Ennek a templomnak az oldalán közel háromszáz éve letámasztottak egy létrát, de még mindig ott áll

A Mozdíthatatlan Létraként (status quo-létraként) emlegetett eszköz első írásos említése a későbbi I. Abdul-Hamid oszmán szultán egyik, 1757-ben kiadott rendeletéből származik, de a létra már egy 1728-as metszeten is feltűnik.
De mit keres egy cédrusból készült létra közel háromszáz éve egy jeruzsálemi templom falán?
A válasz a Jeruzsálemben élő keresztény felekezetek történetében rejlik, hiszen mindannyian úgy érezték, hogy a Szent Sír-templom az ő területük, és ez kisebb-nagyobb ellentétek egész sorát szülte.

A széles körben ismert történet szerint a létra egykor egy kőművesé volt, aki az örmény ortodox egyház megbízásából dolgozott az épület felújításán. Az alatta lévő téren viszont ezt látva összeverekedtek a görög és örmény szerzetesek, majd elkezdték dobálni a mestert is, aki jobbnak látta, ha inkább gyorsan, létráját hátrahagyva elhagyja a helyszínt.

A megkötött megállapodások ellenére ezek nem értek véget, míg végül 1852. február 8-án aláírták a máig fennálló egyezményt. Ennek keretében hat keresztény gyülekezet közösen birtokolja a kereszténység egyik legfontosabb szentélyét, amely hitük szerint Krisztus keresztjének helyén épült.
A létra XIX. századi ábrázolásai (1835-1870)Tényleges hatalommal bírnak a római katolikusok, a görögkeletiek, az örmény ortodoxok, de kisebb tereket birtokolnak a szír keresztények, (ők vigyázzák Arimathiai József sírját), az etióp keresztények, valamint a koptok.
A béke persze igen törékeny, így a templom óriási belső terében néha máig elszabadulnak az indulatok: 2002-ben egy kopt szerzetes túl közel húzta a székét az etiópokhoz, mivel az árnyékba akart kerülni – az ezt követő verekedés után tizenegy embert szállítottak kórházba. Két évvel később, 2004 szeptemberében a görögkeletiek és a ferences szerzetesek mentek ölre, mivel az utóbbiak véletlenül nyitva hagyták a kápolnájuk ajtaját. Szerencsére senki sem sérült meg.
Mindezek mellett nem csoda, hogy az egyik egyház szerzetese sem szeretne felmenni azért a létráért, mivel az azt jelentené, hogy a falszakasz az adott egyház irányítása alatt áll.
A két évvel ezelőtt boldoggá avatott VI. Pál pápa 1964-es szentföldi látogatásán a létrát is megcsodálta, és kijelentette, hogy a létra addig marad a helyén, míg a különböző keresztény egyházak nem oldják meg egymás közti problémáikat.

Ez persze nem jelenti azt, hogy még senki nem próbálta meg eltüntetni a létrát: 1981-ben, egy hónappal a II. János Pál pápa elleni merényletkísérlet után valaki megpróbálta elvinni a létrát, de az izraeli rendőrség közbelépett, a tettest azonban nem sikerült elkapni. 1997-ben viszont sikerült meglovasítani az évszázados eszközt, de a tolvaj néhány hét után egyszerűen csak visszarakta azt a régi helyére.

Fotók: Wikimedia Commons, Coast Daylight, Unusual Places