Érdekességek minden témában.

Az Internet Magyarországon

Az Internet magyarországi története teljesen összefonódott az Információs Infrastruktúra Program és az azt követ? Nemzeti Információs Infrastruktúra program történetével.
A program gondolata 1985-ben született, Vámos Tibor akadémikus merész kezdeményezésére. Gondoljuk meg, abban az id?ben, amikor minden hálózati termék szigorú embargó alá esett, egy országos kutatói számítógépes hálózat létrehozását javasolta Vámos Tibor. Szerencsére, az OMFB, a Magyar Tudományos Akadémia vezet?i felismerve a kezdeményezés jelent?ségét biztosítottak megfelel? szervezeti és pénzügyi feltételeket: elindulhatott az IIF program, és els? szakasza 1986 és 1990 között sikeresnek bizonyult.
1988-ra a Magyar Postánál üzembe helyezték a hazai fejlesztés? 80 vonalas csomagkapcsoló központot, és elkészült az ELLA elektronikus levelez? program. 1989-ben az adathálózaton hazai és nemzetközi szolgáltatásokat biztosítanak, mintegy 100 végrendszer kapcsolódik a hálózatra. A kiépül? rendszer illeszkedett nemzetközi szabványokhoz (OSI, X.25). A szolgáltatások hazai (ELLA) és nemzetközi (EUnet) elektronikus levelezésre és távoli számítógép használatra, ezen keresztül adatbázisok lekérdezésére terjedtek ki.. Más nemzetközi kapcsolatokat, szolgáltatásokat az embargó miatt nem lehetett igénybe venni.
1990-ben a politikai változások lehet?vé tették a nemzetközi kapcsolatok b?vülését, csatlakozhattunk az EARN-hoz (European Academic and Research Network). A Magyar Posta az adathálózat kapacitását növelte, megnyitotta a nyilvános csomagkapcsolt adatszolgáltatást. Az embargó a hálózati elemek behozatalát még mindig akadályozza, a helyi hálózatok összekapcsolásának eszközei hazai fejlesztéssel alakultak ki. Mintegy 200 intézmény, fels?oktatási intézmények, kutatóhelyek, könyvtárak és múzeumok, alkotják az IIF intézeteket. Tulajdonképpen sikerrel lezárul a program els? szakasza.
A sikerre való tekintettel a program tovább er?södött, 1991-ben kib?vült a támogatók köre, az OMFB-hez és az MTA-hoz támogatóként csatlakozott a M?vel?désügyi és Közoktatási Minisztérium és az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA). Az IIF második fázisa indul, kissé módosuló fejlesztési céllal. Most már nemcsak hazai fejlesztés? hálózati elemekre lehet építeni, és most már az egész országot lefed? hálózatra is lehet gondolni. Mivel 1988-tól az USA engedélyezte Európa számára is az Internet technológiákat, a meglév? európai fels?oktatási és kutatói hálózatok Internetre való csatlakozását, az európai infrastruktúrán keresztül nekünk is lehet?ségünk nyílott az Internet használat.
Megkezd?dhetett a kísérleti Internet kapcsolatok felépítése, a névszolgáltatás biztosítása, az elektronikus levelezésben az Internet címzések használata. A MATÁV korszer?bb, import csomagkapcsoló központokat szerezhetett be, melyekkel az adathálózat min?ségét, teljesítményét és a szolgáltatások körét b?víthették.
1992-re Unix-os gazdagépek kerültek a rendszerbe. Ezekhez “alapértelmezés” szerint tartozik a TCP/IP protokollszövet és a névszolgáltató szoftverrendszer. 1993-ra Világbanki támogatással szinte az összes fels?oktatási intézményben elterjedtek a UNIX konfigurációk, korszer? helyi hálózatok alakultak ki. Elindult a HBONE, a hazai IP protokollú gerinchálózat kialakítása. Az IIF program finanszírozásából nem csak a fejlesztések folytak, hanem az intézetek ingyenesen vehették igénybe a hálózati szolgáltatásokat. Az IIF programban ekkor mintegy 450 intézmény vett részt. Sikerét elismerték mind a hazai, mind külföldi körökben.
1993-ban az IIF – ismét megújulva – a HBONE (országos bérelt vonalas, IP technológiájú gerinchálózat) meger?sítését, az IP technológiákra épül? szolgáltatások (telnet, ftp, smtp, gopher, wais, archie, news stb.) hozzáférhet?vé tételét, terítését t?zte ki célul. Az elgondolás az volt, hogy a szigetszer?en már kialakult vagy kialakuló helyi, nagy-forgalmú IP hálózatokat közvetlenül a gerinchálózatra kapcsolják, míg a többi intézmény, a kisebb elszórt felhasználók a nyilvános X.25. hálózat, legrosszabb esetben a nyilvános telefonhálózat közvetítésével érhesse el a gerinchálózatot. Nem elhanyagolható cél továbbá: a HBONE és a nagy nemzetközi hálózatok megbízható, nagy kapacitású vonalakkal való összekapcsolása is.
1995 folyamán a HBONE kialakult. A nagy-megbízhatóságú gerinchálózati mag Budapesten a KFKI-ban, az IIF központban és a BME-én elhelyezett router-ekb?l, az azokat összeköt? 2Mbps sebesség? mikrohullámú kapcsolatokból, a MATÁV Városház utcai központjában lév? routerekb?l és kapcsolatrendszerükb?l állt. Utóbbinál kapcsolódnak a HBONE nemzetközi vonalai. Ugyancsak a MATÁV-nál hozták létre a Budapest Internet eXchange (BIX) csomópontot, melyet már tízegynéhány profitorientált Internet szolgáltató is finanszírozott. Ennek célja az volt, hogy a profitorientált szolgáltatók által menedzselt hazai felhasználók közötti forgalom a BIX-en keresz-tül cserél?djön ki, és ne terhelje egyik szolgáltató nemzetközi vonalait. Ez egy lényeges mozzanat: az IIF intézmények mellett a profitorientált intézmények is kacsintgatnak az Internetre. A HBONE a budapesti magból és mintegy 20 regionális központból állt 1995-96 fordulóján, és csak néhány regionális központ bekapcsolása volt hátra, hogy az összes megyeszékhelyen csomóponttal rendelkezzen. A vonalszélességekben is volt fejl?dés, az öt legnagyobb forgalmú regionális központhoz (Veszprém, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc) az 512 Kbps kapcsolatot 1996 ?szén biztosították. A
fejl?dést mutatja, hogy 1996 áprilisára a HBONE névszolgáltatóinak száma meghaladta az 500-at, ugyanekkor a bejelentett elérhet? gazdagépek száma meghaladta a 22000-et.
Az 1996-os év több szempontból is jelent?s. Egyrészt az IIF program átalakult NIIF programmá: Nemzeti Információs Infrastruktúra Programmá. Másrészt ez az év, amikor a profitorientált Internet szolgáltatók színre léptek és nagy sikereket értek el. (Feltétlenül meg kell említeni, hogy az IIF nélkül sikerük nem lett volna ilyen átüt?, fejl?désük nem lett volna ilyen rohamos. Az IIF és a HBONE fejlesztés Magyarországon kialakította azt a szakembergárdát, amelyik az Internet technológiákat ismeri, a rendszereket m?ködtetni tudja. Másrészt e rövid id? alatt is kialakult az Internet felhasználók széles köre: a mai f?iskolai és egyetemi hallgatók képzésének eleme az Internet használat, egyre többen úgy lépnek ki az iskolákból, hogy ismerik és igénylik a hálózat szolgáltatásait. S?t, ma már a középiskolák vannak a soron, megkezd?dött ezek rákapcsolása is a Hálózatra.




Az ARPANet


Ki ne lenne kíváncsi arra, hogy a napjainkban már elengedhetetlen internet hogy jött létre, és mi indulásának története Magyarországon? Mi is igazából az email és az FTP, vagy éppen a Java? Hasznos és érdekes információk következnek.

Hálózatok, az Internet

Az egyedülálló számítógép hasznos az élet minden területén. Hálózatba kapcsolva a számítógé-pek még hasznosabbak. Korábban a hálózatosodás legf?bb oka az er?forrás-megosztás, az er?for-rás-öszevonás volt, manapság ezt kiegészíti a számítógépes kommunikáció (Computer Mediated Communication). A Internet világ kiteljesíti ezt a paradigmát, hiszen azt mondhatjuk az Internet a hálózatok hálózata, ahol egy hálózat egy csomópontjának felhasználója földrajzi és politikai hatá-rokat figyelmen kívül hagyva kommunikálhat bármelyik hálózat felhasználójával, bármelyik csomópont kérhet vagy biztosíthat szolgáltatásokat másik csomóponttól, csomópontnak (hacsak biztonsági okokból nem tiltják külön a hozzáféréseket).
A kapcsolatban lév? hálózatokat sem lehet felsorolni, nemhogy az Internetre csatlakozó gépeket. Azt sem lehet megállapítani, hogy hány hálózat, hány csomópont tartozik az Internethez, hány Internet felhasználó van a világon, csak az mondható biztosan, hogy állandóan növekszik. Illetve az is biztosan állítható, hogy a kapcsolatban lév? csomópontok, illetve a felhasználók számát te-kintve az Internet a legnagyobb hálózat a világon.

Az Internet története
Az ARPANet

A 60-as években az USA-ban a Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) támoga-tásával kutatás indult, melynek kett?s célja volt. Az egyik cél az volt, hogy telefonhálózaton keresztül csomagkapcsolással lehetne-e számítógépeket hálózatba kapcsolni, hogy egy vonalat több felhasználó is használhasson “egyid?ben”. A másik cél – nem kevésbé fontos – pedig, olyan hálózatot készítsenek, amelyik m?köd?képes marad akkor is, ha háborús események miatt a hálózat egy része el is pusztulna: ha kiesnek bizonyos csomópontok, vonalak, automatikus átirányítással más vonalakon, csomópontokon továbbíthatók legyenek az üzenetek.
1969-re a kutatás-fejlesztések eredményeként – néhány (University of California at Los Angeles, Standford Research Institute, University of California at Santa Barbara, University of Utah) helyszín összeköttetésével – kialakult az ARPANet. 1971-re 15, 1972-re 37 növekedett ez a szám, ami az ARPANet sikerét jelezte. Bár a támogató hadügyminisztériumának (Department of Defense, DoD) eredeti célja a távoli helyszínek közötti megbízható, robosztus összeköttetések megvalósítása volt, a kutatás-fejlesztésben résztvev?k – mivel nagyon kényelmesnek találták – elkezdték a hálózatot személyes üzenetváltásokra is használni, és például az elektronikus levelezés az ARPANet segítségével hallatlanul népszer?vé vált.
Az az elv, hogy nincs a hálózatnak külön központi üzemeltet? gépe (vagy gépei) valóban hozta a tervezett el?nyt: nem omlik össze a hálózat részeinek meghibásodásával. Hátrány is következett persze ebb?l: meglehet?sen nehéz a hálózaton történ? navigálás. A különböz? gépek különböz? operációs rendszerei és felhasználói felületei, parancsértelmez?i gondot jelentettek. Ebben a korai id?szakban még messze nem voltak meg a ma jól ismert egységesített navigációs eszközök, bön-gész?k, keres?k.

 

Re: Érdekességek,újdonságok

Saját Linux-disztribúciót fejlesztett ki az amerikai védelmi minisztérium

2011. július 27. 09:03, Szerda

Az új operációs rendszert a Pentagon és az Egyesült Államok Légierejének Kutatólaboratóriumának munkatársai közösen készítették el, s most hivatalosan is bemutatták.

A program a fejleszt?kt?l a Lightweight Portable Security (LPS) nevet kapta. Amint az a Security szóból is látható, a fejlesztés során a f? cél els?sorban az volt, hogy egy minél biztonságosabb disztribúciót hozzanak létre. Az Information Weekben megjelent cikk szerint az LPS az amerikai fegyveres er?k bels? hálózatainak elérésére készült, f?leg olyan esetekre, ha az egyébként használt számítógép nem elég biztonságos. A szaktárca indoklása szerint az LPS egy védtelennek számító otthoni számítógépb?l is biztonságos hálózati klienst varázsol.

A Lightweight Portable Security létrehozásakor a fejleszt?k arra is figyeltek, hogy a katonák és a polgári alkalmazottak egy könnyen kezelhet? operációs rendszert kapjanak, amely akár CD-r?l vagy USB-kulcsokra másolva is elindítható és használható. Az LPS bármely PC-n vagy Macintoshon futtatható, az egyetlen feltétel, hogy az adott számítógépben Intel processzor dolgozzon. A disztribúció használatával nem lehet nyomon követni a katonák és polgári alkalmazottak tevékenységét, mivel a rendszer nem tárol adatokat. Ezenkívül a Lightweight Portable Security hatékony védelmet nyújt a káros webes kódokkal szemben is. Ennek részleteire azonban az amerikai védelmi minisztérium nem tért ki.

A szaktárca létrehozott egy oldalt, ahonnan bárki szabadon letöltheti az LPS-t,. A tervek szerint a disztribúcióhoz negyedévente egy alkalommal adnak majd ki biztonsági és egyéb frissítéseket. A szoftvert els?sorban a fegyveres er?k azon tagjainak ajánlják, akik otthonról dolgoznak. A fejlesztések során figyelembe vették az Apple iOS, az Android és a Research in Motion QNX operációs rendszerének er?sségeit és hiányosságait.​

 

Re: Érdekességek,újdonságok

Kínában ellen?riznék a nyilvános WLAN-hotspotokat

2011. július 27. 10:45, Szerda

A kínai hatóságok arra kényszerítik a nyilvános WLAN-hotspotok üzemeltet?it, hogy jegyezzék fel azt, kik és milyen célokra használják az internethozzáféréseket.

A bárokban, éttermekben, szállodákban, könyvesboltokban, magániskolákban és más intézményekben elhelyezett WLAN-hotspotok m?ködtet?inek rögzíteniük kell felhasználóik személyazonosságát és el kell tárolniuk a forgalmi adatokat is. A The New York Times szerint az érintett vállalkozások kötelesek beszerezni az ellen?rzésekhez használható, átszámítva 2100 euróba kerül? szoftvert, amit a Rain-Soft Software nev? sanghaji konszern fejlesztett ki és ami egyszerre legfeljebb 100 internetez? szörföléseit tudja nyomon követni.

Azoknak a cégeknek, amelyek nem hajlandók eleget tenni a rendeletben leírtaknak, kénytelenek 1600 eurós büntetést fizetni, és persze emellett elveszítik m?ködési engedélyüket is. A kínai belbiztonsági minisztérium közlése szerint az új szabályozás célja a zsarolások, a feketekereskedelem, a szerencsejátékok, továbbá a káros információk és a számítógépes kártev?k terjesztése elleni fellépés er?sítése.


Ez tisztességtelen. Az egész arra megy ki, hogy ellen?rizni lehessen az információkat" - nyilatkozta Wang Bo, a L'Infusion nev? helyi kávézó tulajdonosa, aki felháborodva fogadta a rendelet bevezetését. A szigorúbb szabályok miatt a kávézók és éttermek tulajdonosai attól tartanak, hogy elmaradnak a vendégeik. Az egyik ügyvezet? arról panaszkodott, hogy a forgalom 30 százalékkal csökkent, miután az ellen?rzések miatt leállította a WLAN-hotspotot.

Másoknak egyszer?en nincs pénzük a szoftver bevezetésére. "Ezt megvalósíthatja egy Starbucks vagy egy McDonald's, de nekünk csak néhány olyan vendégünk van, akik az internetet is használják" - közölte Ray Heng, a Sand Pebbles Lounge nev?, mexikói ételeket kínáló étterem tulajdonosa. A szabályozás egyel?re csak Pekingben lépett hatályba, kérdéses, hogy a többi régióban is bevezetik-e.​

 

Re: Érdekességek,újdonságok

[center:3o1s8h2m]Szerverek h?jével f?thetnénk a házakat[/center:3o1s8h2m]

[center:3o1s8h2m]Amennyiben a Microsoft kutatórészlegének munkatársain múlik, akkor a közeljöv?ben már minden házat szerverek segítségével fogunk f?teni. A megoldásnak nem csak környezetvédelmi el?nyei lennének.

A Microsoft kutatórészlegének szakemberei a The Data Furnace: Heating Up with Cloud Computing nev? anyagukban foglalták össze ötleteiket. Persze a számítógépek által kibocsátott h?t felhasználni a helyiségek f?tésére nem új kelet? elképzelés. Az amerikai konszern kutatói által ismertetett ötlet lényege, hogy minden egyes házban egy központi rendszert helyeznek el, amelybe egy szerver kerül. A szerverek által kibocsátott h?t továbbítják a f?tési rendszernek. A szakért?k szerint ezzel az egyszer? megoldással az ipar a kétszeresére tudná növelni a számítástechnikai teljesítményét, miközben a széndioxid-kibocsátás nem növekedne. Ráadásul ilyen módon akár régebbi számítógépek is használhatók, ami környezetvédelmi szempontokból szintén el?nyös.

[/center:3o1s8h2m]

A Microsoft munkatársainak számításai szerint ezzel a módszerrel évente akár 280-320 dollárral is csökkenthet?k a szerverek éves üzemeltetési költségei. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy nem lenne szükség óriási szerverközpontokra és elvileg az adatfeldolgozás is gyorsabbá válna, hiszen nem egy több száz kilométerre fekv? szerverközpontba érkeznének be az információkérések, hanem mondjuk a szomszéd házba.

A megoldásnak természetesen vannak hátrányai is. Az els? és legnagyobb problémát a biztonság garantálása jelenti. Különleges intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy megvédjék a szerverekben tárolt információkat. Ezek lehetnének fizikai védelmi rendszerek, amiket egy titkosítás egészítene ki. Emellett biztosítani kell, hogy a szerver fogyasztása ne befolyásolja a ház energiafelhasználását. Szintén meg kellene oldani a szerverek távoli felügyeletét és karbantartását, hiszen a legtöbb háztulajdonos nem szívesen engedne be túl s?r?n szerel?ket háza alagsorába. A helyszíni látogatások ugyanakkor a hibás alkatrészek cseréjekor elkerülhetetlenek lennének.

Nemzetközi szakemberek már 2009 áprilisában azt vizsgálták, hogy a szerverközpontok h?je alkalmazható-e lakóépületek f?tésére. A tavaly elkészült, 19 000 négyzetméter terület? Telehouse West számítógépközpont mérföldk?nek számít a környezetvédelemben. Új megoldásokkal ugyanis nemcsak a kilenc emeletes épület rendszereinek széndioxid-kibocsátását csökkentették le évi 1100 tonnával, hanem egyúttal a szerverek üzemeltetésekor felszabaduló h?b?l 9 MW energiát is termelnek. Ezt az energiamennyiséget kizárólag a környez? lakóövezetek f?tésére használják.

 

Számtalan hajó és repül?gép t?nt el nyom nélkül a rejtélyes Bermuda háromszögben. Még most sem, 57 évvel azután hogy 5 harci repül?gépnek veszett nyoma egy rutinfeladat közben, senki nem tudja pontosan, hogy mi okozta elt?nésüket. 57 évvel ezel?tt egy szép napon 5 hadi repül?gép szállt fel a Floridai bázisról a Flight 19 fed?nev? rutinfeladat végrehajtására. Sem a gépeket, sem a legénységet nem látták soha többé.

A Bermuda háromszög az a terület, mely a Miami, Bermuda és Puerto Rico által határolt háromszögben van. Pontos adatokkal nem szolgálhatunk, de az elmúlt évszázadban számtalan hajó és repül?gép t?nt el itt. A múltban sok furcsaságot jegyeztek fel a területr?l. Kolombusz Kristóf megemlékezéseiben az irányt? furcsa viselkedését említette. A terület a nevét csak 1964-ben kapta, amikor egy újságíró az 5 elt?nt gépr?l írt cikkében utalt a helyre. A 14 f?s legénység 5 Grumman TBM-3R Avenger torpedo bombázót vezetett, amely a Bermuda háromszög felett repült el.

Sok különleges elmélet született arról, hogy hova t?nt el az 5 gép. Szóba kerültek hatalmas tengeri szörnyek, földönkívüliek, misztikus negyedik dimenzió, és hasonló elméletek. Az igazság sokak szerint ennél sokkal prózaibb. Érvelésük szerint a sokszor kiszámíthatatlan természet, emberi mulasztás vagy balszerencse lehetett az oka az elt?nésnek. A Bermuda háromszög ugyanis nagyon forgalmas és az európai felfedez?k útjai óta itt keresztez?dik számos fontos útvonal. Ahhoz képest nem nevezhet? soknak az elt?nt hajók és repül?k száma.

A Bermuda háromszög legendája örökre kapcsolódni fog a Flight 19-hez, ami 1945 december 5.-én történt. A Floridai támaszpontról felszállló gépek délután 2 körül hagyták el bázisukat , hogy rutinnavigációs gyakorlatot végezzenek. A feladat szerint háromszög útvonalon haladva néhány homokzátony bombázását kellett elvégezniük a gyakorlat során. A pilóta abban az id?ben az irányt?jére hagyatkozott, és arra, hogy milyen sokáig és milyen sebességgel repült egy meghatározott irányba. A gépeken azonban felmondták az irányt?k a szolgálatot. A rádióbeszélgetésekr?l készült feljegyzések szerint a pilótánál nem volt óra. Az óceán közepén nem láthattak domborzati elemeket. A repül?k az általuk jónak talált irányba repültek, majd irányt váltottak, míg a napfény el nem t?nt és a helyét átvette a viharos éjszaka. A vezet? pilóta rádiójából hallani lehetett, hogy terve szerint amint az els? repül?gép eléri a minimum üzemanyagszintet, mind az 5 gép kényszerleszáll a vizen.



Az Avenger egy nehézkes repül?gép volt. A pilóták sokszor hívták vasmadárnak. Olyanra építették ?ket, mintha tankok lennének. A pilóták azért szerették ezeket, mert szitává l?ve is képesek voltak m?ködni és visszatérni a bevetésr?l. A gépek nagyon nehezek voltak, üresen több mint 4500 kg-ot nyomtak. Ha tengerre kényszerleszállt, az Avenger valószín?leg igen gyorsan elsüllyedt. Az esélye, hogy a kényszerleszállást valaki túlélje, kicsi volt, annak hogy a hideg vízben valaki kihúzza az éjszakát, még kisebb, annak, hogy a roncs pillanatok alatt a tenger fenekére süllyed, óriási. Hatalmas ment?akciót szerveztek, de sem a roncsokat, sem az embereket soha nem találták meg. A tragédiát fokozta, hogy a segítségre siet? ment?repül?k egyike is elt?nt 13 f?s legénységével együtt. Az a repül? egy PBM Mariner volt, amit repül? benzintartélynak neveztek könny? gyúlékonysága miatt. Egy a területen haladó hajó látott is egy hatalmas t?zgömböt és áthaladt egy olajfolton akkor, és ott, ahol a repül?gépnek lennie kellett volna. A Flight 19 elt?nését emberi mulasztásnak könyvelték el.

A Bermuda háromszögnek vannak furcsaságai. Egyike annak a két helynek - a másik Japán partjainál van és az ördög tengerének nevezik- melynek hasonló rejtélyes hírneve van. Ezeken a helyeken az igazi észak és a mágnesszerinti észak egy vonalban van amely megnehezíti az irányt? olvasását. Itt van a tengerek egyik legmélyebb mélytengeri árka is. A roncsok itt több km-re a tenger felszínét?l lelik hullámsírjukat. A Bermuda háromszögben a tengerfenék általában több mint 5 km mélyen fekszik, Puerto Rico közelében a mélység eléri a 8,2 km-t. Alattomos zátonyok húzódnak a szárazföld közelében és er?s áramlatok rendszeresen állítanak újabb navigációs problémát a hajósok elé. És ott van az id?járás. A legnagyobb gondot a hurrikánok okozzák. A Golf áramlat a háromszög nyugati szélénél húzódik, ami befolyásolja azt. Az áramlat egy 64-80 km széles folyó az óceánban a környezeténél melegebb leveg?vel. Ha viharban a hullámok 4m magasak a tengeren, a Golf áramlaton belül ennek a háromszorosára n?nek. A hajósok sokszor arról ismerik fel a Golf áramlatot, hogy fölötte viharos az ég. Mégis ha választani kell az ártatlan hajókat elnyel? tengeri szörny, az embereket elrabló földönkívüliek és az emberi hiba, m?szaki problémák, a természeti jelenségek között, ki tudna ellenállni a Bermuda háromszög legendájának.

 

Re: Érdekességek,újdonságok

Az internet minket is a katasztrófák részeseivé tesz

2011. július 29. 16:44, Péntek

A közösségi oldalak, mint a Facebook és a Twitter segítenek felgyorsítani a természeti-, és egyéb katasztrófákra, illetve a vészhelyzetekre adott válaszreakciók terjedését - állapították meg az amerikai szakemberek.

A New England Journal of Medicine cím? szaklapban megjelent tanulmány rámutatott arra, hogy a közösségi média kétirányú információáramlást tesz lehet?vé a nagy nyilvánosság és a földrengésekre, áradásokra, vagy fert?z? betegségekre való felkészüléssel, illetve azok kezelésével foglalkozó személyek között. "A képek, szövegek és bejegyzések megosztásával az emberek is a részesei lesznek egy nagy válaszreakciós hálózatnak, ahelyett, hogy csupán kívülr?l szemlél?dnének" - hangsúlyozza a tanulmány, amely a Pennsylvaniai Egyetem sürg?sségi orvosi ellátással foglalkozó szakért?jének, Raina Merchantnak a vezetésével készült.

A szerz?k szerint a közösségi média segítségével a sürg?sségi ellátás sokkal "gyorsabban, koordináltabban és hatékonyabban" képes m?ködni a katasztrófák és vészhelyzetek idején. Példaként említették, hogy az újinfluenza-vírus 2009-es terjedésekor az Egyesült Államok Egészségügyi Minisztériumának a Youtube-on és az iTunes-on is elérhet? "Mommycast" nev? kezdeményezése révén egymillió felhasználó volt naprakész a betegséggel kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan a regionális egészségügyi intézmények internetes bejegyzések segítségével tájékoztatták percek alatt az embereket az éppen elérhet? oltóhelyekr?l.
[youtube:iy6dvm03]http://www.youtube.com/watch?v=TRDpTEjumdo[/youtube:iy6dvm03]
Egy éven belül húszszorosára n?tt az amerikai Betegségellen?rzési és Megel?zési Központ (CDC) Twitter-követ?inek száma. Az olajjal borított madarakról a helyi lakosság által feltöltött szöveges képek nagyban segítették a mexikói-öbölbeli Deepwater Horizon olajkitermel? 2010-es katasztrófája utáni tisztítómunkálatokat. A szakért?k szerint a jöv?ben a GPS-es okostelefonok szolgáltatásai is segíthetik a katasztrófákra való felkészülést, illetve a kés?bbi válaszreakciók gyors áramlását. A Foursquare és Loopt alkalmazásoknak köszönhet?en vészhelyzet esetén a közelben lév?, szolgálaton kívüli ápolók és ment?autók is jelezni tudják a segítségadási szándékukat.

Egy másik ötlet az internet alapú "haveri"-rendszerek létrehozása, amelyek lehet?vé tennék a barátok és szomszédok számára, hogy nyomon kövessék egymást a veszélyes helyzetekben - h?hullámok, hirtelen fagyok - és szükség esetén szociális szolgáltatásokhoz, illetve orvosi ellátáshoz jutassák egymást. Az RSS hírcsatornák és a mobiltelefonos szolgáltatások szintén enyhíthetnék katasztrófák idején az egészségügyi rendszerre nehezed? súlyt, azáltal, hogy a legközelebb fekv? és legjobban felszerelt intézményekr?l informálják a rászorulókat.​

 

Re: Érdekességek,újdonságok

30 éves az MS-DOS

2011. augusztus 2. 00:23, Kedd

Három évtizeddel ezel?tt született meg a Microsoft Disk Operating System, vagy közismertebb nevén az MS-DOS. A redmondi cég 1981 júliusában vásárolta meg az egykori QDOS fejleszt?it?l a szükséges jogokat.

"A Windows az MS-DOS nélkül minden bizonnyal csak kés?bb és lehet, hogy teljesen más formában jelent volna meg. Az MS-DOS aktív programként 20 éven keresztül tudta magát a köztudatban tartani" - közölte Claudio Okrina, az Osztrák Számítógép Múzeum alapítója. Az 1999-ben megjelent Windows Millennium Edition (ME) volt az utolsó olyan Windows operációs rendszer, amely még a DOS-ra épült. "Visszatekintve az akkori id?kre, a Microsoft jó helyen volt és jó id?ben" - jegyezte meg a szakember, utalva arra, hogy az MS-DOS az 1980-as évek végéig piacvezet? operációs rendszer volt. Ez persze els?sorban a cég és az IBM közötti együttm?ködésnek volt köszönhet?.

Az MS-DOS javított változatai egyre jobbak és kifinomultabbak lettek, emellett folyamatosan új funkciókkal b?vítették. Az 1983 márciusában megjelent 2.0-s verzió már képes volt a meghajtóprogramok kezelésére, így könnyebb volt az új hardverek beüzemelése. Az MS-DOS 3.1 már hálózati támogatást kapott, míg az 1991-ben kiadott 5.0-s változatban szerepet kapott az Undelete funkció. A DOS 7 1995-ben a Windows operációs rendszerek részévé vált, de önállóan is m?köd?képes volt. A DOS 7.10 támogatta a FAT32 fájlrendszereket és a két gigabájtosnál nagyobb partíciókat. Ez a legfejlettebb verzió. "A felhasználók nem akartak többé parancssorokkal dolgozn, ráadásul az operációs rendszer már csak korlátozott mértékben tudott megfelelni a technikai kihívásoknak. Sok szakért? azt kérdezte, hogy a Microsoft miért cipeli még mindig magával ezt a rendszert? Éppen ezért csak id? kérdése volt, hogy mikor t?nik el az MS-DOS" - ecsetelte Okrina.

Az MS-DOS ennek ellenére nem halt ki. Nagyon sok helyen, els?sorban az iparban, ezen belül is a vezérléstechnikai rendszerekben még a mai napig használják az MS-DOS-ra épül? szoftvereket. Okrina szerint ennek az az oka, hogy vannak olyan területek, ahol vagy nincsenek Windowson futtatható alternatív programok, vagy b?ven elegend?ek az MS-DOS-ra épül? megoldások. Emellett számos emulátor létezik, például a DOSBox, amelyek gondoskodnak arról, hogy az operációs rendszer nem merüljön feledésbe.​

 

Re: Érdekességek,újdonságok

A Windows Phone 7 is gy?jti a WLAN-adatokat

2011. augusztus 3. 12:36, Szerda

A Live.com nev? platformon megjeleníthet? térképen számos WLAN-készülék pozíciós adatai jeleníthet?k meg. A konszern hivatalosan arra használja ezeket az információkat, hogy a felhasználóknak helyhez kötött szolgáltatásokat tudjon kínálni.

A Cnet tudósítása szerint Elie Bursztein, a Stanford Egyetem Biztonsági Laboratóriumának munkatársa megvizsgálta a Live.com fejleszt?eszközét és a Microsoft adatbázisát, s érdekes dolgokra bukkant. Az eredményeket megjelentette a blogjában és a Black Hat Konferencián is be akarja mutatni. Kiderült, hogy a rendszer elvileg képes arra, hogy a MAC-címek alapján megállapítsa a térképen megjelen? WLAN-eszközök pontos helyét.


A gyanú szerint a Windows Phone 7 operációs rendszert használó okostelefonok képesek folyamatosan gy?jteni a WLAN-hálózatok pozíciós adatait és ezeket továbbítják is a Microsoft központjában lév? adatbázisokba, majd elérhet?vé teszik a Live.com-on. Ezen információk alapján elvileg bárki elkészítheti egy adott felhasználó mozgási profilját. Az egyel?re nem ismert, hogy az információkhoz kik férhetnek hozzá és hogy az adatokhoz való hozzáféréshez szükség van-e biztonsági hiba kihasználására vagy sem. Bursztein kifejlesztette az Offline Windows Analyzer and Data Extractor (OWADE) nev? nyílt forráskódú programot, amely képes arra, hogy kiértékelje a különböz? információkat és azok alapján megállapítsa egy felhasználó szokásait.

A Microsoft blogbejegyzésben reagált a felvetésre és azt állítja, hogy a WLAN-készülékek által használt hálózat nevén, továbbá a WLAN-szabványokra és a jeler?sségre vonatkozó információkon kívül más adatot nem gy?jt és nem is tárol el. Reid Kuhn, a társaság menedzsere meger?sítette a Cnetnek, hogy ha egy felhasználó az okostelefonját vagy más mobil készülékét használja egy WLAN-hotspotnál, akkor a MAC-címe bekerül a szolgáltatásukba. Hozzátette: amint kiderül, hogy egy eszköz nem marad egy helyen, úgy azonnal törlik az adatokat az adatbázisukból.

Ezzel az iOS és az Android után a Windows Phone 7 lehet a harmadik olyan mobil operációs rendszer, amely kémkedik a felhasználók után. Április közepén vált ismertté, hogy figyeli felhasználóit az iOS4 és az Android is jelentéseket küld a gazdájáról. Az Apple csak egy héttel kés?bb javított a nyomkövetésen, míg az Android nem úszta meg ennyivel, az ügy a bíróság elé került. A cikk megjelenése után a Microsoft lekorlátozta a Live.com geolokációs adatbázisának elérését, de a számtalan felmerül? kérdésre nem válaszoltak (mekkora az adatbázis, milyen gyakran frissítik, stb.).​

 

Re: Érdekességek,újdonságok

ÉRDEKESSÉGEK



Ha valaki tüsszent, azért mondjuk, hogy "Egészségedre!", mert olyankor az ember szíve
megáll egy ezred-másodpercre.

A babonás skótok soha nem viselnek pirosat és zöldet együtt. Ezen kívül Skóciában nem
szabad ásót bevinni a házba, mert akkor hamarosan ássák valakinek a sírját. Ha pedig
valaki három hattyút lát együtt repülni, az nemzeti csapást jelent.

Nigériai babona: ha egy férfit megütnek egy sepr?vel, impotens lesz, hacsak nem üt vissza
hétszer ugyanazzal a sepr?vel. Az éjszakai sepregetés pedig balszerencsét hoz a ház
lakóinak.


A krokodilok egész életükben képesek új fogakat növeszteni.
Kb. 75 millió ló él a Földön.

Kanada, azaz Canada indián szó, jelentése: nagy falu.

Összesen 2267 különböz? kígyófajta él a földön.
Az átlagos emberi húgyhólyag kb. 370 grammnyi folyadékot képes tárolni.
Az emberi combcsont er?sebb a betonnál.

Az osztriga szeme nagyobb, mint az agya.

A Hold nagyon kis mértékben, de mérhet?en távolodik a Földt?l.

Az ?rhajósoknak ?rutazás el?tt nem szabad babot enniük, mert az ?rruhában kibocsájtott
gáz sérülést okozhat.

Sir Temulji Nariman és felesége, Lady Nariman 86 évig voltak házasok, ezzel ?k a
világrekorderek. Mindketten 5 évesek voltak, amikor összeházasodtak.

A világon naponta 12 újszülött kerül tévedésb?l más szül?khöz.

Az ?rszemét nagyon veszélyes dolog. Egy 0.5 milliméteres fémdarab képes kilyukasztani
egy ?rruhát és megölni az ?rhajóst. Egy 10 milliméteres darab egy egész ?rhajót is képes
lenne elpusztítani.

A jojó eredetileg egy fegyver volt, amit a Fülöp-szigeteken használtak, a dzsungelben.

Egy egyhetes gazella gyorsabban fut, mint egy teljesen kifejlett ló.

A gyomrunk kéthetente új nyálkahártyát termel, máskülönben megemésztené saját magát.

Az USA Minnesota államában tilos egy n?nek Télapó jelmezben az utcára mennie.

St. Louis-ban tilos a járdaszegélyen ülve csöbörb?l sört inni.

Az USA Nevada államában tilos az autópályákon tevével közlekedni.

Az eddig talált legnagyobb paradicsom közel 4 kg-ot nyomott.

Triskaidekaphobia: félelem a 13-as számtól.

Az olajfák akár 1500 évig is elélhetnek.

Dr. Jekyll keresztneve Henry, Mr. Hyde-é pedig Edward.
Chucky, a "Gyerekjáték" cím? horrorfilm f?h?se teljes nevén Charles Lee Ray. A név
Charles Manson, James Earl Ray és Harvey Oswald nevének keverékéb?l állt össze.

A Fülöp-szigetek 7107 szigetb?l áll.


A világon eladott gyertyák 96 %-át n?k vásárolják meg.


Peru f?városában, Limában van egy hatalmas, rézb?l készült Micimackó szobor.

A sz?rös láb anyai ágról örökölhet?.

A Piroska és a farkas c. meséskönyvet 1990-ben több kaliforniai iskolában is betiltották,
mert volt benne egy kép, melyen Piroska kosarába jól láthatóan egy üveg bort rajzoltak.

A ma ismert tíz legid?sebb ember közül nyolc koraszülöttként jött világra.

Az eddigi leghosszabb matematikai egyenlet, melyet egy tudományos lapban leközöltek,
215 oldal hosszúságú volt.

J. Robert Oppenheimer, az atombomba atyja, betegesen félt a macskáktól.

Az 1600-as évek közepén Franciaországban illatosított keszty?t viseltek.

Észtország az egyetlen kelet-európai ország, ahol soha nem volt még polgárháború.

Japán az els? helyen áll a gumióvszer használatában. Náluk az óvszert házról-házra járó
n?i árusoktól lehet beszerezni.




Tavaly összesen kb. 3,6 millió dollár érték? pénzérmét dobtak az USA szök?kútjaiba.

Monacoban tilos Grace Kelly filmjeit vetíteni, mert Rainer herceg betiltotta.


Pár száz évvel ezel?tt csak a gazdagok viseltek fehérnem?t.

Az ó-latin nyelvben eredetileg csak két magánhangzót használtak.

A világ els? forgó étterme 1961-ben épült Seattle-ben.


Átlagosan kéthetente kihal egy nyelv.

Michel Vienkot francia fest?m?vész tehéntrágyát használ festékként képeihez.

A viziló több, mint 25 percig képes folyamatosan víz alatt maradni.

1993-ban Dél-Ugandában felfedeztek egy tavat, melyben 14 ismeretlen halfajt találtak.
Ezek a halfajták az eddigi ismeretek szerint sehol máshol nem élnek.

A papírpénz nem f?részporból, hanem pamutból készül, így jobban ellenáll a mosásnak,
mint a hagyományos papír.

Sir Isaac Newton ugyanabban az évben született, amikor Galilei meghalt.

Japánban az összes eladott sajtótermék 20%-a képregény.

Az angol ABC 26, a magyar 44 bet?jével szemben a tamil ABC 248 bet?t tartalmaz.


A közlekedési balesetek számát tekintve december 23-a az év legveszélyesebb napja.

Hoplofóbia: rettegés a fegyverekt?l.

 

[center:17ywgdf3]A legújabb Japán szoknyadivat[/center:17ywgdf3]




Japán szoknyadivat.

Amit itt látsz, az nem átlátszó szoknya!! Ezek a szoknyákra vannak nyomtatva, hogy úgy nézzenek ki, mintha átlátszana a bugyid. Ez a mostani nagy divat Japán-ban!!
A divatos szoknyák ugyanis nem átlátszóak, az utcán siet? fiatal hölgy bugyija pedig valószín?leg nem is akar látványosan lecsúszni a fenekér?l. Az egész csak minta. Megtéveszt? rajz az egyébként szolid szabású és teljességgel átlátszatlan ruhadarabon.

 

Re: Érdekességek,újdonságok

[center:2pewyewz]Új rekord a LED-es adattovábbításban


Egy német kutatóintézet munkatársainak sikerült új adatátviteli rekordot elérniük a látható fény tartományában. A szakemberek egy LED-lámpa segítségével egy helyiségen belül 800 MBit/s-os sebességgel továbbítottak adatokat.

A látható fény kommunikáció (VLC) területén új rekordot értek el a berlini Heinrich Hertz Intézet (HHI) kutatói. A LED-es adattovábbítással ilyen sebesség mellett már b?ven lenne lehet?ség akár a HD felbontású filmek zökken?mentes, gyors és biztonságos átjátszására, akár egy laptop vagy egy okostelefon esetében is. A HHI munkatársai szerint a hagyományos LED-ek csupán néhány kiegészít? beépítésével egy optikai WLAN-hálózat alkotóelemeivé varázsolhatók és így lehet a lámpákból hálózati adó.





A VLC-nek nevezett technikát a HHI kutatói eredetileg a Siemens és a France Telecom-Orange laboratóriumának szakért?ivel közösen fejlesztették ki. A technikát jelenleg a HHI munkatársai fejlesztik tovább. A mostani sikeres kísérlet el?tt a VLC-rekord 500 MBit/s volt. A szakemberek elmondták azt is, hogy májusban sikerült a mennyezetre szerelt, több mint tíz négyzetmétert bevilágító LED-ek segítségével 100 Mbit/s-os sebességgel továbbítani fájlokat. A vev?egységet a tíz négyzetméteres terület bármely pontján tetsz?legesen el lehetett helyezni. "Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy négy HD felbontású videót játszottunk át négy különböz? laptopra" - jelentette ki Anagnostis Paraskevopoulos, a HHI tudósa.

Az adatátvitel alapját a fénymoduláció jelenti. Modulátorok segítségével a LED-eket olyan gyorsan kapcsolják ki és be, hogy azt már az emberi szem nem képes észlelni. A laptopokra vev?egységként egyszer? fotodiódákat szereltek. A legnagyobb problémát jelenleg az jelenti, hogy amint valami - akár egy kéz - a LED és a fotodióda útjába kerül, azonnal megszakad az adattovábbítási folyamat.





A kutatók úgy vélték, hogy a VLC nem a hagyományos helyi hálózatok vagy a mobiltelefonoknál használt UMTS alternatívája lesz, hanem olyan területeken lehet majd hasznos, ahol a rádióhullámokat alkalmazó technológiák nem használhatók. Ilyen terület például az egészségügy: ha a kommunikáció egy része a m?t?lámpa segítségével m?ködhetne, akkor vezeték nélkül lehetne irányítani a m?tétnél használt berendezéseket vagy lehetne továbbítani a röntgenképeket. Emellett a repül?gépekben jobban elüthetnék az id?t az utasok, és a gyárakban, ipari létesítményekben is hatékony segítséget jelenthetnének a LED-es hálózatok.

Július végén jelentették be szakemberek, hogy a D-Light nev? projekt keretében kutatók a látható fényen alapuló adatátvitel (Li-Fi) megvalósításán dolgoznak. Az els? Li-Fi termékek már a jöv? év elején megjelenhetnek a piacon. Azonban jelenleg a LiFi-eszközök 10 MBit/s-os sebességet tesznek lehet?vé. Ezt az év végéig 100 Mbit/s-ra növelnék. A fejlesztéseket mindenesetre segítheti, hogy az IEEE szervezet 802.15 nev? munkacsoportja már dolgozik a VLC szabványon.[/center:2pewyewz]

 

Re: Érdekességek,újdonságok

Megjelent a Chrome 13

2011. augusztus 4. 16:08, Csütörtök

A böngész? 13-as verziójában számos új funkció debütál, közülük is kiemelkedik az Instant Pages. Emellett a fejleszt?k 30 kevéssé veszélyes és súlyos biztonsági hibát foltoztak be.

Timo Burkard blogbejegyzésében közölte: a Chrome 13 legnagyobb újdonsága, hogy aktiválták a már korábban bejelentett és az Inside Search nev? júniusi rendezvényen bemutatott Instant Pages nev? funkciót, ami az els? keresési találatok gyorsabb betöltését biztosítja. Ez a funkció eddig csak a fejleszt?i változatokban volt elérhet?, azonban a jöv?ben az összes felhasználó rendelkezésére áll.

A tavaly bemutatott Google Instant kiegészít?jének számító Instant Pages lényege, hogy az els? eredményeket már a keresési folyamat közben a háttérben betölti, így a felhasználók rendkívül gyorsan láthatják a találatot. Éppen ezért fontos, hogy az internetez? minél precízebben adja meg a keresési címszót. A funkciónak köszönhet?en a keresési eredmények néhány másodperccel korábban jelennek meg. Az eljárás egyébként a Google Page Visibility API-jára épül. A fejleszt?eszköz lehet?vé teszi a honlapüzemeltet?k számára, hogy megállapítsák az Instant Pages a háttérben betölti-e az oldalukat vagy sem, s reagálhatnák erre.
[youtube:3eo3wu2h]http://www.youtube.com/watch?v=_Jn93FDx9oI[/youtube:3eo3wu2h]
Szintén hasznos és a felhasználók által régóta várt funkció a nyomtatási el?kép. Ezt az integrált PDF-néz?ke segítségével valósította meg a Google. A funkció már elérhet? a böngész?t Windowson és Linuxon használók számára, a Mac OS X tulajdonosoknak azonban még nem. A nyomtatási el?képhez egyébként nincs külön gomb a menüben, az a nyomtatási ikonra kattintva hívható el?. A megjelenített kép fekete-fehér, de ez megváltoztatható színesre is.

A Google átdolgozta az Omniboxot is, amelyben a felhasználók megadhatják az URL-eket és a keresési címszavakat. Az Omnibox a módosításoknak köszönhet?en intelligensebb lett: a címsorban elég csak pár bet?t megadni és a program máris kiadja a lehetséges korábbi találatokat, s jelzi, hogy a bet?k mely címekben fordulnak el?. A befoltozott 30 biztonsági hiba már csak hab a tortán, melyek kapcsán a vállalat összesen 17 000 dollárt fizetett ki a hiányosságokat jelz? felhasználóknak. Emellett külön jutalmat kaptak a fejlesztésekben részt vev?k, így próbálták megakadályozni, hogy néhány újabb biztonsági hiba egyáltalán kialakuljon.​

 

Re: Érdekességek,újdonságok

Nagy-Britannia legalizálja a magáncélra való másolást

2011. augusztus 5. 08:13, Péntek

Úgy t?nik, hogy az elmúlt hónapokban 180 fokos fordulatot vett a brit szerz?i jogi politika. Ezt támasztja alá, hogy legalizálhatják a magáncélú másolatok készítését.

A BBC News arról számolt be, hogy a brit kormány engedélyezni akarja a CD-k és DVD-k számítógépekre, illetve MP3-lejátszókra való másolását. A most megjelent tervek egyenes következményei lehetnek annak a korábbi elemzésnek, ami David Cameron brit miniszterelnököt már hónapokkal ezel?tt elgondolkodtatta. Az anyag készít?i szerint Nagy-Britanniában elavult szerz?i jogi szabályozás van, ami akadályozza az innovációt és egyúttal ellentétben áll a felhasználók viselkedésével is.

A formátumváltás jelenlegi törvénytelensége olyan pontja a brit szerz?i jognak, amellyel a fogyasztók többsége nincs tisztában: milliók másolják fizikai hordozóról digitális, hordozható formátumba a zenei és filmes tartalmakat. Simon Levine, a DLA Piper ügyvédi iroda illetékes vezet?je szerint ha a lakosság 90 százaléka valami olyasmit tesz, ami a jelenlegi törvények alapján illegális, akkor egyértelm?, hogy a jogszabállyal van a gond és nem az emberekkel. Vagyis a szigetországi kabinet csak jót tenne azzal, ha engedélyeznék a brit felhasználóknak a CD-kr?l és DVD-kr?l a magáncélú másolatok készítését, természetesen szigorúan nem kereskedelmi célokra.

A tanulmány készít?i kiemelték: amennyiben a brit kormány tényleg úgy dönt, hogy megváltoztatja a jelenlegi szerz?i jogi törvényt, úgy nem csak a felhasználók lélegezhetnének fel, hanem egyúttal az új jogszabály ösztönözné az innovációt és fontos impulzusokat adhatna az iparnak. Ian Hargreaves egyetemi professzor jelentése szerint az ágazat 8 milliárd fontos plusz bevételekhez juthatna. Európában egyébként Nagy-Britannián kívül jelenleg csak Máltán és Írországban tilos a magáncélú másolatok készítése.

A magáncélú másolatok kérdésének felülvizsgálatán túl Vince Cable liberális gazdasági miniszter azt is bejelentette, hogy a szaktárca azon az állásponton van, hogy az illegális fájlcserél? platformokkal kapcsolatos hozzáférés-blokkolásokat sem kell megvalósítani. Egy ilyen rendszer ugyanis túl bonyolult lenne és minden bizonnyal a gyakorlatban sem m?ködne jól. Várható, hogy az enyhít? intézkedések között szerepel majd a szerz?i jog által védett m?vek parodizálási céllal történ? felhasználásának engedélyezése is. Szakért?k szerint ez a lépés több mozgásteret hagyna azon m?vészeknek, akik mások munkáját inspirációként használják, egyúttal teret engedne és ösztönözné a kreativitást, valamint növelné a kulturális sokszín?séget.

Áprilisban a Consumer Focus nev? civil ellen?rz? szervezet követelte a brit kormánytól, hogy sürg?sen módosítsa és frissítse a szerz?i jogi törvényt. Mike O'Connor, a Consumer Focus elnöke a jelenlegi szerz?i jogi szabályozást abszurdnak nevezte. A zeneipar is támogatja a jogszabály módosítását, feltéve, ha a kabinet a jöv?ben is kész harcolni az illegális másolatok terjesztése ellen.​

 

Re: Érdekességek,újdonságok

Egyre kevesebb az önkéntes segít? a Wikipédián

2011. augusztus 8. 23:17, Hétf?

Egyre nagyobb problémákkal kénytelen szembenézni az idén tizedik születésnapját ünnepl? online lexikon. A támogatások elmaradása mellett az újonnan jelentkez? segít?k száma is apad.

Jimmy Wales Wikipedia-alapító és a lexikont fenntartó közösség gondjai az elmúlt hónapokban egyre sokasodnak. Korábban a megfelel? összeg? támogatás összegy?jtése jelentett problémát, most azonban inkább az a gond, hogy a projektet hosszú éven át ingyenes munkával támogató önkéntesek és szerkeszt?k id?vel kilépnek, és helyettük viszont alig akadnak új segít?k. Wales az AP hírügynökségnek elmondta: úgy érzi, hogy két komoly problémával kell szembenézniük. Az egyik, hogy az elmúlt években csak korlátozott mértékben sikerült fenntartani a Wikipedia mögötti közösség lelkesedését. Néhány aktivista ezért elveszítette a kedvét, ráadásul a helyzetet súlyosbította, hogy eddig még nem sikerült egyszer?bbé tenni a lexikonnal kapcsolatos munkákat.

Vannak olyan felhasználók, akik egész egyszer?en úgy gondolják, hogy nincs már lehet?ség új szócikkek készítésére. Másoknak megváltoztak az életkörülményeik, megházasodtak, családot alapítottak, így nincs annyi idejük erre a munkára. Wales egyetért azzal, hogy ez szintén fontos dolog. Az internetes lexikont még mindig rengetegen olvassák, a platform a világ ötödik legolvasottabb oldala. Az anyagokat készít? és kijavító segít?k száma azonban az elmúlt években stagnál, a legutóbbi adatok szerint 90 000 van bel?lük. Wales azt a célt t?zte ki, hogy jöv? júniusig 5000 új aktivistára kell szert tenni.

Az új önkéntesek csatlakozását azonban hátráltathatja, hogy a Wikipedia mögött álló közösség megosztott, a viták gyakran elfajulnak. Ez elijesztheti azokat, akik egyébként szívesen segítenének anyagok készítésében vagy javításában. Emellett megoldást kell találni arra is, hogy illetéktelen személyek ne módosíthassák olyan könnyen a cikkeket, ez ugyanis szintén frusztrálja az ingyenmunkásokat.

A Wikipedia januárban ünnepelte a tizedik születésnapját. Jimmy Wales akkor közölte, hogy tudományos forrássá tenné a népszer? online lexikont és az továbbra is reklámmentes marad. "Meggy?z?désem, hogy az internet a következ? évtizedben el fogja érni a benne rejl? globális lehet?ségeket. 2020-ra már a következ? egymilliárd ember is online lesz, de ?k nem európaiak vagy észak-amerikaiak lesznek, hanem kínaiak, dél-amerikaiak és afrikaiak. Ez pedig sok kulturális lehet?séget nyit majd meg" - hangsúlyozta az üzletember. Az oldalt egyébként az UNESCO-világökörség részévé tennék, de kérdéses, hogy ez sikerül-e.​

 

Re: Érdekességek,újdonságok

Készül a csókot továbbító mobil


Egy német kutatón? olyan mobiltelefonon dolgozik, amely képes továbbítani a rugalmas képerny?, injektor-fúvókák és szivacsos anyagok segítségével érzékimpulzusokat. Így szerelmünk tárgya nem is t?nik majd olyan távolinak.

Messze van partnerét?l? Hiányzik Önnek? A nem nagyon távoli jöv?ben nemcsak beszélni tud majd vele a mobilján, hanem simogatásokat, csókokat is válthatnak. Sci-finek t?nhet, de a Deutsche Telekom fejlett technológiával foglalkozó más nagy cégekkel együtt ígéri, hogy ez valóság lesz. A mobil nemcsak a hang és a kép tökéletes kommunikációjára szolgál majd, hanem érzelmeket is közvetít.

A csókok és simogatások átadásán dolgozó Gesche Jost professzorasszony elképzelése a következ?: rugalmas képerny? segítségével, amely a kapott jelek szerint változtatni tud a formáján, nedvesít? mini pumpával és szivacsos anyagokkal át tudja adni a távolról adott csókot. Sz?zieset, barátit, de szenvedélyeset is. Érezni fogjuk, ha szánkat a képerny?re tapasztjuk, feltéve, hogy a vonal másik végén egy ugyanilyen telefonról küldi partnerünk.

A kutatás még a kezdetén áll, de a mobilkommunikáció nagyjai érdekl?dnek iránta, mivel a normál mobillal telített piacon ez új lehet?ségeket nyit meg el?ttük.

A mobil továbbfejlesztésével foglalkoznak az Egyesült Államokban és Japánban is. Kutatások folynak a képek háromdimenzióssá változtatásával kapcsolatban és ezeket érzékel?k segítségével tapinthatóvá is akarják tenni.

A mobil, mint hordozó is fejl?dik, üzeneteket küldhet a saját állapotáról: vastagabbnak és nehezebbnek tünteti fel magát, ha tele van e-mail-el és sms-el, vékonyabbnak, ha lemerül?ben van. Ha a fejlesztések életh?re sikerülnek, kockáztathatjuk, hogy abba az illúzióba esünk, hogy a szupermobil helyettesítheti a közvetlen valóságot és az együtt megélt érzéseket.

A való világ kerülhet ezzel még távolabb t?lünk. Feltéve persze, ha még többen válnak a mobiltelefonok rabjává, mint eddig. Reméljük, többen lesznek, akiknek még fontosabbak a valóságosan érzékelhet? és érinthet? kapcsolatok.




A szél tölti majd a mobilokat 2050-ben?

Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) jelentése szerint 2050-re akár az Unió áramszükségletének a felét is lehetne szélenergia forrásból fedezni. Az EWEA szeretné elérni, hogy a Bizottság a 2020 utáni id?szakra is t?zzön ki megújuló energia célokat. Jelenleg az EU áramfogyasztásának az 5,3 százalékát adja a szélenergia. Az EWEA Tiszta Er? cím? jelentése szerint az arány 2020-ra elérheti a 18,4 százalékot. (kitekinto.hu)


A Szövetség saját bevallása szerint is meglehet?sen optimista ez a becslés, és elképzelhet?nek tartják, hogy csak 15,4 százalék lesz a szélenergia részesedése, ami közelebb áll a más forrásokból származó becslésekhez. A nemzeti megújuló energia cselekvési tervekb?l származó adatokat összevonva az EU energia szükségletének 14 százalékát fogja 2020-ban szélenergia fedezni. A Bizottság saját becslése szerint, amely az athéni m?egyetem E3M kutatólaboratóriuma által kifejlesztett PRIMES energia modellen alapszik, a szélenergiából származó áram a teljes fogyasztás 14,2 százalékát fogja fedezni 2020-ban.

Az EWEA el?revetítése lényegesen a kés?bbi id?szakra nézve tér el a többi becslést?l, amikor 2030-ra 28,5 százalékra, 2050-re pedig 50 százalékra teszik a szélenergia potenciális arányát az áramellátásban. A kissé radikális célokat részben magyarázza, hogy ezek kizárólag az áramfelhasználás arányára vonatkoznak, a két igen jelent?s nettó energia felhasználó, a távf?tés és a közlekedés figyelembe vétele nélkül. Az EWEA szerint a célok teljesülése esetén a megújuló energia aránya az áramtermelésben a jelenlegi 19 százalékról 34 százalékra emelkedne 2020-ra és 100 százalékra 2050-re. A Szövetség véleménye szerint a célok csak akkor teljesíthet?ek, ha a döntéshozók megteremtik a megfelel? feltételeket.

Justin Wilkes, az EWEA igazgatója szerint az EU-nak 2020 utánra is meg kellene teremtenie a megújulók törvényi szabályozását. Az EurActivnak elmondta, hogy a következ? tíz évre megfogalmazott céloknak jótékony hatása van, de a 2020 utáni id?szakra is fontos lenne az új célok megfogalmazása. „A Bizottság idén véglegesíti az Energia Útiterv 2050 cím? dokumentumot. Ez lenne a tökéletes lehet?ség a 2020 utáni megújuló energia célok tisztázására is.” Wilkes hozzátette, hogy „a 2020 utáni szabályozási környezet megteremtése mellett, sürg?s szükség lenne az energia infrastruktúrába történ? beruházásra, hogy a szélenergiát szállítani lehessen a keletkezési helyér?l a felhasználási helyére, és hogy megteremt?djön az EU egységes árampiaca.”

Magyarország 2011-ben elkészült Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve szerint a szélenergia befogadásának a villamos energia rendszer szabályozhatósága jelent korlátot és ez alapján „szélenergiából 750 MW kapacitás kiépítését lehet reálisan megcélozni.” Ez azt jelentené, hogy a megújuló alapú villamos energiából származó áram közel 30 százaléka származna szélenergiából, a teljes bruttó energia termelésnek pedig körülbelül 3 százaléka.



Hátborzongató tények a világból
Kínából negyvennégymillió n? hiányzik

A kínai állami hírügynökség 2002 októberében arról tudósított, hogy a legutóbbi országos népszámlálás valami igen aggasztót mutat a világ legnépesebb nemzetének nemi megoszlását illet?en. 2000-ben minden száz leány újszülöttre 116,8 fiú jutott Kínában. Az el?z? két népszámlálás eredményeivel összehasonlítva pedig kit?nt, hogy a helyzet egyre rosszabbodik. Ha a különbség tovább n?, írta a Shanghai Star, akkor Kínában mintegy ötvenmillió férfi hiába keres magának megfelel? feleséget. A hiány gondot okozhat a családalapítás mellett a gazdaságban és a szociális ellátásban is. Egy szakért? egyenesen azt jósolta, a menyasszonyra áhítozó férfiak kétségbeesésükben n?rablásra fognak vetemedni.

Ez a megbillent egyensúly hátborzongató következménye a fiúgyermekek el?nyben részesítésének, ami Kínában, Indiában, Dél- és Kelet-Ázsia más részein igencsak elterjedt. A lánygyermekt?l ódzkodó szül?k ultrahangos vizsgálattal igyekeznek tisztázni a születend? gyermek nemét, és amennyiben a magzat lánynak bizonyul, akkor abortuszt kérnek. Sok megszületett kislányt néhány napos vagy hetes korában megölnek, a szül?k kicselezik a rend?rséget és az egészségügyi szakembereket, úgy állítják be a dolgot, mintha a baba természetes okból halálozott volna el. …

Indiában, mivel a halottkémi technikák fejl?dnek, a szül?k borzalmas eszközökhöz folyamodnak, hogy végezzenek kislányaikkal. Radha Venkateszár a Hindu cím? hírlapban számolt be bizonyos eljárásokról, amelyekr?l Tamil Nadu állam szálemi körzetében él? anyák beszéltek neki. „Ilyen ťújszer?Ť módszer például az, hogy csíp?s, f?szeres tyúkhúslevest etetnek a kisbabákkal. ťNéhány óráig rángatóznak és sírnak a fájdalomtól, aztán meghalnakŤ [mesélte az egyik asszony]. Amikor társadalmi szervezetek aktivistái neszét veszik a csecsem?gyilkosságoknak, a falusiak rögtön azzal védekeznek, hogy ťa gyereknek felfúvódott a hasa, muszáj volt húslevest adni nekiŤ. …

Családfenntartó szerepük mellett a fiúk viszik tovább a család nevét, ?k öröklik az ?sök földjét, és egyes vallásokban egyedül ?k végezhetnek el bizonyos fordulópont-szertartásokat a szüleik érdekében. A n?kre tehát nagy nyomás nehezedik, hogy fiúkat szüljenek. A n? értéke és a közösségben szerzett rangja növekszik, ha fiúkat szül, csökken azonban, ha lányokat hoz a világra.





A fejlett országok lakói évente hat-hét kilogramm élelmiszer-adalékot fogyasztanak el

Az élelmiszeripar 2000-ben körülbelül húszmilliárd dollárt költött arra, hogy ennivalónkat kívánatosabb küllem?vé, kellemesebb íz?vé és tovább eltarthatóvá tegye. Nem kis üzlet ez, amelyet a fejlett országok azon modern igénye hajt, hogy rengeteg embert olcsón – de nem utolsósorban jövedelmez?en etessen. Az élelmiszeradalék-ipar konokul ismételgeti, hogy ezek a vegyi anyagok megkönnyítik az életünket. A jóvoltukból tovább friss marad az élelmünk, és egyáltalán, lehet?vé vált a készételek el?állítása.

A szakemberek azt hangoztatják, hogy élelmiszer-adalékok nélkül sokkal több id?t vesztegetnénk a konyhában. Több id?nket kötné le a bevásárlás is, mivel az élelmiszerek csak néhány napig állnának el, utána megromlanának. Arról pedig nem is álmodhatnánk, hogy telített zsírsavaktól mentes margarint, kalóriaszegény ételeket és vitaminnal dúsított élelmiszereket fogyasszunk. …

Manapság az adalékoknak alig egy százaléka m?ködik tartósítóként. Kilencven százalék úgynevezett „kozmetikai” adalék: ízesít?, színezék, emulgeáló, amelyt?l simábban csúszik a falat, s?rít?, édesít?. Az aktivistákat ezek az adalékok jobban izgatják. Az ilyen adalékok álcázzák a jellegtelen, silány min?ség? nyersanyagokat, arról gy?znek meg bennünket, hogy amit eszünk, az jobb, mint az alkotórészei. …

Mind az élelmiszeradalék-gyártók, mind a nagy-britanniai Élelmiszer-szabványügyi Hivatal és egyéb hatósági szervek nyugodtak afel?l, hogy a mesterséges édesít?szerek ártalmatlanok. Társadalmi aktivisták azonban számottev? kételyeket fogalmaznak meg a leginkább használatos termékek némelyikével kapcsolatban. Rákszakért?k szkeptikusan nyilatkoztak az egyik édesít?szer, az aceszulfám-K laboratóriumi kipróbálásával kapcsolatban, és szigorúbb vizsgálatokat sürgetnek; egy nyugalmazott amerikai szövetségi helyettes tisztif?orvos szerint egyes jelek arra utalnak, hogy [az aceszulfám-K] esetleg rákkelt?... kell?en megtervezett, hosszú távú vizsgálatot kellene végezni mind egereken, mind patkányokon”. A szaharinról kimutatták, hogy rágcsálókban rákot okoz, az aszpartámot pedig olyan ideggyógyászati problémákkal, mint a szédülés vagy a migrén hozható összefüggésbe.




Az azonos nem?ek párkapcsolatát kilenc országban halállal büntetik

A Leszbikusok és Melegek Nemzetközi Szövetsége szerint, amely világméret?, átfogó jogszabályvizsgálatot folytat, a homoszexuális cselekmények jelenleg kilenc országban büntethet?ek halállal: Mauritániában, Szudánban, Afganisztánban, Pakisztánban, a Csecsen Köztársaságban, Iránban, Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Jemenben. A kilencb?l háromról – Afganisztánról, Iránról és Szaúd-Arábiáról – ismeretes, hogy az elmúlt évtizedben kivégzett homoszexuálisokat. Úgy becsülik, hogy Iránban az 1979-es iszlám forradalom óta több mint négyezer homoszexuálist végeztek ki.

Ezt a melegekkel és leszbikusokkal szembeni barbár bánásmódot a hagyományos iszlám gondolkodásban a saría törvénykezés indokolja. A Korán egyértelm?en tiltja az azonos nem?ek közösülését – az egyik gyakran idézett forrás a 7. szúra 80–81. verse: „És [elküldtük küldöttünk gyanánt] Lótot. [Emlékezzetek arra], amikor azt mondta népének: ťVajon valami olyan gyalázatosságot akartok elkövetni, amit tiel?ttetek nem követett el senki a teremtmények között? Ti, valóban érzéki vágyaitokban – n?k helyett – férfiakkal adjátok össze magatokat! Ti olyan nép vagytok, amely semmibe veszi a határokat!Ť”

Az iszlám bölcselet iskolái egymástól eltér?en ítélik meg, milyen súlyos büntetés jár a homoszexuális cselekményekért – de világos, hogy egyes államok a halálbüntetést tartják megfelel?nek, még ha ritkán alkalmazzák is. Ez a gyakorlat bírálói szerint rosszul tükrözi az iszlám világ toleranciáját. …

Egyes társadalmakban betegségnek tekintik a homoszexualitást, ezért a meleg férfiakat és a leszbikusokat pszichiátriai kezelésre kényszerítik, hogy „kigyógyítsák” ?ket kórosnak vélt állapotukból. Az Amnesty International arról számolt be, hogy az 1970-es és ’80-as években a dél-afrikai honvédelem tagjait beleegyezésük nélkül „konverziós terápiára” küldték. Férfiak elektrosokkot kaptak, miközben meztelen férfiak képeit mutatták nekik – és megszüntették a sokkolást, amikor meztelen n?k képeit mutatták. …




Percenként két ember hal meg autóbalesetben

1896. augusztus 17-én a negyvennégy esztend?s Bridget Driscoll els?ként esett gépkocsibaleset áldozatául. Driscoll asszony és tizenéves leányai egy táncbemutató megtekintésére látogattak Londonba. A Kristálypalotához tartozó egyik sétányon az asszonyt elütötte egy autó, amely próbaútra fuvarozta az érdekl?d?ket. A járm? hat kilométer per órás sebességgel haladt, amikor elgázolta Mrs. Driscollt, és az ütközés végzetesnek bizonyult. A baleseti halált megállapító jelentésében a halottkém leszögezte, hogy „ilyesminek soha többé nem szabad el?fordulnia”.

Mégis el?fordul. Azóta mintegy huszonötmillióan lelték halálukat közúti baleset következtében. Ha a jelenlegi ütem folytatódik, becslések szerint évente újabb 1,17 millióan veszítik életüket – minden egyes nap minden percében ketten –, és további tízmillió ember rokkan meg vagy szenved egyéb sérülést. Olyan nagyságrend? probléma ez, amely sokakat elgondolkoztatott, vajon a gépkocsi feltalálói sejtették-e, mit szabadítanak a világra.

A huszadik században a közúti szerencsétlenség járványossá vált a nyugati világban. 1930-ban egymilliónál alig több autót használtak Nagy-Britanniában, és hétezer-háromszázan haltak meg az utakon – b? kétszer annyian, mint 1999-ben, amikor már huszonhétmillió autó közlekedett. John F. Kennedy elnök 1960-ban kijelentette, a közlekedési baleset „a nemzet egyik legnagyobb, s?t talán a legnagyobb közegészségügyi problémája”. Addigra évente csaknem negyvenezer emberéletet oltott ki a gépkocsiforgalom az Egyesült Államokban; napjainkra ez a szám nemigen változott, noha három és félszer annyi a járm?.

A közúti balesetek jelenleg leginkább a világ szegényeit érintik. A statisztikai adatok komor képet festenek. A közúti balesetek hetven százaléka évr?l évre a fejl?d? országokban következik be. A halálos áldozatok hetvenöt százaléka gyalogos. A fejl?d? országokban közúti balesetben megsérült vagy elhunyt személyek többsége nem gépkocsi utasa, hanem vagy járm?vön ül.

A probléma ráadásul egyre súlyosbodik. A Harvard Egyetem és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanulmánya el?rejelezte, hogy 2020-ra világszerte a közúti balesetek válnak a halálozások vagy maradandó sérülések harmadik leggyakoribb okává.




A világ lakosságának egyharmada háborúban áll

Miközben az Egyesült Államok és szövetségesei azt fontolgatták, bölcs dolog-e hadba lépni Irak ellen, a világ lakosságának több mint egyharmada már valamilyen konfliktusban állt. 2002-ben világszerte harminc ország volt részese harminchét különböz? fegyveres konfliktusnak – azaz összesen 2,29 milliárd ember.

Némelyik, például az izraeli–palesztin ellentét hosszú távú vita, amely továbbra sem mutatja a megoldódás valódi jeleit. Vannak továbbá régóta fennálló nézeteltérések, amelyek véres er?szakba torkollanak, mint például a hinduk és a muzulmánok szembenállása az indiai Gudzsarát államban. De mindegyikért súlyos árat fizet az összes résztvev? – nemcsak a kormányok, nemcsak a harcoló alakulatok, hanem a hadszíntéren él? egész nép.

A világon zajló háborúkat évente jegyzékbe foglaló Ploughshares projekt meghatározása szerint a „fegyveres konfliktus” olyan politikai konfliktus, amelyben legalább egy állam fegyveres er?i vesznek részt, vagy egy állam egésze vagy egy része fölötti ellen?rzésre törekv? egy vagy több felfegyverzett csoport fegyveres harca.

A Ploughshares listájára azok a konfliktusok kerülnek föl, amelyek során a harcokban ezernél többen veszítik életüket. 2002-ben mind a harminchét konfliktus polgárháború volt. …

A háború nem állami monopólium többé. A harcoló felek egyre inkább lázadók, félkatonai szervezetek, laza csoportosulások, amelyek nem sok megkülönböztet? jegy alapján jöttek létre. Nehéz pontosan azonosítani, ki az ellenség, még nehezebb harcolni velük – nincs megszállható f?város, nincs lebombázandó hatalmi székhely, és ha valakit megölnek, több tucat újonc áll a helyére. Ezek az ellenségek új módokat keresnek céljaik elérésére: nem hagyományos célpontokra teszik a hangsúlyt, hanem kulturális vagy társadalmi bálványokra csapnak le, hogy ügyükre tereljék a figyelmet. Csatákat nyerni nem fontos. Az számít, ki nyeri meg a propagandaháborút. …





Évente tíz nyelv hal ki

Körülbelül hatezer él? nyelvet ismerünk a világon – és ezek legalább felét súlyos veszély fenyegeti. A világ minden részén nyelvek enyésznek el. Mi több, egy tudós kijelentette, hogy a nyelveket inkább veszélyezteti a kihalás, mint a madarakat vagy az eml?söket. Steve Sutherland, a Kelet-angliai Egyetem professzora kiszámította, hogy a legutóbbi ötszáz esztend?ben a nyelvek 4,5 százaléka halt ki – míg a madaraknak csak 1,3, az eml?söknek pedig 1,9 százaléka.

Mintegy háromszáz nyelvet beszélnek egymilliónál többen. Ezek az egészségesek – a mandarin kínai, az angol és a spanyol a legelterjedtebb. Tíz nagy nyelv a föld népessége csaknem felének az anyanyelve.

A világon létez? nyelvek közepes lélekszáma azonban csak hatezer – tehát a világ nyelveinek felét ennyien vagy még kevesebben beszélik.

A nyelvek az emberi önkifejezés egyéb formáihoz hasonlóan jönnek és mennek, több ezerrel történt már ez anélkül, hogy létezésének legcsekélyebb nyoma maradt volna. Csak igen kevés – például a baszk, a görög, a héber, a latin – tartott ki több mint kétezer éven át. Úgy látszik azonban, hogy elt?nésük üteme egyre gyorsabbá válik. Az UNESCO azt állítja, a nyelvek kihalási rátája már eléri az évi tízet.

A világon beszélt nyelvek adatbázisa, az Ethnologue szerint 417 nyelvet olyan kevesen beszélnek, hogy a kihalás el?tti utolsó stádiumba ért. Emlékezzünk meg egy mondat erejéig a kameruni luo egyetlen él? beszél?jér?l, a klamat utolsónak maradt képvisel?jér?l Oregonban, és a maroknyi lappról, aki Svédországban és Norvégiában a pitei nyelvet használja…





Napjainkban huszonhétmillió rabszolga dolgozik a világon

Az 1926-os rabszolgaügyi egyezmény az egész világon törvényen kívül helyezte a rabszolgaságot. Második cikkelye teljesen világossá tette az álláspontot: valamennyi fél vállalja „a rabszolga-kereskedelem megakadályozását és visszaszorítását... [továbbá] a rabszolgaság minden formájának lehet? leghamarabbi fokozatos beszüntetését.” Azután 1956-ban az ENSZ elfogadta a rabszolgaság, rabszolga-kereskedelem, valamint a rabszolgasághoz hasonló intézmények és eljárások eltörlésér?l szóló kiegészít? megállapodást. Ez minden országot fölszólított, hogy vessen véget az adósrabszolgaságnak, félrabszolgaságnak, a n?k házassági célú adásvételének és a gyermekszolgaságnak.

Azt hihetnénk, hogy ez a jogi szabályozás a történelem megannyi szégyene után biztosította a rabszolgaság megsz?nését a modern világban. De nem. Napjainkban több a rabszolga a világon, mint a történelem során bármikor. A rabszolgaság ellen küzd? csoportok becslése szerint mintegy huszonhétmillió rabszolga dolgozik az Antarktisz kivételével valamennyi kontinensen, és olyan árukat termel, amelyeket a nyugati világban naponta használunk. …

Az adósrabszolgaság jelenleg a rabszolgaság leggyakoribb formája, világszerte mintegy húszmillió embert érint. Az adósrabszolgákat gyakran kényszerrel vagy megtévesztéssel bírják rá, hogy kölcsönt vegyenek föl. Egyetlen kölcsönfedezetük a saját munkaerejük, így a tartozás törlesztése fejében dolgozni kénytelenek. A visszafizetés feltételei annyira szigorúak és a munkájukat annyira alacsonyra értékelik, hogy talán sosem tudják megadni a kölcsönt. Az adósság az utódokra is átszállhat, ez leend? gyermekeit is szolgaéletre kárhoztatja. …

A rabszolgaság egy másik formája a kényszermunka: embereket kényelmes, jól fizetett munka ígéretével nagyvárosokba vagy külföldre csalnak, és mire észbe kapnak, rabszolgákká válnak. Az emberkereskedelemnek ez a változata jól men?, jövedelmez? üzlet b?nöz?bandák számára, amelyek rendszeresen szállítanak embereket nyugati országokba.





Amerikában óránként két és fél millió m?anyag palackot dobnak el.

Ennyi pillepalack egymás mellé rakva háromhetente elérne egészen a Holdig

Amerika évente annyi m?anyag csomagolófóliát gyárt, amennyivel bebugyolálhatnák egész Texast. Karácsonykor további ötmillió tonna szemét keletkezik – ebb?l négymillió csomagolópapír és bolti papírzacskó (tehát vélhet?leg egymillió tonna a nem kívánt ajándék). Az irodák évente annyi papírt használnak föl, hogy négy méter magas falat építhetnének bel?le Los Angelest?l New Yorkig. Az amerikaiak háromhavonta annyi alumíniumdobozt pottyantanak szemétbe, hogy abból az ország teljes kereskedelmi légiflottáját újjáépíthetnék.

A probléma a fejlett világban a legéget?bb, de a fejl?d? világ gyorsan fölzárkózik. Kína évente több mint negyvenötmilliárd pár egyszer használatos ev?pálcikát gyárt és dob a szemétbe, ehhez huszonötmillió fát vágnak ki.

Banglades f?városában, Dhakában naponta több mint tízmillió m?anyag zacskót dobnak el, ez eldugítja a város csatornáit. Árvíz idején a nejlonszatyrok csak növelik a bajt.

A szemét károsítja a környezetet. Súlyos egészségügyi gondokat okozhat – szakemberek azt mondják, Nagy-Britannia patkányállománya 1998-tól 2001-ig huszonkilenc százalékkal szaporodott, és már eléri a döbbenetes hatvanmilliós létszámot. Egyes tanulmányok összefüggést mutatnak a hulladékéget? vagy -lerakó közelében lév? lakóhelyek és a nagyobb gyakorisággal el?forduló daganatos megbetegedések között. Környezetvéd? csoportok arra figyelmeztetnek, komoly veszély fenyeget, hogy belefulladunk a saját szemetünkbe.





Az átlagos brit városlakó naponta akár háromszázszor is kamera elé kerül

Miközben az ember napi ügyeit intézi egy brit nagy- vagy kisvárosban, állandóan szemmel tartják. Csaknem hárommillió zárt láncú televíziós kamera (CCTV) figyeli az Egyesült Királyságot, továbbítja a látnivalókat villódzó képerny?kre. A brit nép a világ CCTV-kameráinak tíz százalékával a legalaposabban megfigyelt náció a földtekén.

Kutatók becslése szerint egy londoni polgár számíthat arra, hogy egyetlen napon több mint harminc különböz? CCTV-rendszer háromszáznál is több kamerája kapja lencsevégre. Kamerák ezrei irányulnak a földalatti vasút vonalaira, becslések szerint csak a Waterloo állomáson kétszázötven m?ködik. A videomegfigyel? szakma sok millió fontot ér? üzletággá fejl?dött.

A Privacy International egyike az egyre növekv? számú csoportoknak, amelyeket aggaszt a Nagy-Britanniában mindjobban terjed? megfigyelés. A szervezet jelezte, hogy a CCTV határai mindjobban kib?vülnek. Ami a terrorista merényletekt?l és vagyon elleni b?ncselekményekt?l elriasztó stratégiának indult, mára antiszociális viselkedést – például falfirkálást, szemetelést, közterületen vizelést és forgalomakadályozást – nyomon követ? rendszerré szélesedett. A belügyminisztérium azt állítja, a CCTV megoldást kínál olyan gondokra, mint a vandalizmus, a kábítószer-fogyasztás, a nyilvános részegeskedés, faji és szexuális er?szak vagy rendbontás.

A megfigyel?sdi akkor sem ér véget, amikor becsukjuk magunk mögött lakásunk ajtaját. Egy alapszint? CCTV-készlet körülbelül száz fontba kerül, és egy vezeték nélküli kamera fölszerelése gyerekjáték. A munkája miatt elfoglalt szül? legújabb kelléke a „dadakamera” – egy plüssállat vagy dísztárgy mögé rejtett CCTV-kamera, amely felügyeli a fizetett pótmamát.

 

Re: Érdekességek,újdonságok

Egyre jobban neheztelnek a kiadók a szerz?i jogvéd?kre

2011. augusztus 14. 08:04, Vasárnap

A GEMA szerz?i jogvéd? szervezet évek óta sikertelenül harcol a YouTube klipmegjelentetési gyakorlata ellen. A konfliktust már a zeneipar képvisel?i is megelégelték és egyre élesebben támadják a GEMA-t.

A YouTube és a GEMA vitája 2009-re nyúlik vissza. Miután az egyeztetések zsákutcába jutottak, a YouTube úgy döntött, hogy minden kliphez való hozzáférést blokkolni fog Németországban. A tárgyalások ezt követ?en 2010-ben megszakadtak a két fél között, majd a videomegosztó két fontos gy?zelmet ért el. Egyrészt sikerült megállapodnia a Societa Italiana degli Autori ed Editori (SIAE) olasz szerz?i jogvéd? társasággal, másrészt tavaly augusztus végén a hamburgi tartományi bíróság elutasította a GEMA és a többi szerz?i jogvéd? társaság beadványát, így az oldalnak egyel?re nem kellett videókat törölnie. Ebbe azonban a szerz?i jogvéd?k nem tör?dtek bele, így maradt a patthelyzet.

"Ez így tovább nem mehet. Különböz? licencpartnerekként egy csónakban ülünk. De ha az evez?s oldal kiesik, akkor csak egy helyben fogunk forogni és nem jutunk el?re. Jelen pillanatban itt tartunk" - jelentette ki Dieter Gorny, a Német Zeneipari Szövetség vezet?je. A kiadók megunták, hogy a GEMA rugalmatlansága miatt a konfliktus éveken át elhúzódott. Az egyesület egyébként jól keresett, hiszen tavaly 863 millió eurót (!) gy?jtött össze jogdíjakból és ezt szét is osztotta a 64 000 tagja között. Az internetes jogdíjbevételek viszont csak 13,3 millió eurót tettek ki.

"A legrosszabb, ami a digitális fejl?désben történhet, az a lassúság, a várakozás és a dolgokhoz való ragaszkodás. Éppen ezért a zenei piac érdekében fel kellene gyorsítani a tempót. A licencelési struktúrát módosítani kell és a változásokhoz kell igazítani. De az elméletek gyártása, a várakozás és a maximalista követelések ebben a helyzetben nem segítenek rajtunk" - tette hozzá Gorny. Németország a világ harmadik legnagyobb zenei piaca az Egyesült Államok és Japán után. A bevételek 80 százaléka azonban még mindig a CD-eladásokból származik. A letöltési platformok mellett ugyanakkor egyre több streaming-szolgáltatás érhet? el. A GEMA az utóbbiakat is megsarcolja, ráadásul nem méltányos összegekkel; ez szintén rosszul érinti mind az üzemeltet?ket, mind a kiadókat.

A Google június közepén beszüntette a tárgyalásokat a jogvéd?kkel, mert a cég vezet?i megelégelték, hogy mindig újabb és újabb követelésekkel rukkolnak el?. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor a tárgyalások folytatása helyett a GEMA inkább beperelte a vállalatot. A tengerentúli cég azonban nem érte be az egyeztetések leállításával, hanem minden egyes törölt felvételnél külön kihangsúlyozza, hogy a videót a GEMA követelése miatt kellett eltávolítania. A kiadók már tavaly novemberben jelezték, hogy zavarja ?ket a jogvéd?k fellépése és követel?zése. Júniusban a Sony Music és a Universal Music németországi vezet?i közölték: irreális a GEMA által követelt licencdíj.​

 

[infobox:31nmeb9u]Hackernyilvántartáshoz fértek hozzá a hackerek

2012. május 22., kedd 09:17

Hackerek, feltehet?leg az Anonymous csoport tagjai törték fel az amerikai igazságügyi minisztérium statisztikai hivatalának a szervereit. Ezeken a szervereken tárolják és elemzik a számítógépes jogsértésekkel, így például a hackertámadásokkal kapcsolatos adatokat is.

A minisztérium nem közölte, hogy mikor történt a betörés és milyen adatokhoz fértek hozzá a hackerek, de az Anonymous közlése szerint 1,7 gigabájtnyi adat került a birtokukba. Állítólag a hivatal levelezéséhez is hozzáfértek.[/infobox:31nmeb9u]

 

[infobox:3lw5ecp3][center:3lw5ecp3]Három generáción át hatnak a káros anyagok[/center:3lw5ecp3]
2012.05.22. 16:59


Terhes patkányokat tettek ki növényvéd? szerek hatásának amerikai kutatók, akik kísérleteikben úgy találták, hogy a leszármazottak között még a harmadik generációban is több volt a szorongó, stresszes állat, mint vegyszerhatásnak ki nem tett társaik utódainak körében.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben közzétett tanulmány szerz?i úgy vélik: az állatmodellben tapasztaltak magyarázatot adhatnak arra, hogy miért sokasodik az utóbbi években az emberek között az autista és a szorongásos esetek száma.

„Mi vagyunk a harmadik humán generáció a kémiai forradalom kezdete óta, amióta az emberek ezeknek a toxinoknak ki vannak téve. Kétségtelen, hogy valódi növekedést látunk a mentális rendellenességekben, például az autizmusban és a bipoláris zavarban" – magyarázta David Crews vezet? szerz?, a Texasi Egyetem munkatársa.

Tanulmányukban terhes patkányokat egy gyakori növényvéd? szer, a vinklozolin hatásának tettek ki. A gombaöl? tulajdonságú anyagról - amelyet egyébként zöldségek és gyümölcsök permetezésére használnak – ismert, hogy megzavarja a hormonháztartást, és generációkon keresztül érvényesül az állatokra a hatása.

A patkányok a természetben általában el?fordulónál nagyobb mennyiségben kapták ugyan a hatóanyagot, de a szerz?k szerint ekkora koncentrációban is el?fordulhat a vegyület. A harmadik generáció hím patkányait vizsgálva arra jutottak, hogy azok kövérebbek a vegyszermentes környezetben nevelkedett állatok utódainál, és szervezetükben magasabb a tesztoszteron hormon szintje. Ezek az állatok szorongóbbak voltak, érzékenyebben reagáltak a stresszre, és agyuk stresszel kapcsolatos területein nagyobb aktivitást tudtak kimutatni.

„A dédmamák környezete úgy változtatja meg a leszármazottak agyi fejl?dését, hogy másként reagálnak a stresszre" – foglalta össze Michael Skinner társszerz?, a Washingtoni Állami Egyetem munkatársa. A kutatók szerint a vegyszer hatására módosul az ivarsejtek genetikai felépítése, ez vezethet ahhoz, hogy leszármazottaik kamaszkorukban eltér?en viselkednek, mint náluk szerencsésebb származású társaik.[/infobox:3lw5ecp3]

 

[infobox:jind1tol][center:jind1tol]Ezeréves sírkamrát tártak fel Peruban[/center:jind1tol]

2012. május 23., szerda 12:31

Ezeréves sírkamrára, benne pedig nyolcvan múmiára találtak Peruban belga régészek. A holttestek jó állapotban vannak – derült ki a Limától mintegy 30 kilométerre fekv? Pachacamac szent helyen végzett ásatások során.

A 20 négyzetméteres sírkamrát a 2004-ben felfedezett nekropoliszban tárták fel. A múmiák mellett sok tárgyat is találtak, többek közt agyagtálakat, festett famaszkokat, valamint ékszereket arany és réz ötvözetéb?l. Magában a sírkamrában hetven holttest volt, az ovális építmény körül pedig tucatnyi kisgyerek múmiáját ásták ki. A kutatók a brüsszeli Universite Libre laboratóriumában akarják megállapítani, hogy milyen kapcsolat volt a halottak között, és miben haltak meg.

Pachacamac ceremoniális központ volt, amelyet különböz? kultúrák látogattak. Az archeológiai helyszín 500 hektáros.[/infobox:jind1tol]

 

[infobox:35bzcouc][center:35bzcouc]Új böngész?t mutatott be a Yahoo[/center:35bzcouc]

2012. május 24., csütörtök 15:10

A Yahoo is beszáll a böngész?bizniszbe, csütörtökön mutatta be az Axis nev? böngész?t, vagy inkább kiegészít?t. Mert az Axist más böngész?khöz, például Internet Explorerhez, Chrome-hoz, Firefoxhoz és Safarihoz lehet letölteni. Ethan Batraski a vezet?je a Yahoo keres?innovációs részlegének, szerinte az alapvet? cél, hogy a háromlépcs?s keresési folyamatot lecsökkentsék. A keres?szó begépelése, találatok megnézése és az oldalra való rákattintás közül az Axis a középs?t hagyja ki, vagyis a keres?szó beütése után rögtön a találatra ugrik.

[center:35bzcouc][/center:35bzcouc]

A felhasználók állítólag nyolcvan százalékban azonnal meg is találják azt, amit keresnek, a további húsz százalékban kell kutakodniuk a szöveges keresési eredmények között. Maga a keres? beépül a böngész?be: miután telepítette a felhasználó a kiegészítést, a bal alsó sarokban megjelenik egy keres?mez?, mellette egy csillaggal és egy home gombbal.

[center:35bzcouc][/center:35bzcouc]

Amikor a keres?mez?be kattintunk, felugrik egy ablak, itt láthatóak az aktuális keresési trendek, a hozzájuk kapcsolódó hírek, találatok listázva, majd az els? néhány találat el?nézete is. Az el?nézetek között kereshetünk is, itt az Axis szakít a hagyományos függ?leges nézettel, vízszintesen lehet görgetni a találatok között. A megoldás látványos és könnyen használható, és egyszer? kereséseknél tényleg m?ködik: ha csak egy adatra vagyunk kíváncsiak meg sem kell nyitni az oldalt, az el?zénetb?l megtudhatjuk, mikor készült a legutolsó Die Hard-film.


A csillag gombra kattintva el lehet menteni az oldalt, ahol éppen vagyunk – ez elmenthet? a kedvencek közé, de kés?bbi olvasásra is. A Home gomb pedig az Axis kezd?oldalára visz, ahol a felhasználó megtalálja kedvenc oldalait és azokat a cikkeket, posztokat, melyeket kés?bbi elolvasása tett félre.

Miért gondolja azt a Yahoo, hogy labdába tud rúgni a böngész?piacon? Ethan Batraski szerint azért bizakodóak, mert még mindig hétszázmillióan használnak Yahoo-t, akiket el tudnak érni az Axisszal. Ráadásul az Axis valójában nem egy önálló böngész?, a felhasználó által használt böngész?be épül bele, így nem kíván nagy váltást senkit?l.

[center:35bzcouc][/center:35bzcouc]

Az igazi változást a mobilverzió hozza, ott az Axis önálló böngész?ként létezik és a Cnet tesztje szerint kifejezetten jól m?ködik. Más kérdés, hogy például az iPadekben a beépített gyári böngész? az alapértelmezett, nem lehet lecserélni. Batraski bízik abban, hogy ez változni fog, hiszen az Axis a Safari két legnagyobb el?nyét, a keres?motort és a Webkitet megtartotta. Ha mégsem lesz változás, akkor az Apple is szembenézhet egy trösztellenes perrel, mint a Microsoft.

Az Axis könny? átjárhatóságot ígér különböz? eszközök között. Az eltett cikkeket könnyedén el? lehet venni tableten vagy telefonon is. Egyel?re csak ipades és iphone-os változata létezik, de már készül az androidos verzió is.[/infobox:35bzcouc]


[infobox:35bzcouc][center:35bzcouc]Irániak voltak a NASA-t támadó hekkerek[/center:35bzcouc]

2012. május 24., csütörtök 16:40

Iráni diákok voltak a NASA szervereit megtámadó hekkerek, akik személyes felhasználásra szánt dokumentumok ezreit szerezték meg. A Cyber Warriors TEam nev? csapat május 16-án hozta nyilvánosságra a Pastebinen, hogy felfedezték az SSL titkosítás sebezhet? pontját, és több ezer NASA kutató emailjeihez és felhasználói profiljához fértek hozzá.

A hekkerek rossz angolsággal megfogalmazott üzenetükben kitértek rá, hogy a biztonsági rés még mindig létezik, így semmi akadálya annak, hogy mások további, akár rosszindulatú támadásokat indíthassanak a NASA ellen. A csoport tagjai szerint ezek a támadások ráadásul nehezen észlelhet?k, mivel minden illetéktelen behatolás után könnyen eltüntethet?k a nyomok.

A Kapersky Lab kutatói elmagyarázták, hogy a Cyber Warriors független iráni diákokból álló csoportja HTTPS protokoll szkennert használt a NASA biztonsági rendszerében található hiányosságok automatikus azonosítására. A támadók ígérete szerint a kés?bbiekben egy videót is nyilvánosságra hoznak, amelyen bemutatják, hogy sikerült feltörniük a NASA adatbázisát.

Titkos adatokat is loptak már a NASA-tól

A NASA-nak már korábban is szembe kellett néznie mások támadásaival. Ezek többnyire arra irányultak, hogy felfedjék a biztonsági rendszer hiányosságait, vagy titkos dokumentumokhoz férjenek hozzá. Májusban a NASA és az Európai ?rügynökség (ESA) is elismerte, hogy az Unknowns (Ismeretlenek) nev? csoport sikeresen bejutott a szervereikre. Az Unknowns csapata nem szivárogtatott ki bizalmas anyagokat, de felhívta az érintett szervezetek figyelmét a biztonsági hiba javításának szükségességére. Kevésbé volt jóindulatú a Tinkode nev? román hekker, aki 2011 áprilisában feltörte a NASA Goddard Center szervereit, és szigorúan titkos m?holdfelvételekhez jutott hozzá.

2012 februárjában a NASA vezet? felügyel?je, Paul K. Martin beszámolt róla, hogy elloptak 2011 márciusában elloptak egy hordozható számítógépet, ami a Nemzetközi ?rállomás vezérléséhez szükséges algoritmusok elvesztéséhez vezetett. A laptop azonban csak egyike volt annak a 48 hordozható számítógépnek, amelyeket 2009 és 2011 között loptak el az ?rügynökségt?l.[/infobox:35bzcouc]