. Más klímakutatók is elismerően nyilatkoztak az új eredményekről. „Számos korábbi tanulmány az éghajlati modelleket a felszíni hőmérséklet múltbéli méréseihez igazította, de ezek nem bizonyultak elégségesnek a jövőbeli hőmérsékletviszonyok előrejelzéseit körüllengő bizonytalanságok csökkentéséhez” – mondta William Collins meteorológus, aki nem vett részt a kutatás elkészítésében. A tényező, amit idáig kevésbé vizsgáltak Ezzel szemben Caldeira kutatócsoportja azokra a modellekre fókuszált, amelyek a Földről az űrbe irányuló energiaáramlásról szolgáltatnak információkat. Ezek az adatok a bolygónk körül keringő műholdak mérésein alapulnak. Az eredmények egyáltalán nem biztatóak, a földfelszíni felmelegedés ütemének növekedésével párhuzamosan a bolygót takaró felhőzet kevesebb napfényt tud majd visszaverni a világűrbe, ez a hatás pedig csak fokozza a klímaváltozás mértékét. „A jó hír az, hogy most már pontosabb képpel rendelkezünk a jövőbeli klimatikus viszonyokról, a rossz hír viszont az, hogy erősebb lesz a felmelegedés, mint azt eddig hittük” – mondta Collins. Forrás: NASA/ISS Crew/Johnson Space Center Drasztikus intézkedésekre van szükség Mark Maslin, a University College London klimatológusa szerint az eredmények azt mutatják, hogy a szén-dioxid-kibocsátást drasztikusabban és gyorsabban vissza kellene fogni, mint azt eddig tervezték. Maslin úgy véli, annak érdekében, hogy a célt tartani lehessen, az emisszió visszaszorítását már 2020-ban meg kell mindenképpen kezdeni, és ennek folytatását biztosítani kell az utána következő évekre is. A „visszaút" egyenlő lenne a halálos ítéletünkkel. Vannak azonban olyan klimatológusok, akik óvatosságra intenek az új kutatással kapcsolatban. Mivel a klímaváltozás komplex jelenség, így azt javasolják, hogy a kisebb felmelegedéssel számoló megfigyeléseket is figyelembe kell venni a végső konklúziók levonásához.
