Folytasd A Verset!

...
Hozzáértés, hatékonyság, higgadt fejlődés.
Minden csatornán vidám a műsor.
Az évszám: 2084
Ákos
Következő feladvány:

Megszoktalak, akár a levegőt,
bármerre nézek, mindenütt te vagy,
szekrényem alján, a fiókjaimban,
az agyvelőmben, és nem veszlek észre.
De múltkor este, amikor bejöttél
szobámba, s mondtál valamit nekem,
sok év után egyszerre ráócsudtam,
hogy itt vagy, és szavadra sem figyelve...

 

...ámulva néztelek. Szemem lehunytam.
Ezt hajtogattam csöndesen magamban:
“Megszoktam őt, akár a levegőt,
Ő adja nékem a lélegzetet.”
Kosztolányi Dezső: Feleségemnek…

Következő versrészlet:
...
Mi vár rád? Nem tudom. De döntened kell jó korán: mi kell,
konc-e, vagy tisztesség. Ha könnyű élet, karrier —
ennek leckéje egyszerű: a szádon mindig más legyen, mint a szívedben,
aljasságodban légy rettenthetetlen,
ne nézd, kivel szövetkezel, de kötésed ne tartsd meg soha senkivel,
s így meglesz mindened, amit kívánsz: pénz, hatalom, siker.
...

 

...
De ha mégis a szép és az igaz lenne számodra fontosabb,
vagy netán szót emelsz a jóért, jövődtől nem várhatsz sokat:
szavad úgy pereg el, mint a falra hányt borsó,
vagyonod két láb föld lesz, hajlékod deszkakoporsó,
kölykeid éhen bőgnek, asszonyod rongya lobog a szélben
s emléked kihívás lesz, neved viselni szégyen.

Így válassz idején, és úgy készülj jövődre, ahogy választottál.
Többet nem mondhatok. Kedvem is, papírom is elfogyott már.

Utóirat
Fiam, aki a világ küszöbén állsz, a munkák és a harcok
szünetein magam elé képzelem néha tiszta arcod,
és eltűnődöm sorsodon, mely sorsom folytatása is,
és jóvátétel lesz talán azért, ami bennem csonka volt és hamis.

Szavam zenét kívánt, s nem lett, csak dadogás:
de hősi lesz és nagyszerű, ha majd folytatja más;
s bár buktatók közt botladoztam és útvesztőkben tévelyegtem:
utam hiába mégse volt, ha más majd célhoz ér helyettem.
Tehetetlenül éltem, meddőn, lázongva és mogorván.
Füstölve égtem el. Helyettem is légy fényes tűz majd korod ormán.

Rónay György: Fiamhoz
Következő feladvány:

Hogy végigtekintettem életem
egy dombtetőn állok mezítelen
szegény és elhagyatott voltam
de nem egy a nyomorultak közül
kik folyvást vakaróznak
s a két szemük együtt oly szomorú
akár egy avitt temetési menet...

 

...úgy érzed, az egyik szebben világlik.
Szemünkön át hatol belénk a villám:
a vágy, hiába töprengünk a titkán.
A habozás csak a szerelem árnya;
ki szeretett valaha, s nem első látásra?
Christopher Marlowe:Első látásra

Következő feladvány:

És ma kérdem, kutatva szemed
lelked csillagos tükrében
hol vádlóan villog a titok,
hogy örök hűséget esküdtél
szemem és szemed tüzében
míg kezünk érintkeztek.

Emlékszel-e még a csillagos égre,
mik visszanéztek némán
s én lelkedben kutattam
az örök hűség százszorszépében
könnyeket ejtettél szerelmünkre,
míg tücsök zenélt a bokorban.

Emlékszel-e a tavaszi hajnali csókra...

 

..." szorongó kezeink érintésére
összefonódott ujjaiknak
együtt szorongó játszadozására
ajkaink csókos játékában
szálltunk magasan ringatózva.

És megszólaltál hangosan nevetve
megtörölve homlokod fényét ,
ajkad félig kinyitva,
kékes szem pillantás mámorában
búgott hangod tört szavakban ,
míg ujjaink görcsbe olvadtak.[W.B.]
(
Ha emlékszel még----------Vilhelem Margareta )

Következő feladvány:
"A végtelen falban legyek egy tégla,
Lépcső, min felhalad valaki más,
Ekevas, mely mélyen a földbe ás,
Ám a kalász nem az ő érdeme.
Legyek a szél, mely hordja a magot,
De szirmát ki nem bontja a virágnak,
S az emberek, mikor a mezőn járnak,
A virágban hadd gyönyörködjenek.
Legyek a kendő, mely könnyet töröl,
Legyek a csend, mely mindíg enyhet ad.
A kéz legyek, mely váltig simogat,
Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok. ...

 

..."Legyek a fáradt pillákon az álom.
Legyek a délibáb, mely megjelen
És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem,
Legyek a délibáb a rónaságon.
Legyek a vén föld fekete szívéből
Egy mély sóhajtás fel a magas égig,
Legyek a drót, min üzenet megy végig
És cseréljenek ki, ha elszakadtam.
Sok lélek alatt legyek a tutaj,
Egyszerű, durván összerótt ladik,
Mit tengerbe visznek mély folyók.

Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír,
Míg le nem teszi a művész a vonót."
Reményi Sándor: Akarom

Következő feladvány:
"Az utcán, hűvös éjben
Áll három pőre lány.
Tüzes szemük beesve,
Az arczuk halovány.


S szól egyik: "Szép legények!
Rám nézzetek csupán:
A testem oly igéző,
Ölelni jól tud ám!"


S szól másik: "Víg legények!
Felém jertek csupán,
Elmúlathattok vélem,
...

 

A lelkem oly vidám!"

S utolsó: "Bús legény!" - szól -
"Engem csókolj csupán.
Legalább kínzó csókom
Eléget úgy talán!"

Igy hív a szerelemre
A három pőre lány,
Az utczán, hűvös éjben,
Az arczuk halavány...

Babits Mihály

EGY TÉL BUDAPESTEN

Következő feladvány:

Ha néha mégis erre járok
Halott az utca
Egy-két lámpa bús beteg fénye
Hull a sarokra

Füstös romosan roggyant tetővel
Ülnek a házak
Bennük az élet megalkuvás
És gőgös alázat

Sorsok útján már messze mentek
A víg legények
Dalos ajkukon rémülten halt el
....

 

...
Segédkező kézzel hajlanék hozzájuk,
Visszataszít szemök, visszariaszt szájuk.
Néma kérés szállong mindegyik szeméből:
"Kimélj meg legalább szánalom terhétől!"
Behúnyom szememet, inkább ne is lássam,
Mindhiába - örök, hozzám kötött társam:
Saját szenvedésem, mások szenvedése.
Ezer tövis mélyed minden szívverésbe.
Sötétség, pusztaság - ki segíthet itten?
Könyörüljél rajtunk hatalmas nagy Isten!

Czóbel Minka- A változhatatlan

Következő feladvány:
"
Naponként árvább egy reménnyel,
S egy csalódással gazdagabb,
Szívünkből ekként fogy az élet,
Cseppenként így fogy, igy apad.

S igy lesz kietlen pusztaság, hol
Előbb virágos kert vala,
Hol úgy megdalolt, fütyörészett
Az életkedvnek madara.

S lesz temető a szív, hol nyugszik
Annyi szép és ifjú halott,
Kiket az élet csak gyilkolni
De feledtetni nem tudott.

Holttesteinken ott élődnek
- S gyötrelmeinket ez növeli ...

 

Téged szeretlek,
Hogy Te szeretsz, nem is olyan fontos:
Két ember s mind a kettő bolondos.
Mi lesz velünk, majd eldönti talán
A Sors, e bölcs, gondos.
Ady Endre: Eldönti a Sors
Következő feladvány:

Jelentem versben mesémet,
De elrejtem értelmemet;
Kérem édes szeretőmet,
Fejtse meg nékem ezeket:

2 Minap én úton jártomban,
Láték két hattyút egy tóban,
Hogy volna csendes úszásban
Együtt lassú ballagásban.

3 Gyakran egymásra tekintnek,
Kiről kitetszik szerelmek,
Egymáshoz való jó kedvek;
Hasonlók, mindketten szépek