A német űrkutató központ (DLR) kutatói szerdán mutatták be Kölnben négy éven át tartó, Mase (Mars Analogues for Space Exploration) nevű projektjüket, amely a marsi körülmények életre gyakorolt hatását vizsgálta. A tudósok mintákat vettek a Föld szélsőségesen száraz, oxigénben szegény területeiről. Az anaerob, vagyis levegőben nem tenyésző baktériumokat izolálták és vizsgálatnak vetették alá. A Mase projekt központi kérdése az volt, hogyan reagálnak a Marson fellépő stresszfaktorokra az organizmusok, amelyek már hozzászoktak bizonyos stresszkörülményekhez, mondta Petra Rettberg, a projekt vezetője. Bizonyos apró élőlények szokatlan ellenálló-képességet mutatnak az extrém szárazsággal szemben. A száraz időszakokat nyugalmi állapotban vészelik át, majd amikor újra víz kerül a környezetükbe, folytatják anyagcseréjüket és szaporodni kezdenek. Így a Marson is túlélnének, mondta Rettberg. A legújabb kutatások szerint a vörös bolygón rövid ideig jelen volt a víz. A Marson tapasztalható klimatikus körülmények jelentősen különböznek a Földétől: a légkör ritka, nincs oxigén, a hőmérséklet nagyon alacsony, magas a sugárzás, nagy a szárazság. A Földön néhány organizmus ezen körülmények némelyikéhez hozzászokott, bár nincsenek kitéve egyszerre mindegyik Marsra jellemző szélsőséges tényező hatásának. A szakértők szerint az élet körülményei a Marson egykor jóval kedvezőbbek lehettek, mint manapság. Ezért megpróbálják “öregíteni” és fosszilizálni az organizmusokat, hogy a megállapíthassák, a jövőben mely fosszíliákat vagy rokon organizmusokat találhatnak a Marson. Az eredmények segíthetnek abban, hogy a jövőbeli űrmissziókat felkészítsék az élet utáni kutatásra.
