Néhány jótanács, hogy mit tehetünk abban az esetben, ha gyermekünket a világhálón keresztül zaklatták. Az internetes zaklatás a digitális technológia terjedésével egyre nagyobb problémát jelent. Minden negyedik gyermeket ért már 12 és 17 év között ilyen jellegű zaklatás valamilyen formában. Ez súlyos következményeket vonhat maga után: a gyermekek zárkózottá válnak, az iskolában nyomást éreznek és agresszíven viselkednek, depressziósak lesznek, s ez akár önpusztító magatartáshoz is vezethet. De ha a gyermeket éri is ilyesfajta atrocitás, a szülő sokat segíthet azzal, hogy a támogatásáról biztosítja, vagy beszélgetést kezdeményez a megfelelő időben. Mi azt szeretnénk elérni, hogy a szülők tisztában legyenek azzal, mit is takar az internetes zaklatás, és hogy már az első jeleket felismerjék, s tudják, hogyan álljanak ehhez a kényes témához. Habár az internet egy virtuális hálózat, nem minden onnan érkező fenyegetést lehet a számítógépes technológia segítségével megoldani. Néhány dolgot nem lehet egyszerűen leállítani vagy letiltani, és az internetes zaklatás egy az ilyen dolgok közül. De csak azért, mert nem tudjuk gyermekeinket pajzzsal védeni, ez még nem jelenti azt, hogy nem tudunk nekik segítséget nyújtani. A Kaspersky Lab gyermekpszichológusokkal dolgozott együtt a világ minden tájáról, hogy javaslatokat adjanak és megoldásokat kínáljanak a gyermekeket ért online zaklatás kapcsán. Lisa Wright, a Webicom.com - ez a kezdeményezés az internetes zaklatás megelőzése érdekében nyújt oktatási programot - alapítója a következőképpen válaszolt arra a kérdésre, hogy miképpen kezeljük az internetes zaklatást: "Ne feledjük el, hogy a bizalmi kapcsolat kiépítése és a szívből jövő, igaz beszélgetések az első lépcsőfokok afelé, amit az inzultálás elleni hatékony fellépés érdekében tehetünk. Ez a probléma megközelítésének az alapja, ezután dolgozhatunk ki különböző stratégiákat arra vontakozóan, hogy miképpen kezeljük az internetes zaklatást és a gyermekek érzelmi állapotát". Teendők internetes zaklatás esetén: 1. Legyen ott mellettük előítéletek nélkül, teljes mértékű elfogadással. Ebben a szakaszban, akármi is történt, vagy akármit is tettek, nem számít, támogassa gyermekét. 2. Ne bagatelizálja el az esetet. Ebben a pillanatban gyermekének ez most a legfontosabb dolog. Így sebezhető állapotában nem fog tudni racionálisan gondolkodni, ezért tudassa vele, hogy megérti a helyzet súlyosságát, és hogy a fájdalom és kétségbeesés teljesen indokolt. 3. Ez még nem a megfelelő időpont arra, hogy racionálisan, hideg fejjel megbeszéljük a problémát. Ne utaljon arra, hogy talán a gyermek provokálta ki a kialakult helyzetet, még akkor sem, ha így van. Ez egy falat húz a szülő és a gyermek közé, és azt az érzést váltja ki, hogy a szülő nem érti a szituációt. 4. Valódi empátia szükséges: fontos, hogy a gyermeke megértse, ön is pont úgy érez, ahogyan most ő. Mondja el, hogy önnek is hasonló nehézségekkel kellett szembenéznie – esetleg nem az interneten, hanem szemtől szembe – és hogy ez milyen nehéz volt. Nem javasoljuk, hogy említést tegyen arra vonatkozóan, hogy jobban szenvedett hasonló helyzetben, vagy hogy végül erőt vett magán és önállóan oldotta meg a problémát. Ehelyett azt hangsúlyozza, hogy abban a pillanatban önnek is szüksége volt valakire, aki meghallgatja, megérti és ön mellett áll. 5. Csak akkor, ha már elnyerte a gyermek bizalmát kezdheti el megbeszélni az incidenst. De ne próbálja meg kitalálni, mit fog a gyermeke mondani. Hagyja, hogy ő vezesse a párbeszédet és a saját szavaival mondja el, amit ő gondol az esetről. Fontos, hogy kibeszéljék magukat és így lerakják saját terhüket. Az irányelveket összegezve, Caron Mullen, erre a témára szakosodott pszichológus kijelentette: "Az internetes zaklatás egy összetett kérdéskör, amely megköveteli, hogy több szemszögből is megvizsgáljuk. A fő irányelv, hogy a gyermekek érzelmi állapotát nyomon kövessük. Rövid távon adhatunk gyakorlati tippeket, hogy átsegítsük a gyermeket a legnehezebb pillanatokon, anélkül, hogy közbelépésünkkel súlyosbítanánk a problémát. A hosszú távú cél azonban az, hogy segítsünk gyermekünknek, hogy az ilyen esetekkel lelki sérülések nélkül meg tudjon bírkózni. De az első és a legfontosabb lépés az, hogy a szülő elnyerje gyermeke bizalmát, így azt érzi majd, hogy ebben a teherben is osztoznak és együtt képesek kidolgozni egy cselekvési tervet, amely segít megoldani a kialakult kényes helyzetet".
