Érdekességek minden témában.

[infobox:3tgz5io8][center:3tgz5io8]Megfejthet? a delfinek kommunikációja?[/center:3tgz5io8]

2012. május 25., péntek 16:22

Egy kutatócsoport olyan eszközt fejlesztett ki, amely képes reprodukálni a delfinek által kibocsátott hangokat, illetve rögzíteni is tudja azokat, amelyeket maguk az állatok adnak ki. A kutatók reményei szerint az eszköz alkalmas lehet arra, hogy egy nap képesek legyünk kommunikálni a delfinekkel. Egyel?re ez az els? prototípus, amely lehet?vé teszi a hangrögzítést- és kibocsátást a delfinek hangérzékenységének megfelel? tartományban.

A delfinek hangfelismer? és kommunikációs képességei ugyanis bizonyos szinten még az emberét is meghaladják. Az állatok nagyon kis frekvenciakülönbségeket is képesek észlelni és felfogni. Míg az emberi fül hallási spektruma a 20 és 20 000 herzes tartományba helyezhet?, addig a delfinek jóval szélesebb spektrumon hallanak; ?k akár 150 kiloherzes magasfrekvenciát is képesek észlelni, és gyakran kommunikálnak is ebben a tartományban.

Az állatok számára a hangkibocsátás nem csupán a kommunikáció miatt fontos. Gyakran szonárként használják a hangjukat, hogy tájékozódni tudjanak az óceán sötétjében is; a szaknyelv ezt echolokációnak nevezi, amely ugyanazon az elven m?ködik, mint a denevér radarja.
Elkészült a delfinhangfal

A delfinek hangját vizsgáló akusztikai kutatások többnyire az állatok által kiadott hangok rözgítésével, valamint a hallásuk érzékenységének vizsgálatával foglalkozott. Célszer? lett volna, ha a kutatók kísérleteket végezhetnek az állatok mikrofonnal rögzített hangjával, de mindez eddig meghiúsult. Heidi Harley, a saratosai New College of Florida kutatója elmagyarázta, hogy az erre irányuló kísérletek eddig azért voltak sikertelenek, mert komoly nehézségekbe ütközik az olyan hangfalat építeni, amelyek olyan széles frekvenciatartományban tudnának hangot kibocsátani, mint a delfinek.

A tengerbiológusoknak azonban sikerült olyan eszközt készíteniük, amelynek segítségével talán beszélgetni lehet a delfinekkel. A prototípus ugyanis képes mind észlelni, mind megszólaltatni azt a hangtartományt, amelyet a delfinek is használnak. A kutatók piezoelektromos alkatrészek felhasználásával mozgássá tudják alakítani a bejöv? és kimen? elektromos impulzusokat, a gondosan válogatott összetev?k pedig egy akrillemez segítségével tudnak hangot kibocsátani.
Tolmácsgép?

Mindez persze nem garantálja a sikert. Noha Misima Juka, a Tokiói Egyetem tengerbiológiai tanszékének professzora a Livescience-nek nyilatkozva elmondta, hogy nagy reményeket f?znek az eszközhöz, egyel?re még nem tudták kipróbálni azt, mivel az els? prototípus csupán néhány hete készült el. Mishima és munkatársai ennek ellenére természetesen szeretnék kipróbálni a szonárt. Terveik szerint rögzítik a delfinek hangját, majd visszajátsszák ?ket más állatoknak, és megvárják az azokra érkez? válaszokat. A kutatók remélik, hogy ezzel a módszerrel többet tudhatnak meg a delfinek kommunikációjáról - legalábbis Heidi Harley ebben reménykedik.

Függetlenül attól, hogy maga az eszköz a delfinek és emberek közti kommunikáció alappillérévé válik-e, az biztos, hogy a berendezés sokat segíthet a delfinek hangkibocsátásának megértésében. Ez sem jelenti azt, hogy a szakért?k magabiztos kijelentéseket tehetnének a delfinek kommunikációjáról; az alapfokú megértéshez is rengeteg hanganalízisre lesz szükség.[/infobox:3tgz5io8]

 

[infobox:36eilar3][center:36eilar3]Ötven éve ég a bánya Centralia alatt[/center:36eilar3]

1962. május 27-én t?z ütött ki a pennsylvaniai Centralia szénbányájában, írja évfordulós cikkében az IO9. A lángok az egész bányára kiterjedtek, a szénkészlet ötven éve olthatatlanul izzik a város alatt.

Centralia azóta csaknem teljes egészében kiürült. A bányából feltör? h? és füst megrepesztette a k?zetet és utat talált a felszínre, gyakorlatilag lakhatatlanná téve környéket.

A tüzet a gyanú szerint néhány helyi férfi lobbanthatta lángra. Valójában csak némi szemetet akartak elégetni a bánya egyik bejárata mellett, de a t?z tovaterjedt, és begyújtotta a szénkészletet is. Az ötven éve ég? t?z miatt helyenként mérgez? koncentrációban tör fel a föld alól a szén-monoxid, máshol pedig olyan forró a talaj, hogy állni se lehet rajta.

A t?z két f?utat is megrongált. Az 54-es és a 61-es út felújítása túl drága lenne, ezért mindkett?t örökre lezárták. A centraliaiak többségének otthonát a szövetségi kormány 1984-ben és 1992-ben kivásárolta, az állam kormányzója pedig kárhozottnak ítélte a vidéket.

És valóban az, de a pokoli körülmények és a többszöri kitelepítési kísérletek ellenére jópáran ragaszkodnak otthonukhoz. A 2010-es népszámlálási adatok szerint tízen laknak a városban, aminek 1993 óta irányítószáma sincsen.

A kitartók állítják, hogy a t?z nem fenyegeti ingatlanaikat, amiket igyekeznek visszaperelni az államtól. A t?zoltók szerint ugyanakkor a veszélyt nem is els?sorban a t?z, hanem a mérgez? gázok jelentik, másrészt semmi sem garantálja, hogy a pillanatnyilag örökélet?nek t?n? t?z ne találna újabb réseket magának, ahol a felszínre törhet.[/infobox:36eilar3]

 

[infobox:29wz59pi][center:29wz59pi]Ritka matematikai kéziratot találtak[/center:29wz59pi]

A portugál matematikus, Francesco de Mello (1490-1536) elveszettnek hitt kéziratát találták meg a stralsundi városi archívumban. A berlini városi könyvtár kéziratszakért?i az 1521-ben Párizsban keletkezett, gazdagon díszített kéziratot egyértelm?en de Mellónak tulajdonították.

A matematikus a m?vet I. Mánuel portugál királynak (1469-1521) ajánlotta. Eddig a 240 oldalas kéziratnak csak egyetlen, a 17. századból származó, Portugáliában lév? másolatát ismerték – mondta el Jürgen Geiß berlini kutató.

A most megtalált, arannyal díszített, a humanizmus szellemében fogalmazott alkotás gróf Axel von Löwen svéd f?kormányzó (1686-1772) tulajdonában volt. Kétezer kötetet magába foglaló könyvtárát a városra hagyta, ahol eddig nem ismerték fel a kézirat értékét. De Mello a tudósok szerint a 16. század egyik legjelent?sebb portugál matematikusa.[/infobox:29wz59pi]


[infobox:29wz59pi][center:29wz59pi]Megvan Jézus Krisztus keresztre feszítésének dátuma[/center:29wz59pi]

Geológusok legújabb kutatásaik és a Biblia alapján id?számításunk szerint 33. április harmadikára teszik a Jézus Krisztusnak vélt személy keresztre feszítésének dátumát. Jefferson Williams amerikai, Markus Schwab és Achim Brauer német geológusok az International Geology Review-ban megjelent tanulmányukban leírják, hogyan kutatták a Holt-tengernél tapasztalható földrengéseket. Ezeket összevetettek Máté evangéliumával, amiben a Jézus halálakor tapasztalt földrengésr?l is szó van – írja az msnbc.com.

Miután a kutatók elemezték a térség földmozgásainak aktivitását, megállapították, hogy legalább két nagyobb földrengésnek kellett bekövetkeznie Poncius Pilátus júdeai római helytartó regnálása alatt. Az egyikre id?számításunk után 26 és 36 között került sor, a másikra valószín?leg 31-ben.

[center:29wz59pi][/center:29wz59pi]

Ezt az adatot kés?bb összevetették az evangéliumok szövegével, a zsidó naptárral és különböz? csillagászati számításokkal, majd megkapták a 33. április 3-i dátumot. A további kutatásokban arra keresik majd a választ, hogy a három evangélium által is említett, Jézus halála után tapasztalt sötétséget magyarázhatja-e egy, a földrengés következtében kialakult homokvihar.[/infobox:29wz59pi]

 

[infobox:m2o6nq73][center:m2o6nq73]Már a k?korszakban kialakult az egyenl?tlenség[/center:m2o6nq73]

A társadalmi egyenl?tlenség nem új dolog, a legújabb tanulmányok szerint már hétezer évvel ezel?tt, a k?korszakban is létezett. A bizonyítékok szerint a szerszámukkal eltemetett földm?vesek jobb földeken dolgoztak, mint a szerszámok nélkül eltemetettek. Ennek azért van jelent?sége, mert a jobb földeken jobb volt a termés, így jobb min?ség? és nagyobb mennyiség? táplálékhoz jutottak.

A National Academy of Sciences tudósai több mint háromszáz csontvázat vizsgáltak meg egész Európában. A kutatások alatt a legkorábbi bizonyítékokat találták meg a társadalmi egyenl?tlenségre. Izotópos vizsgálatot használtak, mellyel az ember él?helyére is következtetni tudtak. Akiket szerszámokkal temettek el, kevésbé változatos izotópos összetételt mutattak, mint azok, akiket szerszámok nélkül temettek el. Ezt azt jelentheti, hogy a szerszámokkal eltemetetteknek közelebb fekv? és valószín?leg jobb földje volt.

?k azon a táplálékon éltek, melyet ezeken a földeken megtermeltek, állandó hozzáférésük volt ezekhez a földekhez, vagyis ezek a földek örökl?dtek családon belül – állítja Alex Bentley, az University of Bristol archeológiai tanszékének professzora.

A k?korszaki n?knél más a helyzet, ?k nem az adott területr?l származnak. Ez er?sen patriarchális társadalomra utal, vagyis a férfiközpontú társadalomban a n?k voltak azok, akik a férjük lakóhelyére költöztek. A csontvázakból nyert újabb bizonyítékok megegyeznek az eddigi archeológiai, genetikai és nyelvi forrásokból gy?jtött ismeretekkel. A mostani eredmények mélyítik tudásunkat, hogyan vándorolt és terjeszkedett az emberiség a k?korszakban.

A k?korszaki emberek is örökölték a legjobb földeket, vagyis a társadalmi egyenl?tlenség kialakulása egészen a kora k?korszakig vezethet? vissza. Ebben a korban találták ki az örökölhet? tulajdont és innent?l kezdve nem volt megállás, a bronzkorban, vaskorban már egyéb bizonyítékai is vannak annak, hogy néhányan kiemelkedtek és átörökítették földjüket és ezzel gazdagságukat és hatalmukat.[/infobox:m2o6nq73]


[infobox:m2o6nq73][center:m2o6nq73]4000 éves egyiptomi sírkamrát tártak fel[/center:m2o6nq73]

Kairótól 250 kilométerre délre, Minya-kormányzóságban a Leuveni Katolikus Egyetem régészei egy négyezer éves sírkamrát tártak fel.

Az els? átmeneti korból (Kr.e. 2181-2055) származó sírkamrában egy olyan szarkofágot találtak, amelyen a Halottak Könyvéb?l származó szövegek olvashatók. A koporsó mellett rengeteg rituális alabástrom-, réz- és kerámiatárgyat fedeztek fel – olvasható az Egyptology News Network régészeti hírportálon.

"Évek óta nem tártunk fel ilyen jó állapotban fennmaradt sírkamrát, még nagyobb ritkaságnak számítanak az els? átmeneti korból származó leletek" – hangsúlyozta Mohamed Ibrahim Ali antikvitásokat felügyel? miniszter.

Az els? átmeneti kor az Óbirodalom összeomlása utáni, polgárháborúkkal, egymással viszálykodó trónkövetel?kkel, z?rzavarral, idegen hódítókkal és éhínséggel sújtott id?szak Egyiptom történelmében. Az állam két részbirodalomra és számos kisebb, független fejedelemségre esett szét. A korszak id?tartamának megjelölése forrásonként más és más, de a körülbelül másfél évszázados z?rzavart végül a thébai XI. dinasztia királya, I. Mentuhotep szüntette meg az újraegyesítéssel.[/infobox:m2o6nq73]

 

[infobox:1utkgrif][center:1utkgrif]Világörökség lehet a leghíresebb kalóztanya[/center:1utkgrif]

Világörökségi rangot kérnek régészek a Jamaika f?városában, Kingstonban lév? történelmi kalóztanya, Port Royal javarészt elsüllyedt maradványainak. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO küldöttsége el is látogatott a helyszínre, amely három évszázaddal ezel?ttig volt Tortuga mellett a karibi vizeken garázdálkodó kalózok törzshelye. Leghamarabb 2014-ben kérhet világörökségi rangot, amellyel olyan emlékek mellé kerülne, mint a kambodzsai Angkor Wat vagy a Taj Mahal Indiában.

Az elsüllyedt kiköt? egykor virágzó hely volt, ahol többek közt a hírhedt Henry Morgan kötött ki rumért, n?kért és, hogy megjavítassa hajóját. Port Royal a brit kolónia legfontosabb települése volt Jamaikán egészen a XVII. századig, amikor 1692-ben földrengés, majd szök?ár elnyelte a helység kétharmadát. A kiköt? hétezer lelket számlált, ez Boston akkori lakosságához volt mérhet?.
A földrengés után a város maradványai közé a brit királyi tengerészet helyi er?i költöztek be, két évszázadig maradtak, noha a romokat tüzek és hurrikánok pusztították tovább. Az élet azonban nem változott meg Port Royalban, a katonák ugyanúgy zabolátlan életet éltek, mint a kalózok, akik azért nem mentek messzire: újra és újra kifosztották a helyet.

[center:1utkgrif]
Port Royal házai 1880 körülFotó: Archive Farms[/center:1utkgrif]

Az egykori kalóztanya manapság lehangoló halászfalu Kingston repterének tövében. A látogatókat kevés dolog vonzza, leszámítva a tenger gyümölcseit kínáló éttermeket és néhány roskadozó történelmi épületet. A kalózváros elsüllyedt, algával borított maradványait zavaros víz öleli egy archeológiai területen, amely csak engedéllyel megközelíthet? a búvárok számára.

Az elmúlt években azonban víz alatti ásatások révén számos kincs került felszínre, köztük ágyúk, borosüvegek, míves pipák, ón- és agyagtálak. 1998-ban még egy gyerek hiányos csontvázát is sikerült megmenteni az utókornak. Szakemberek szerint Port Royal a régészeti helyszínek élmez?nyébe tartozik a nyugati féltekén, ezért meg kell védeni az elkövetkez? korok számra. Óriási lehet?ségek rejlenek ebben a helyben, ehhez hasonló elsüllyedt városok nincsenek máshol, csak Amerikában - mondta az UNESCO-val szorosan együttm?köd? Robert Grenier kanadai régész.[/infobox:1utkgrif]


[infobox:1utkgrif][center:1utkgrif]Megtalálták a leghidegebb bolygót[/center:1utkgrif]

Az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennáival egy amerikai kutatócsoport a 25 fényév távolságban található Fomalhaut csillagot és annak bolygórendszerét vizsgálta. A felvételek tanúsága szerint a csillag ismert bolygója sokkal kisebb, mint azt eddig gondolták, valamint valószín?síthet? egy második bolygó jelenléte is. Az ALMA képein a Fomalhaut körüli porkorong bels? és küls? széle is nagyon éles, ez az eredmény pedig a szimulációkkal együtt azt jelzi, hogy a porrészecskéket egy korongon belüli és egy azon kívüli bolygó gravitációs hatása tartja a korongban.

[center:1utkgrif]

A Fomalhaut és a körülötte lév? porkorong. A kép kékes része a Hubble, míg sárgás része az ALMA felvétele.[/center:1utkgrif]

A számítások során meghatározták a bolygók legvalószín?bb méretét is: nagyobbak, mint a Mars, de nem nagyobbak a Föld átmér?jének néhányszorosánál. Ez sokkal kisebb, mint amit eddig gondoltak. 2008-ban, amikor a Hubble észlelései alapján detektálták a bels? bolygót, a becslések nagyobbnak mutatták, mint a Szaturnuszt. A kés?bbi infravörös észlelések azonban nem voltak képesek kimutatni a bolygót, ami kételyeket vetett fel a létezésével kapcsolatban.

A Hubble által a látható fény tartományában készített képek kimutattak porszemeket is, melyeket a bolygó sugárzása kifelé taszít, elmosva ezzel a korong szerkezetét. Az ALMA felvételei, melyek a látható fényénél sokkal nagyobb hullámhossztartományban készültek, ennél nagyobb, körülbelül 1 mm átmér?j? porszemeket is kimutattak, amiket nem sodor kifelé a Fomalhauttól származó sugárzás. Ezek világosan kirajzolják a korong éles peremeit és gy?r? alakú szerkezetét, ami szintén két bolygó jelenlétére utal. Aaron Boley (University of Florida), a kutatás vezet?je szerint az ALMA-észlelések és a számítógépes szimulációk alapján nagyon sz?k határok adhatók meg a gy?r?höz közel kering? bármely bolygó tömegére és pályaparamétereire. A tömegeknek mindenképpen kicsiknek kell lenniük, mivel nagy bolygók megsemmisítenék a porkorongot. A kis méret azt is megmagyarázza, hogy miért nem sikerült kimutatni a bolygó(ka)t az infravörös felvételeken.

[center:1utkgrif]

A bels?, a gy?r? részecskéinél gyorsabban kering? bolygó energiát ad a porrészecskéknek, kifelé taszítva azokat, míg a küls?, lassabban kering? bolygó elszívja azt, így befelé mozgatja a részecskéket. A hatások ered?jeként a gy?r? szélei élesek lesznek. Ilyen effektusra a Naprendszerben is van példa, gondoljunk a Szaturnusz gy?r?- és holdrendszerének kölcsönhatására, de így "terelgetik" az Uránusz egyik gy?r?jét a Cordelia és Ophelia holdak is.[/center:1utkgrif]

A porgy?r? szélessége megközelít?leg 16 csillagászati egység, vastagsága alig nagyobb, mint 2 csillagászati egység. Matthew Payne (University of Florida) szerint sokkal keskenyebb és vékonyabb a korábban gondoltnál. Távolsága a Fomalhauttól 140 csillagászati egység, ami a Plútó mindössze 40 csillagászati egységnyi naptávolságával összehasonlítva azt jelenti, hogy ezek a bolygók a leghidegebbek között vannak, melyeket eddig f?sorozati csillag körül találtak. Bár az észlelés ideje alatt (2011 szeptember-október) a tervezett 66 antennának még csak a harmada állt szolgálatban, már így is elég volt az ALMA teljesítménye ahhoz, hogy kimutassák a két bolygó jelenlétét.[/infobox:1utkgrif]

 

[infobox:3dpc7tf9][center:3dpc7tf9]Jönnek a zettabájtok[/center:3dpc7tf9]

Az internet adatforgalmát irányító útvonalválasztó szerverek, a routerek legnagyobb gyártója, az amerikai Cisco minden évben közzéteszi tanulmányát, amiben a net adatforgalmának várható jöv?beni alakulását boncolgatja. Az idei volt a hatodik Visual Networking Index tanulmány, ebben a jóslatok a 2011-es adatok és trendek alapján öt évvel el?re, vagyis a 2016-os év internetjér?l szólnak.

A Cisco szakért?i szerint 2016-ra elérkezik a zettabájtok korszaka, az internet teljes éves adatforgalma eléri ezt a nagyságrendet, a maihoz képest négyszeresére emelkedve. A zetta el?tag 1021-szeres szorzót jelent, a zettabájt a gigabájt ezermilliárdszorosa. Ez az adatforgalom azzal hasonlítható össze, mintha egy hálózaton óránként 38 millió dvd tartalma áramlana át.

A növekedés mögött a cég szakemberei négy f? indokot látnak. El?ször is meredeken emelkedni fog az internetre kötött eszközök száma, köszönhet?en els?sorban a mobilnetr?l csatlakozó kütyüknek. A négyszeresére fog emelkedni az átlagos sávszélesség, és a fejl?d? országokban az olcsó internet elterjedésével a netez?k száma eléri majd a 3,4 milliárdot, ami a Föld akkorra várt lakosságának közel a fele. Végül egyre népszer?bb lesz a neten a nagy adatforgalmat generáló videós tartalmak fogyasztása, és tovább hódít a hd felbontás, ami erre még egy lapáttal rátesz.

A jóslatok szerint 2016-ra Ázsia és Afrika nemcsak népességben, de az internetez?k számában is átveszi a vezetést, el?bbi kontinensr?l 1,7 milliárdan, utóbbiról 542 millióan csatlakoznak majd a netre, Nyugat-Európa, és Észak-Amerika messze lemarad, 270-320 millió felhasználóval. A sávszélesség viszont továbbra is az itteni fejlett országokban lesz a legjobb, a Ciscónál 40 megabit feletti átlagot várnak négy év múlva, míg Latin-Amerika, a Közel-Kelet és Afrika 10 megabit körüli vagy az alatti átlagos kapcsolatokon fog lógni[/infobox:3dpc7tf9]


[infobox:3dpc7tf9][center:3dpc7tf9]Minden ötödik európai netszolgáltató szivatja a fájlcserél?ket[/center:3dpc7tf9]

Az Európai Bizottság megbízásából a távközlési szabályozótestületeket tömörít? BEREC (Body of European Regulators of Electronic Communications) felmérte, hogy az európai szolgáltatóknak a BitTorrentet és más fájlcserél? protokollok forgalmát érint? forgalommenedzselési gyakorlata milyen mérték?, és mindez mennyire korlátozza a nyílt internet elvét.

A kérd?íveket kiküldték a szolgáltatóknak, és a 381 visszaérkezett dokumentum alapján alkották meg a jelentést. A résztvev?k közül 266 vezetékes széles sávú szolgáltató volt, összesen 140 millió el?fizet?vel, illetve 115 mobilszolgáltató válaszolt, akiknek összesen 200 millió el?fizet?jük van.

A forgalommenedzselés elterjedt és bevett, emellett szükséges eszköz is, de a BEREC arra volt kíváncsi, hogy a netszolgáltatók mennyire tartják be ezek alkalmazása során az el?írásokat: például a szolgáltatás min?ségének meg?rzése, a szerz?dési feltételek betartása, hálózatbiztonság stb.

Az adatok meger?sítették azt a feltevést, hogy a szolgáltatók a leggyakrabban a p2p-, illetve a VoIP-forgalmat korlátozzák, esetenként blokkolják: 49 vezetékes, illetve 41 mobilszolgáltató jelezte, hogy a fellép? zavarok miatt beavatkoznak ezekbe a forgalmakba.

Az adatok szerint az összes vezetékes el?fizet? 21 százaléka, illetve a mobilosoknál 36 százalék érintett. Az intézkedések hatása változó: egyes cégek minden el?fizet?nél alkalmazzák, mások csak egy részüknél, akad, aki csak a nap bizonyos szakaszaiban korlátoz. A VoIP esetében a korlátozást elszenved? ügyfelek aránya 21, illetve 18 százalék.[/infobox:3dpc7tf9]

 

[infobox:1as62t9a][center:1as62t9a]Újratárgyalták Szókratész perét[/center:1as62t9a]

Tényleg ártatlanul kellett meghalnia az ókori filozófusnak, Szókratésznek? Egy mai bíróság a korabeli athéni jog alapján újra lefolytatta az eljárást, de a döntés nem volt egyértelm?.

Egy nemzetközi bíróság néhány napja felmentette Szókratészt, a görög filozófust a vádak alól, amelyek alapján id?számításunk el?tt 399-ben halálra ítélték. A szavazás szoros volt: öten ártatlannak, öten b?nösnek találták, a korabeli athéni jog szerint tehát nem bizonyosodott be a b?nössége. De Szókratész akkor is jobban járt volna most, mint egykoron, ha a neves amerikai, brit, görög, svájci, német valamint francia jogászokból álló testület elítéli, ugyanis ezúttal vádlói sem kértek rá halálbüntetést. Nem kellett volna tehát kiinnia a halálos méreggel teli bürökpoharat, mint b? 2400 éve.

[center:1as62t9a]
Jacques Louis David: Szokratész halála[/center:1as62t9a]

Az Onassis Alapítvány által szervezett athéni tárgyaláson a bírák pontról pontra végigvették az egykori vádakat: Szókratész megrontja az ifjúságot, nem a város isteneiben, hanem más, új istenek vagy daimónok m?ködésében hisz. A vádlók szerint – de korábban erre a következtetésre jutott több szaktörténész is – Szókratész demokráciaellenes, Spárta-barát megnyilatkozásaival aláásta a frissen stabilizált demokráciát, és sokak szerint az Athént ért sorozatos csapások mögött is az állt, hogy az istenek elfordultak a várostól. Aki tehát az ifjúságot „államellenes” politikai és teológiai eszmékkel fert?zi meg, méltó a büntetésre. Védelmez?i viszont Szókratész jó szándékait, igazságszeretetét és a szabad véleményalkotáshoz f?z?d? jogát hangoztatták.

Bár a bírák ítélete szoros volt, a tárgyalás közönsége egyértelm?en Szókratész pártján állt: 99 százalékuk ártatlannak tartotta ?t, és az egyidej? szavazás szerint az eredeti, ókori eljárás egyértelm?en politikai célokat szolgált. A mostani újratárgyalásról több mint négyórás videó készült.

Tovább hergelte bíráit

Szókratész valamikor id?számításunk el?tt 470 körül született Athéntól nem messze, és bár több hadjáratban is részt vett, egész életében a városban élt. Tanúja volt a görög–perzsa háborúk utolsó szakaszának és a peloponnészoszi háborúnak, Athén többszöri elfoglalásának és fokozatos hanyatlásának. Két feleségét?l három fia született, és betöltötte a hetvenedik életévét, amikor perbe fogták olyan vádakkal, amelyeket már a vígjátékíró Arisztophanész is pedzegetett Szókratészról szóló gúnyrajzában, A felh?kben – jó 24 évvel korábban.

Ügyének az sem kedvezett, hogy a per el?tt néhány évvel, id?számításunk el?tt 404-ben a harminc zsarnok rémuralmát (amely a rendszer 1500 „ellenségét” kivégeztette, és 5000-et szám?zött) az a Kritiász vezette, aki korábban a tanítványa volt. Így amikor i. e. 403-ban helyreállították a demokráciát, az oligarchákkal és a spártai állammal rokonszenvez? Szókratésznek nem volt sok esélye.
Ön hogyan ítélne Szókratész perében?

Az athéni polgárokból kisorsolt félezer bíró 56-44 százalék arányban b?nösnek ítélte a filozófust, ám miután Szókratész – tanítványa, Platón tanúsága szerint – tovább hergelte ?ket azzal, hogy inkább jutalmazniuk kellene, nem pedig halálra ítélni ?t, egy újabb szavazáson már 72 százalék kívánta a vérét. Szókratész állítólag ezekkel a szavakkal fogadta a végzetes döntést: „Én halni indulok, ti élni; de kett?nk közül melyik megy jobb sors elé, az mindenki el?tt rejtve van, kivéve az istent”. Amikor az ítéletnek megfelel?en kiitta a méregpoharat, még nem tudhatta, hogy vádlói közül legalább ketten hamar csúf véget érnek: Melétoszt nem sokkal kés?bb szintén halálra ítélték, Anütoszt pedig szám?zetésben kövezték agyon.

A mostani újratárgyalás szervez?i szerint Szókratész pere örök tanulságul szolgál azoknak az országoknak, amelyek éppen krízist élnek át – f?leg a komoly gazdasági bajokkal és június 17-én megismételt parlamenti voksolással szembenéz? Görögországnak.[/infobox:1as62t9a]


[infobox:1as62t9a][center:1as62t9a]Hekkerek harmincmilliós számlát csináltak a hevesi önkormányzatnak[/center:1as62t9a]

Több mint harmincmillió forintos kárt okozó hekkertámadás érte május 28-án a Heves Megyei Önkormányzat IP-telefon alközpontjának szerverét – közölte pénteken az önkormányzat elnöki kabinetjének vezet?je.

A pontos adatok még nem ismertek, de az önkormányzati telefon alközpontjának jogosulatlan használatával lebonyolított forgalom értéke vélhet?en meghaladja a 30 millió forintot – mondta Zelei Dániel. A különösen nagy vagyoni kár miatt Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgy?lés elnöke és Barta Viktor, Heves megye f?jegyz?je feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Heves Megyei Rend?r-f?kapitányságon.

25 ezer forintos percdíj

A külföldi hekkerek egy lettországi emelt díjas számot hívtak, amelynek percenként csaknem 25 ezer forint a díja. Az önkormányzatnál a pünkösdhétf?i munkaszüneti nap után, kedden észlelték a támadást és azonnal megszakították az önkormányzat szerverkapcsolatait.

A történtekr?l az Alkotmányvédelmi Hivatal Heves Megyei Kirendeltségét is tájékoztatták, mivel az önkormányzati közfeladat ellátásának veszélyeztetése és a szolgáltatás jogosulatlan igénybe vételének külföldi célállomása miatt nemzetbiztonsági kockázat is felmerülhet.

A Heves megyei önkormányzat telefonhálózata voip-technológián (voice-over-ip), azaz internetes alapokon m?ködik. Ez a megoldást más hivatalokban, minisztériumokban és kormányhivatalokban is alkalmazzák.

Feltételezhet?, hogy az önkormányzatban a voip rendszer telepítésénél nem jártak el elég körültekint?en, és nyiltva maradt egy olyan kapu, amin keresztül a hekkerek – akár saját melléket létrehozva – kimen? hívásokat tudtak indítani.[/infobox:1as62t9a]


[infobox:1as62t9a][center:1as62t9a]Hivatalosan is kib?vült a periódusos rendszer[/center:1as62t9a]

Közel egy évvel azután, hogy csatlakoztak a periódusos rendszer elemeihez, a kémikusok nemzetközi szervezete, az IUPAC hivatalosan is jóváhagyta két új transzurán elem, a 114-es rendszámú livermorium (Lv) és a 116-os a flerovium (Fl) nevét.

A radioaktív és csupán a másodperc töredékéig létez? elemek közül a livermorium az 1952 óta m?köd? kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumról kapta nevét, míg a flerovium Georgij Nyikolajevics Flerovról (1913-1990), aki a dubnai Flerov Laboratórium (FLNR) megalapítója volt.
A 114-es és 116-os rendszámú új elemekkel júniusban b?vült hivatalosan a periódusos rendszer a kémikusok és a fizikusok nemzetközi szervezeteinek (IUPAC és IUPAP) három éven át tartó felülvizsgálati eljárása után. A szupernehéz, 114-es és 116-os rendszámú elemeknek ekkor még csak egyezményes, sorszám alapján képzett nevük volt, ununquadium és ununhexium a rendszerbeli sorszámuk (latinul egy-egy-négy és egy-egy-hat) alapján. A javasolt neveket tavaly decemberben tették közzé, öt hónapig lehetett nyilvánosan megjegyzéseket f?zni hozzájuk, miel?tt a hivatalos névadó eljárás lezárult, és az új nevek felváltották a periódusos rendszerben a korábbi, sorszám alapján adott latin megnevezést.

A szervezetek csak akkor fogadnak el igazoltnak egy bejelentést, ha az új elem létrehozói a teljes bomlási sort igazolni tudják, illetve azt másik részecskegyorsítóban is meg tudják ismételni. Erre alkalmas intézet azonban a világon csak néhány található, közöttük van a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (Kalifornia, Egyesült Államok) és az Egyesített Atomkutató Intézet (Dubna, Oroszország) is, melyeknek tudósai együttm?ködésben hozták létre a két transzurán, szupernehéz elemet még 2004-ben és 2006-ban.

A transzurán (uránon túli) elemek természetes körülmények között magfúzióval a csillagok belsejében születnek. Földi körülmények között két nehézion atommagjának ütköztetésével tudják létrehozni a szupernehéz elemeket, ám nehéz detektálni ?ket, mert kevés keletkezik bel?lük, és gyorsan szétesnek.

Hagyományosan a felfedez?k kapják meg a jogot az elemek végleges elnevezésére. A 110-es rendszámú elemet például a darmstadti (Németország) Nehézionkutató Intézet kutatói városuk után darmstadtium (Ds) névre keresztelték. A 112-es - mindeddig legnagyobb rendszámú - elem pedig Nikolausz Kopernikusz tiszteletére a kopernicium (Cn) elnevezést kapta 2010-ben a német, finn, orosz és szlovák kutatóktól, akik létrehozták.[/infobox:1as62t9a]

 

[infobox:kmhwos43][center:kmhwos43]Kína leg?sibb szeszf?zdéjét találták meg[/center:kmhwos43]

A Kínában legrégebbi alkohollepárló berendezéseket vizsgálják helyi régészek az ország északkeleti részében lév? Csilin (Jilin) tartományban. Feng En-hszüe (Feng Enxue), a Csilin Egyetem régésze elmondta, hogy a két nagy, vasból készült forralóedényt és tartozékait Taan (Da'an) városban hozták felszínre 2006-ban. A berendezések - amelyek eredete a Liao-dinasztiáig (916-1125) nyúlik vissza - forralóedényeket, egy porcelán urnát és t?zhelykövek ezreit foglalják magukba.

Úgy gondolják, hogy a berendezések egy rizspálinka (pajcsiu) lepárlására szolgáló eszköz maradványai. Mivel id?ben a Liao-dinasztiához köthet?ek, a valaha talált legkorábbi szeszlepárlóról beszélhetünk - hangoztatta Feng.

Ezek a tárgyak feltárásukkor nem keltettek nagy figyelmet. Akkor ásták ki azokat, amikor 2006-ban renoválták a taani szeszgyárat. Abban az id?ben senki sem tulajdonított nekik jelent?séget, lényegében megpróbálták ócskavasként eladni. Szerencsénkre a fémkeresked?k nem vették meg, azt mondták, hogy a tárgyak túl rozsdásak, így azóta is a raktárban hevertek - mondta el Kung Ling-haj (Kong Linghai), a gyár vezérigazgatója. Miután meglátogatott egy szeszmúzeumot a délnyugati Szecsuán (Sichuan) tartományban, Kung rájött ezeknek a berendezéseknek az értékére. Ezt követ?en szakért?ket hívott a megvizsgálásukra.

A csilini felfedezés el?tt a legrégebbi ismert rizspálinka-lepárlót Kína délkeleti Csiangszi (Jiangxi) tartományában találták, annak a története mintegy 800 évre nyúlik vissza.

A Liao-dinasztia császárai üdülni jártak Taan városába. Gyakran rendeztek nagy vacsorákat, és napokig fogyasztottak szeszesitalt, ezzel jelent?s keresletet teremtettek az alkohol iránt. Bár a pajcsiu (baijiu) er?s illata és íze egyeseknek nehezen elviselhet?, ez az ital különleges helyet foglal el a kínai kultúrában. Majdnem mindig étellel együtt fogyasztják, a rizspálinkát általánosan isszák esküv?kön, születésnapokon, ünnepeken és más fontos alkalmakkor. Eredete viszont a kínai kultúrában játszott fontos szerepe ellenére továbbra is vitatott.

A kínai régészek és történészek többsége azt állítja, hogy a pálinkaf?zési technikákat Indiából és Európából hozták be a mongolok a XIII. évszázad folyamán. Ezt megel?z?en a kínaiak huangcsiut (huangjiu) ittak, egy, a pajcsiunál lényegesen gyengébb borszer? erjesztett szeszes italt.[/infobox:kmhwos43]

 

[infobox:3mejf5l0][center:3mejf5l0]Az eddigi legtávolabbi galaxist fedezték fel[/center:3mejf5l0]

Az eddigi legtávolabbi galaxist fedezték fel japán csillagászok, akik a The Astrophysical Journal legújabb számában jelentették meg tanulmányukat.

Az SXDF-NB 1006-2 katalógusjel? galaxis 12,91 milliárd fényévnyire van, vagyis a világegyetem hajnalán keletkezett, és valamivel id?sebb, mint a tavaly felfedezett és legkorábbinak kikiáltott GH-108036 katalógusjel? csillagváros - olvasható PhysOrg (http://Physorg) tudományos hírportálon.

A feltételezések szerint a világegyetem 13,7 milliárd éve, az ?srobbanás során keletkezett. E t?zgolyó extrém magas h?mérséklete és s?r?sége hírtelen lecsökkent, ahogy térfogata tágult. A f?leg protonokból és elektronokból álló forró plazma körülbelül 380 ezer évvel az ?srobbanás után semleges hidrogénatomokká állt össze, ez volt a kozmikus "sötétség kora", amikor még nem voltak "fényforrások", egyetlen csillag sem létezett. A "sötétség korával" kezd?d?en a semleges gáz h?mérséklete folyamatosan h?lt, ám s?r?sége változó volt, "összecsomósodott".

Az ?srobbanás után 200-500 millió évvel a semleges hidrogéncsomókat saját gravitációjuk összehúzta, s megszülettek az els? csillagok és galaxisok. A csillagok els? nemzedékének sugárzása hevítette fel és újraionizálta a környez? területben lév? gázokat. Végs? soron a reionizáció folyamata az egész világegyetemre kiterjedt, ez volt a kozmikus hajnal id?szaka.

A japán kutatók Sibuja Takatosi vezetésével a hawaii Mauna Kea vulkánon üzemel? Subaru és a Keck teleszkópok segítségével figyeltek meg igen távoli és halovány galaxisokat. Olyan galaxisokat kerestek, amelyek úgynevezett vöröseltolódása 7-nél nagyobb volt. (Vöröseltolódásnak hívják az elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését. A jelenségnek a csillagászat és az asztrofizika területén fontos szerepe van, mivel a távoli galaxisok színképe a vörös felé tolódik: minél nagyobb a vöröeltolódás, annál távolabb van és id?sebb a megfigyelt objektum.)

Az SXDF-NB 1006-2 katalógusjel? galaxis esetében a vöröseltolódás megközelítette a 7,3-as értéket. A kutatók azt is felfedezték, hogy 12,91 milliárd éve a nem ionizált hidrogén aránya elérte a 80 százalékot, vagyis lényegesen magasabb volt, mint napjainkban.

A japán kutatók hangsúlyozták: ezek a megfigyelések segítenek megérteni a korai univerzum "sötét korszakának" a természetét és azt a folyamatot, amelynek végeredményeként megszületett a csillagok els? nemzedéke.[/infobox:3mejf5l0]

 

[infobox:3u67edv1][center:3u67edv1]Bezárt a világ legrégibb torrentoldala[/center:3u67edv1]

A Filesoup fájlcserél? portál bejelentette, hogy bezárja a kapuit – írja a fájlcserél?kkel foglalkozó TorrentFreak portál. A brit szájt 2009-ben került a figyelem középpontjába, amikor letartóztatták két rendszergazdáját. Tavaly már mindketten szabadlábon voltak, miután a bíróság elutasította az ellenük benyújtott keresetet. Addigra azonban elvesztették a felhasználóik zömét, ezért döntöttek a portál bezárása mellett.

A 2003-as alapítású portál egyike volt az els? torrentszájtoknak, amikor elindult, még nem létezett sem a Pirate Bay, sem az isoHunt. A Filesoup aktív felhasználói közösséget teremtett, és említésre méltó botrányok nélkül m?ködött a 2009-es razziáig, amikor a Snookered és TheGeeker álnéven ismert rendszergazdák a rend?rség hálójába kerültek.

A hosszúra nyúlt jogi eljárásban azért dobták az ellenük felhozott vádakat, mert azok kizárólag egy szerz?ijogi szervezet bizonyítékaira épültek, és emiatt azokat nem tartották megbízhatónak. A Filesoup 2003 után gyorsan növekedett, és bekerült Nagy Britannia ötvenezer leglátogatottabb portálja közé, de a több mint egymillió regisztrált felhasználó nagy része ma már máshol keresi a friss tartalmakat.

A portál törli a felhasználói adatbázist, de a domainnevet aukcióra bocsátja, hátha valaki meg?rizné a Bittorrent sikertörténetének ezen patinás részét.[/infobox:3u67edv1]


[infobox:3u67edv1][center:3u67edv1]Megfejtették a legrégebbi héber feliratot[/center:3u67edv1]

Megfejtette a Biblián kívül legrégebbi héber feliratot egy német tudós. Az id?számításunk el?tt ezerb?l származtatható irat a kánaáni nyelvb?l átvett írásjelek segítségével egy külföldieket, özvegyeket és árvákat véd? társadalmi törvény szövegét írja le – mondta el Reinhard Achenbach, a Münsteri Egyetemen dolgozó evangélikus teológus.

A Jeruzsálemi Héber Egyetem régészei a feliratra 2008-ban bukkantak az Elah-er?dben, mai nevén Hirbet Kejjafában, a Jeruzsálemt?l 25 kilométerre lév? ásatásokon - a szakma akkor szenzációként ünnepelte a leletet. A tudósok úgy vélték, ez a legjelent?sebb lelet 1947 óta, amikor Kumránban megtalálták a legendás Holt-tengeri tekercseket.

Achenbach a Semitica cím? francia szaklapban mutatta be eredményeit. "Összehasonlítottuk különböz? kutatók javaslatait és így tudtuk végül csaknem teljesen rekonstruálni a szöveget" - fejtette ki a szakért?. A törvények szövegeinek másolatát egy diák készíthette. A másolás azon királyi hivatalnokok képzését szolgálta, akiknek a helység jogi tárgyalásait kellett felügyelniük. "Teremtsetek jogot a rabszolgáknak és az özvegyeknek, teremtsetek jogot az árváknak és az idegeneknek! Védjétek meg a gyermekek jogait és védjétek meg a szegények jogait!" - fordította a felirat második és harmadik sorát Achenbach. A hátrányos helyzet?ek oltalmi joga tehát Izrael legrégebbi jogai közé tartozik. Az izraeliek ezzel a legrégebbi kánaáni és egyiptomi hagyományokhoz kapcsolódtak - magyarázta a kutató.[/infobox:3u67edv1]

 

[infobox:2fwcmytt][center:2fwcmytt]Kétszer hosszabb a kínai Nagy Fal[/center:2fwcmytt]

A friss mérések szerint olyan hosszú, mint az Egyenlít? fele.

A legújabb hivatalos mérések szerint a fal 21 196 kilométer hosszú. Az Egyenlít? 40075 kilométeres. A Falat az 2009-ben közzétett becslések még csak 8850 kilométeresnek becsülték.

Ez az els? alkalom, hogy a Kína északi határainak védelmére épült fal hosszáról pontos adatokat tett közzé a nemzeti örökségvédelmi szolgálat, amely a 2007 óta végzett régészeti felmérések alapján állapította meg a m?emlék hosszúságát. Minden korábbi adat a falról történelmi feljegyzéseken alapult.

A legnagyobb ember alkotta tárgy hosszát azért nem tudták egyszer?en, m?holdfelvételek alapján megmondani, mert mára már csak nem egészen 9 százaléka áll falként, a többi vagy rom, vagy egyenesen a föld alatt van.

A Nagy Fal valójában nem egyetlen építmény, hanem jó néhány, több évszázad alatt felépített falat jelent.

Az els? szakaszait az id?számításunk el?tt 475-206 közötti id?szakban építették az északi nomád törzsek megállítására. A falszakaszokat összekötve, az els? összefügg? nagy falat Kína els? császára, Csin Si-huang (Qin Shihuang) (i.e. 259-210) építtette. Fennmaradt végs? formáját a Ming-dinasztia (1368-1644) korában nyerte el.

A kínai Nagy Fal 15 tartományon, illetve tartományi jogú városon, autonóm területen vezet végig Észak-Kínában.[/infobox:2fwcmytt]

 

[infoboxhfpbobc][centerhfpbobc]A század végére teljesen megváltozik a Föld[/centerhfpbobc]

Egy nemzetközi kutatócsoport figyelmeztetése szerint, a Föld egyre gyorsabban halad egy nagyobb globális katasztrófa felé. A Nature magazinban közzétett tanulmányban arról írnak, hogy fordulópont felé tartunk, amely olyan el?re nem jelezhet? változásokat hoz, amelyeket a jégkorszak vége óta nem láttunk.

Nagy a valószín?sége annak, hogy az évszázad végére a Föld teljesen más hely lesz – mondta Anthony Barnosky, a University of California professzora, egy 17 tudósból álló nemzetközi kutatócsoport tagja.

A tudósok megvizsgálták az olyan, legtöbb problémát okozó kritikus elemeket, mint az ózonréteg, a földhasználat, a vízszennyezés, a csökken? biodiverzitás és az éghajlatváltozás. Arra jutottak, ha további nyomás nehezedik az él?világra, akkor hamarosan elérkezünk egy ponthoz, ahonnan már nincs visszaút. Jelenleg még azt sem tudjuk megjósolni, a bolygó hogyan reagál bizonyos hatásokra, nagyobb változásokra.

Durvább a jégkorszaknál

Az egyik utolsó nagyobb változás a Föld életében az utolsó jégkorszak vége volt nagyjából 12 ezer évvel ezel?tt. A jég alig több mint háromezer év alatt húzódott vissza, és míg korábban a Föld harminc százalékát borította jég, a változás után majdnem jégmentes lett a bolygó. Az állatok kihalása és az ökológiai változások alig 1600 év alatt történtek.

Ma az emberiség sokkal gyorsabban tudja el?idézni azokat az okokat, amely a jégtakaró visszahúzódását is okozta – ráadásul a változások is nagyobbak. A légkörben 35 százalékkal n?tt a szén-dioxid az ipari forradalom óta, a globális h?mérséklet gyorsabban n?, mint a jégkorszak idején. Az emberiség a földterület 43 százalékát változtatta meg teljesen városokkal, földm?veléssel, ráadásul az emberi populáció hatalmasra növekedett, ezzel további terheket hozva a Földre.

Nagyon nehéz megjósolni a jöv?t, de a múltbeli események alapján lehet óvatos következtetéseket tenni. Barnosky és kollégái nagy kihaláshullámot jósolnak (az utolsó jégkorszak végén a nagy test? eml?sök fele kipusztult), de helyi szinten is megváltozik az él?világ. Az er?források – mint a tiszta víz, halak, ásványi anyagok – utáni vadászat politikai instabilitást hoz majd egyre több térségbe.

Hogy mindez elkerülhet? legyen, nemzetközi együttm?ködésre van szükség. Ha ugyanis minden úgy halad tovább, mint eddig, akkor 2025-re a földterület 50 százalékát fogja használni az emberiség, aminek létszáma 2050-re éri el a kilencmilliárd f?t. Ez nagyságrendekkel nagyobb energiafelhasználást és energiatermelést jelent majd, emiatt sokkal inkább a megújuló források felé kell fordulni.

„Azt szeretném, hogy 50-100 év múlva a Föld legalább ennyire élhet? legyen a gyerekeink és unokáink számára, mint most és azt gondolom, sokan szeretnék ugyanezt" – mondta Banosky. „Válaszúthoz érkeztünk és ha azt választjuk, hogy semmit nem teszünk, hogy szembenézzünk a problémákkal, akkor sokkal rosszabb Földet hagyunk a közvetlen utódainknak."[/infoboxhfpbobc]


[infoboxhfpbobc][centerhfpbobc]A Föld allergiás lett a szén-dioxidra[/centerhfpbobc]

Az eddigi feltételezések szerint bolygónk éghajlata szorosan összefüggött a CO2 légköri koncentrációjával: a jégkorszakokban alacsony volt a szén-dioxid szintje, míg a melegebb periódusokban magas.

Más volt a miocén

A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatói Ana Christina Ravelo és Jonathan LaRiviere vezetésével a kés? miocén kor, a 12 millió és 5 millió évvel ezel?tti periódus éghajlatát rekonstruálták csendes-óceáni üledékanalízissel. A mélyfuratok révén nyert mintákban a tudósok planktonok, azaz mikroszkopikus tengeri él?lények fosszíliáit vizsgáltak, amelyek megkövesedett maradványai régmúlt id?k id?járása utaló nyomokat tartalmaznak.

Mint kiderült, a kés? miocén korban, amikor az átlagos h?mérséklet magasabb volt, mint napjainkban, az északi félteke pedig gyakorlatilag hó- és jégmentes volt, a légköri szén-dioxid koncentrációja alacsony szinten maradt. „Valamilyen más mechanizmus melegítette bolygónk éghajlatát" – mondta Jonathan LaRiviere, aki szerint az óceáni áramlatok játszhattak nagyobb mértékben közre a klíma alakításában.

A kés? miocén korban a Csendes-óceán vize igen meleg volt, és a termoklin, az a réteg, amelyben a víz h?mérséklete hirtelen csökken, lényegesen mélyebben helyezkedett el, mint napjainkban, valamint mások voltak az óceáni áramlatok is.

Jött a pliocén

Az ötmillió évvel ezel?tt beköszöntött pliocén kor kezdetére viszont megváltoztak az áramlatok, és a kontinensek is nagyjából a mai helyzetüket foglalták el. Ezzel egybeesett az átlagh?mérséklet hirtelen leesése, a termoklin sekélyebb vizekbe való felemelkedése, valamint az északi félteke egy részének eljegesedése.

„Ezek a kutatások azt mutatják, hogy milyen szerepet játszottak az óceáni áramlatok bolygónk éghajlatában, segítenek megérteni, hogy hogyan formálódtak a klimatikus rendszerek" – összegezte Ana Christina Ravelo. A tudósok azt írták Nature csütörtöki számában közzétett tanulmányukban, hogy az id?k folyamán bolygónk „allergizálódott" a szén-dioxidra.[/infoboxhfpbobc]

 

[infobox:1mdguhn3][center:1mdguhn3]Fotó az ötezer éve felrobbant csillagról[/center:1mdguhn3]

Ötezer éve felrobbant masszív csillag maradványait, a Fátyol-ködöt fotózták le amerikai asztrofotósok.

[center:1mdguhn3]

Nagyobb méretért kattinston!
Fotó: Bob & Janice Fera[/center:1mdguhn3]

A képz?dmény 1500 fényévnyire, a Hattyú (Cygnus) csillagképben található. Bob és Janice Fera új-mexikói csillagvadászok látványos felvételein jól láthatók a felhevített, ionizált gázok és por fátyolszer? kötegei, amelyek ragyogó színeiket az oxigénnek, kénnek és hidrogénnek köszönhetik. A zöldes részek a hidrogénre utalnak, a sárgás részeken kén is található, míg a kék és a lila részeken az oxigén a domináló. A Fátyol-ködöt William Herschel fedezte fel, még 1784-ben. Megfigyelése manapság nehézkes, sötét, fényszennyezést?l mentes éjszakai égbolt kell hozzá, vagy speciális, f?leg a kétszeresen ionizált oxigén fényének hullámhosszát átereszt? sz?r?.

A Földr?l nézve az óriáscsillag maradványai a robbanás után hatalmas, a telehold átmér?jénél hatszor nagyobb területen szóródtak szét. A komplexum nyugati részét foglalja el a Boszorkánysepr?-köd.[/infobox:1mdguhn3]


[infobox:1mdguhn3][center:1mdguhn3]Perszepolisz szennyvízhálózatának egy részét tárták fel[/center:1mdguhn3]

Perszepolisz, az ókori perzsa f?város szennyvízhálózatának húszméteres szakaszát tárták fel iráni régészek. A csatornaszakaszt, amely a romváros délnyugati részén van, ötméteres mélységben találták meg az archeológusok - olvasható az Archaeology News Network régészeti hírportálon.

Ali Aszadi ásatásvezet? régész közlése szerint a gerincvezetékt?l számtalan csatorna ágazódik le, amelyek dél, majd kelet felé haladnak.

"A felfedezésnek köszönhet?en megismerhetjük, hogy miként m?ködött a szennyvízelvezetés az Akhaimenida dinasztia (Kr.e. 559 - Kr. e. 329) uralkodása alatt" - emelte ki a régész, aki szerint a feltárások során több k? domborm? is el?került.

A mai Siráztól 65 kilométerre északkeletre fekv? Perszepoliszt, azaz a perzsák városát I. Dareiosz (I. Dárajavaus) perzsa király kezdte el építeni Kr. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. Kr.e. 330-ban Nagy Sándor hódította meg a várost, amelyet t?zvész pusztított el.
1979-ben az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a világörökség részévé nyilvánította a romvárost.[/infobox:1mdguhn3]

 

[infobox:3f9erx4h][center:3f9erx4h]Els? bevetésén elsüllyedt büszkeségünk[/center:3f9erx4h]

A kés?bb történtek ismeretében nehéz lenne a Szent István csatahajó végzetét nem az egész Monarchia pusztulásának szimbólumaként kezelni. Már építésekor tetten érhet? néhány jelenség, amely a dualista állam m?ködésének hibáira világít rá. Az osztrák-magyar vezetés még jóval a háború kitörése el?tt – 1908-ban, azután hogy megkezd?dött az olasz flotta els? dreadnought osztályú csatahajójának építése – döntött úgy, hogy a flottát meg kell er?síteni a kor színvonalának megfelel? csatahajókkal.

[center:3f9erx4h]
Az osztrák-magyar flotta Tegetthoff-osztályú csatahajói[/center:3f9erx4h]

A Tegetthoff-osztályú dreadnoughtok közül az els?, a Ferenc József kívánságára személyes mottójáról Viribus Unitisnek elkeresztelt hajó 1910-ben készült el Triesztben, ahol még két testvérhajója, a Tegetthoff és a Prinz Eugen is megépült kés?bb.

Azonban a magyar kormány 1910-ben a kiadások finanszírozását ahhoz a feltételhez kötve szavazta csak meg, hogy egy hajót a Ganz-m?vek fiumei Danubius hajógyára építhet meg. De nem csak ez a politikai játszma emlékeztethet egy mai közbeszerzési eljárásra. A fiumei gyár ugyanis nem volt kész egy ekkora hajó építésére, korábban itt még cirkálónál nagyobb hajó nem készült. A dokkokat ki kellett b?víteni, de a munkálatok még így is csúsztak, a Szent István névre keresztelt, 152 méter hosszú, 20 000 tonna vízkiszorítású csatahajót csak 1914-ben bocsátották vízre. A valaha magyar üzemben készült legnagyobb hadihajó már jócskán a háború kitörése után, 1915. november közepén állhatott szolgálatba.

[center:3f9erx4h]
Fotó: Wikimedia Commons[/center:3f9erx4h]

A magyar építés? hajót ráadásul nem a már elkészült három csatahajó tervei alapján építették meg. A hasonlóságok ellenére néhány alapvet? részletet megváltoztattak: a Triesztben készült testvérhajókkal ellentétben a Szent Istvánnak négy helyett csak két hajócsavarja volt, a meghajtásról gondoskodó kazánrendszer is eltér? volt.

A felépítményen is történt egy-két változtatás, ezen kívül a hajót – nem tudjuk, hogy tudatosan vagy feledékenységb?l, esetleg költségcsökkentési céllal – nem szerelték fel torpedófogó hálóval. Ez a hadihajók mindkét oldalára er?sített acélháló elméletben megállította, vagy legalábbis a hajótestt?l távolabb robbantotta fel a torpedókat, és ugyan a háború során bebizonyosodott, hogy a korszer?bb és általában nem egyesével kil?tt torpedók ellen nem igazán hatékony, egy-egy esetben az élet és a halál közti különbséget jelenthette.

[center:3f9erx4h]
Az SMS Szent István csatahajó süllyedéseFotó: Wikimedia Commons[/center:3f9erx4h]

Bár ezt az építés megkezdésekor még nem lehetett tudni, a csatahajóknak nem is jutott igazán szerep a háborúban. Az olasz flotta ugyanis brit és francia segítséggel lezárta az Adriát a Földközi-tengert?l elválasztó Otrantói-szorost, így a zár alatt átcsúszó tengeralattjárókon kívül a Monarchia hajói többnyire tétlenül vesztegeltek a kiköt?kben. A Szent István nem vett részt az akkor még sorhajókapitány Horthy Miklós kezdeményezésére a tengerzár ellen indult támadásban sem, amely a harmadik otrantói csatában, a Földközi-tengeren a háború során lezajlott legnagyobb tengeri ütközetbe torkollott. Ez az akció ugyan a Császári és Királyi Haditengerészet taktikai gy?zelmét hozta, a fölényben lév? antant flotta azonban fenn tudta tartani a zárat, továbbra is tétlenségre kárhoztatva a Monarchia felszíni egységeit.

A Szent István els? éles bevetésére így csak 1918. június 9-én este indult el, testvérhajója, a Tegetthoff társaságában. A hadm?velet célja újfent a tengerzár feltörése lett volna. Olasz hajók azonban észrevették a köteléket, és két torpedó, amelyeket MAS-15 típusú motorcsónakokról l?ttek ki, június 10-én hajnali fél négy el?tt néhány perccel becsapódott a csatahajó oldalába. Egyes haditörténészek szerint a hajóra az hívta fel a figyelmet, hogy két hajócsavarja miatt kazánjai csak szinte teljes kapacitással üzemelve tudták megfelel? sebességgel mozgatni, így viszont hatalmas füstoszlop árulta el pozícióját.

A találatot kapott hajó d?lni kezdett, a víz elöntötte a kazánházakat, így az ennek következtében leálló szivattyúk sem tudták a beöml? víz útját állni. A Tegetthoff megpróbálta a hajót a part felé vontatni, de a kötél elszakadt, a Szent István pedig reggel 6 óra után nem sokkal felborult, majd elsüllyedt. Szerencsére az osztrák-magyar flottánál követelmény volt, hogy a matrózok tudjanak úszni, ennek is köszönhet?en az 1087 f?s legénység nagy része megmenekült, de 87 tengerész, köztük 4 tiszt így is követte a hajót a hullámsírba. A Tegetthoff fedélzetér?l filmre vették az eseményeket, ezzel a Szent István lett az els? csatahajó, amelynek nyílt tengeren történt elsüllyedését filmen rögzítették. Néhány hónappal kés?bb a Monarchia is elt?nt a történelmi süllyeszt?ben.

A roncsot a hetvenes években találták meg jugoszláv búvárok a Premuda-sziget közelében, azóta többször is jártak magyar búvárok a gerincével felfele fordulva az iszapban pihen? hajónál, a végzetes nap 90. évfordulóján pedig emléktáblát is helyeztek el a víz alatt a hullámsírba merült tengerészek emlékére.[/infobox:3f9erx4h]

 

[infobox:qhs8o4t0][center:qhs8o4t0]A Nobel-díjasokra is lecsap a válság[/center:qhs8o4t0]

Ötödével csökken a Nobel-díj összege a túlköltekezés miatt. Az idei évt?l így 10 millió helyett 8 millió svéd koronát (266 millió forintot) kapnak a díjazottak – jelentette be a hétf?n a Nobel Alapítvány.

Az elmúlt évtizedben a Nobel-díjhoz járuló költségek meghaladták a kamatokból és a befektetésekb?l származó jövedelmet, így szükségessé vált a díj 8 millió koronára csökkentése –közölte az Alfred Nobel vagyonát 1900 óta kezel? alapítvány.

A Nobel Foundation hozzákezdett az adminisztrációs kiadások, valamint a díjátadó gálák költségeinek lefaragásához. Az idei díjazottak már a csökkentett összeg? elismerést kapják.

A díj összege évr?l-évre változik, nagyban függ az alapítvány éves bevételét?l. Az Altius Directory összesítése szerint 1901-ben 150 ezer, 1980-ban 880 ezer, 2001-t?l pedig 10 millió svéd koronát ítéltek meg a díjazottaknak.

A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel alapította, aki 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évr?l évre részesedjenek a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai, valamint az a személy, aki a békéért tett er?feszítéseivel érdemelte ki a díjat.

1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészült a Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-emlékdíjnak nevezik.[/infobox:qhs8o4t0]


[infobox:qhs8o4t0][center:qhs8o4t0]Internetadóról tárgyal az ENSZ[/center:qhs8o4t0]

Kiszivárogtak az ENSZ telekommunikációs ügyekkel foglalkozó szervezetét?l, az ITU-tól (International Telecommunication Union) az internetes adatforgalom globális megadóztatásáról szóló titkos tárgyalásokról szóló dokumentumok.

Az idén májusi és júniusi keltezés? jegyzetek (letölthet?k innen és innen) a szervezet decemberi, Dubajban tartott összejövetelére, a WCIT 12-re (World Conference on International Telecommunications 2012) id?zítik az adótervezet megtárgyalását és megszavazását. Az ITU emellett több internettel kapcsolatos szabályozást is napirendre vesz a decemberi csúcson, személyiségi jogokkal, lehallgatási lehet?ségekkel és online biztonsággal kapcsolatban, többek között orosz, kínai és iráni javaslatok nyomán. Amerikai kongresszusi körökben a javaslatok komoly ellenállásba ütköztek, többen arról beszélnek, hogy az ENSZ szervezete át akarja venni a kontrollt az egész internet fölött.

Az internetadó javaslatát a 35 európai telekommunikációs céget tömörít? érdekképviseleti szövetség, a brüsszeli központú ETNO vetette fel (a Magyarországon is jelen lev? cégek közül tagja a Telenor és a Magyar Telekom is). Hasonló ötlettel jelentkezett egyébként 2010-ben a Vodafone, a France Telecom és a Telecom Italia is. A javaslat lényege, hogy a nagy tartalomszolgáltatók fizessenek az általuk generált adatforgalom után az internetszolgáltatóknak, hogy ezzel átvállaljanak egy keveset az állandó kényszer? hálózatb?vítés anyagi terheib?l. Az ETNO azzal érvel, hogy a szolgáltatóknak rengeteg pénzbe kerül lépést tartani a rohamosan növekv? adatforgalommal, és ezt nem háríthatják át a felhasználókra, sokkal logikusabb lenne, ha a tartalomszolgáltatók fizetnének. A tervezett adó mértékér?l egyel?re nincs információ, de a sajtóban milliárd dolláros nagyságrendek forognak.

A rendszer a nemzetközi telefonhívásokéra hasonlítana (amit ironikus módon éppen az internetes technológiák, a Skype és társai nyírnak ki éppen). Az alapelv az, hogy a nemzetközi adatforgalomban az adat küld?je fizessen, ahogyan a telefonálásnál is a hívó fél állja a számlát. Ez a gyakorlatban a nagy amerikai webes cégeket sarcolná meg els?sorban az USA-n kívüli területekre küldött adatforgalmuk után, mint a Google, a Facebook, az Apple, a Netflix, és a legnagyobb felh?szolgáltatások futtatóit, mint az Amazon, a Salesforce vagy a Microsoft.

Szakért?k szerint egy ilyen szabályozás nagyon rossz irányban változtatná meg az internet ma megszokott képét. El?fordulhat, hogy a költségeiket úgy próbálnák csökkenteni a cégek, hogy egyszer?en leállítják a szolgáltatásukat olyan országok felé, ahonnan nem remélnek annyi bevételt, mint amennyit elvinne a netszolgáltatóknak fizetett adó. Ez f?ként a kisebb cégeket és kisebb piacokat érintené érzékenyen, különösen a fejl?d? országokat. Fellendülne viszont a CDN (content delivery network, óriási szerverparkokat bérbe adó cégek, amelyek a nagy netes tartalomszolgáltatók adatforgalmának terítését végzik világszerte) biznisz, hiszen egy helyi szerverközpont alkalmazásával rögtön belföldivé válna a nemzetközi adatforgalom. Persze ez is csak kell?en nagy piaccal rendelkez? országokban jelenthet megoldást.

Bár az amerikai kormány, és a nagy netes cégek egyaránt ellenzik az új adót, az ITU konferenciáján a szervezet mind a 193 országa szavazni fog, egyel?re megtippelni sem lehet, hogyan, az eredményt valószín?leg óriási lobbiharcok fogják meghatározni. Nem ez az els? eset hogy az ENSZ-ben, vagy a világszervezet környékén merül fel az internet megadóztatásának ötlete, 1999-ben az emailekre kivetett adóról tárgyaltak, 2010-ben pedig a globális adatforgalmi adó ötlete vet?dött fel.[/infobox:qhs8o4t0]

 

[infobox:21756qjw][center:21756qjw]11 méteres a világ legnagyobb puskája[/center:21756qjw]

Az iskolában használt puskák méretér?l és információb?ségér?l ritkán készítenek statisztikákat, de a múlt csütörtökön, puskázás közben lebukott kazahsztáni diák alighanem a kategória rekordere. A tanuló által készített puska hossza a tizenegy métert is meghaladta, és a benne rejl? információval az öt érettségi tárgy minden szóba kerül? kérdésére választ lehetett adni. A kazahsztáni diákoknak matematikából, történelemb?l, orosz és kazah nyelvb?l, valamint egy választott tantárgyból kell vizsgát tenniük; a kiemelked? vizsgaeredményeket f?iskolai felvételi helyett is elfogadják.

A diák, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra, számítógéppel készítette a puskát. A begépelés után az adatokat apró bet?mérettel papírra nyomtatta, majd megfelel? méret?re vágta és összeragasztotta a papírlapokat. A puskát annak ellenére sikeresen becsempészte a vizsgára, hogy az osztályterembe belép? diákokat alaposan átvizsgálták. A vizsga során azonban kevésbé volt szerencsés, ugyanis a puskát még azel?tt elkobozták t?le, hogy használni tudta volna.

A puska mérete és aprólékossága még a helyi oktatási hivatalnokot, Bolatzhan Uskenbayevet is elképesztette, ugyanis huszonötezer tesztkérdésre lehetett választ adni vele. Uskenbayev dicsérte a diák kitartását, a segédanyag létrehozásába fektetett rengeteg munkát, és sajnálatát fejezte ki, amiért a diák ennek ellenére sem kaphat jobb teszteredményeket.[/infobox:21756qjw]


[infobox:21756qjw][center:21756qjw]Jön a világ legnagyobb optikai teleszkópja[/center:21756qjw]

Zöld utat kapott az Európai Déli Obszervatórium (ESO) tanácsának németországi ülésén a világ legnagyobb optikai teleszkópja, amelynek megépítése 1,1 milliárd euróba kerül.

Az E-ELT, azaz European Extremely Large Telescope (Európai Extrém Nagy Teleszkóp) a 3060 méter magas Cerro Amazones hegycsúcson lesz majd Chilében, az Atacama-sivatagban.

Az óriástávcs? tükörátmér?je 39 méteres lesz, a tükröt 800 darab hatszöglet? szegmensb?l építik meg. Összességében a teleszkóp tizenkétszer több fényt gy?jt majd, mint bármely jelenlegi földi telepítés? nagy optikai távcs?, amelyek tükörátmér?je az esetek többségében nem haladja meg a 8-10 métert. Így az E-ELT sokkal távolabbi és halványabb objektumokat lesz képes majd észlelni, mint más teleszkópok.

„A teleszkóp éles képalkotási és nagy fénygy?jt? képessége révén a korábbinál sokkal részletesebben figyelhetjük meg a világegyetem izgalmas jelenségeit. Így a segítségével folyamatában láthatjuk a bolygóképz?dést, észlelhetjük, hogy milyen hatást gyakorolnak környezetükre a fekete lyukak, vagy akár a Naprendszer határain túl is felfedezhetünk olyan bolygókat, amelyek csillagai lakható zónájában keringenek” – hangsúlyozta a projektben résztvev? Isobel Hook, az Oxfordi Egyetem csillagásza.[/infobox:21756qjw]

 

[infobox:20l5q7o4][center:20l5q7o4]Elszánt harcosok a letört pénisz? pókok[/center:20l5q7o4]

A Szingapúri Nemzeti Egyetem biológusai megállapították, hogy a hím pókok számára a párzás sokszor öncsonkítással végz?dik, de a kasztrált rovarok is harciasan védelmezik a megtermékenyített n?stényt. A kutatók a Nephilengys malabarensis pókok párzási szokásairól írt tanulmányukat a Biology Letters szerdai számában tették közzé.

Több pók, de egyéb rovarok hímjei is nagy kockázatot vállalnak párzáskor. A Nephilengys malabarensis pókok esetében például a hímek 75 százalékát falják fel a n?stények, ám ha meg is ússzák párjuk halálos ölelését, párzáskor elveszíthetik akár mindkét párzó szervüket.

A pókoknál a sperma átadása indirekt úton történik: amikor a hím kész a párzásra, egy tasakot sz?, és abba helyezi ivarsejtjeit, majd a párzószervvé alakult módosult két tapogatólába, a pedipalpus segítségével felpipettázza a folyadékot. A párzás során a tapogató szinuszainak változtatásával a spermát a n?stény két ivarnyílása (epigynum) egyikébe fecskendezi be. A pedipalpus vége könnyen leválik, és gyakran a n?stényben marad, tovább pumpálva a spermát.

Amennyiben párzás után életben maradnak, a hímek a n?stények mellett ?rködnek, hogy esetleg más hímek el ne távolítsák a csonkot, és meg ne termékenyítsék párjukat. Érdekes módon a pénisz nélküli eunuchpókok általában gy?ztesként kerülnek ki a küzdelemb?l.

Párzószerv nélküli predátorok

A Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói Taicsin Li irányításával azt vizsgálták, hogy az öncsonkításnak az apaság biztosításán túl van-e valami egyéb haszna. E célból a Nephilengys malabarensis hímeket három csoportra osztották: az els?ben az egyik párzószervet amputálták, a másodikban mindkett?t, a kontrollcsoport tagjait pedig megkímélték a csonkolástól. A beavatkozás után a pókokat ecset segítségével kergették, míg a rovarok teljesen ki nem merültek.

Egy párzószerv eltávolítása 4 százalékkal csökkentette a pók testsúlyát, mindkett? amputálása nyolc százalékkal, ugyanakkor a féleunuch pókok állóképessége 32 százalékkal növekedett, míg a teljes mértékben kasztrált pókoké 80 százalékkal. A kutatók emiatt arra a következtetésre jutottak – és ezt tanulmányukban is hangsúlyozták –, hogy a nagyobb állóképességnek köszönhet?en a pókok jobb harcosokká válnak, mint az épségben maradt vetélytársak.[/infobox:20l5q7o4]
[infobox:20l5q7o4][center:20l5q7o4]
Megvan, miért léteznek meleg férfiak[/center:20l5q7o4]

A férfi homoszexualitás a kutatások szerint er?sen genetikailag meghatározott vonás – az viszont régi talány, hogy miért örökl?dik tovább a homoszexualitást okozó gén, vagyis hogy miért léteznek egyáltalán melegek férfiak.

Úgy t?nik, a Padovai Egyetem kutatója, Andrea Camperio Ciani és társai megtalálták a választ: észrevették, hogy a meleg férfiak anyjai és anyai nagynénjei lényegesen több gyermeket szülnek, mint a heteroszexuális férfiak anyai ági rokonai. Camperio Ciani elmélete szerint ugyanazok a genetikai tényez?k, amelyek a férfi homoszexualitást okozzák, felel?sek azért is, hogy a melegek anyai ági n?rokonai az átlagosnál termékenyebbek, és több utódot hoznak a világra. Ezért az anyai ági rokonok "melegférfi-génjei" átadódnak a következ? generációknak, annak ellenére, hogy a férfiak, akik öröklik ?ket, jó eséllyel homoszexuálisok lesznek, vagyis az esetek jelent?s részében nem nemzenek utódokat.

A kutatók korábban azt hitték, hogy a melegférfi-gén egyszer?en növeli az androfíliát, vagyis a n?k férfiak iránti vonzódását, innen a megnövekedett termékenység. 161 homoszexuális és heteroszexuális férfi n?rokonait vizsgálva azonban rájöttek, hogy ennek épp az ellenkez?je igaz: a melegférfi-gént hordozó n?k nem jobban vonzódnak a férfiakhoz, hanem a férfiak vonzódnak jobban hozzájuk, ezért szülnek több utódot azoknál, akikb?l hiányzik ez a gén.

Az ilyen n?k könnyebben teherbe esnek, kevesebb n?gyógyászati jelleg? problémájuk van, kevesebb komplikációval kell szembenézniük a terhesség alatt; mindehhez extrovertáltabbak, viccesebbek, boldogabbak és lazábbak – tehát tökéletesek egy férfi számára.

A kutatás eredményei a Journal of Sexual Medicine következ? számában lesznek olvashatók.[/infobox:20l5q7o4]

 

[infobox:1nyd3i0v][center:1nyd3i0v]Háztömbnyi kisbolygó suhan el a Föld mellett[/center:1nyd3i0v]

Háztömb méret? aszteroida fog elsuhanni a Föld mellett a csütörtökr?l péntekre virradó éjszaka. A 2012 LZ1 katalógusjel? kisbolygót vasárnap éjjel észlelte Rob McNaught, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója, aki eddig négyszáznál több aszteroidát fedezett fel. A csillagászok eddig mintegy kilencezer földközeli aszteroidát azonosítottak, ám meggy?z?désük szerint sokkal több a felfedezésre váró kisbolygó.

A kutatók becslése szerint az aszteroida átmér?je 300-700 méter, és közép-európai id? szerint éjjel kett?kor 5,4 millió kilométerre közelíti meg a bolygót; ez körülbelül 14 Föld–Hold-távolsággal egyenl?. Mérete és a Földhöz való közelsége miatt potenciálisan veszélyesnek min?sítették a 2012 LZ1 katalógusjel? égitestet.

A földközeli objektumokat 150 méteres átmér? és 7,5 millió kilométeres távolság esetében sorolják a veszélyes égitestek kategóriájába. A 2012 LZ1 körülbelül akkora méret?, mint a 2005 YU55 katalógusjel? kisbolygó, amely tavaly november 8-án száguldott el a Föld mellett, ám utóbbi sokkal közelebb, mindössze 325 ezer kilométerre suhant el. A 2005 YU55 kisbolygóhoz hasonló méret? égitest legutóbb 1976-ban "óvakodott" ilyen közel a Földhöz.[/infobox:1nyd3i0v]


[infobox:1nyd3i0v][center:1nyd3i0v]Vérsejteken közlekedik a ráksejteket öl? vírus[/center:1nyd3i0v]

A vérsejteken utazik célpontjához az a rákos sejteket öl? reovírus, amelynek els? klinikai próbáiról számoltak be brit kutatók a Science Translational Medicine cím? szakfolyóiratban. A reovírusok normális esetben ártalmatlanok, de gyerekeknél gyomorbántalmakat és megh?léses tüneteket okozhatnak. Mint kiderült, ezek a vírusok képesek megfert?zni és megölni bizonyos rákos sejteket, miközben sértetlenül hagyják a környez? egészséges szöveteket.

Korábbi egérkísérletek azt mutatták, hogy a vírus nem él addig a vérben, hogy eljusson a daganatig, mert az immunrendszer elpusztítja. Ez azt jelentené, hogy közvetlenül kellene a tumorba fecskendezni ahhoz, hogy hatását kifejthesse, ami jelent?s akadálya lenne a terápia széles kör? használatának.
A vírus meglovagolja a vérsejteket

A most ismertetett tanulmány eredménye szerint azonban a vírus képes elbújni az immunrendszer támadása el?l úgy, hogy a vérsejteket lovagolja meg. A Leeds-i Egyetem és a Rákkutató Intézet (ICR) kutatói tíz, májáttétes bélrákban szenved? pácienst vontak be vizsgálataikba, akiknek az ereibe az ütemezett m?tét el?tti hetekben öt alkalommal, egyszer? injekció formájában fecskendezték be a reovírusokat. A vírust kés?bb kimutatták az eltávolított tumorban, de nem találtak bel?lük a májban, ami azt jelenti, hogy szelektíven támadta meg a rákos sejteket. A vérvizsgálatnál a vérsejtek között bukkantak rá a vírusra, nem pedig a vérplazmában, ami arra utal, hogy potyautasként a vérsejtekkel szállíttatta magát célja felé.

Alan Melcher, a tanulmányt jegyz? egyik kutató szerint a vírus még annál is okosabb, mint korábban gondolták. A vérsejtekhez tapadva ugyanis el tud bújni a szervezet természetes immunválasza el?l, így épségben elérheti célját. Kemoterápiával kombinálva olyan rákkezelést ígér, amelyben célzottan csak a rákos sejtekhez lenne eljuttatható a sejtméreg. A rákos sejtek sok szempontból másként viselkednek, mint az egészséges sejtek, ami érzékenyebbé teszi ?ket a vírusfert?zésekre, a reovírusok szelektív támadásának pontos mechanizmusa azonban még nem ismert.[/infobox:1nyd3i0v]