Halványló csillag – Kívánság A Disney a Kívánság (Wish) című animációs musical filmjével ünnepli fennállásának századik évfordulóját és varázsol egy szórakoztató élményt, mely a moziból kilépve úgy feledésbe merül, mint eme mesében szereplő emberek legfőbb óhajai. A Kívánság főszereplője Asha, aki idegenvezetőként dolgozik Rosas Királyságban, de szeretne szintet lépni azáltal, hogy megpályázza a király segédjének pozícióját. Rosas különlegessége, hogy Magnifico király tud varázsolni és képes valóra váltani az emberek kívánságát, de amint azok átadják azt neki, azonnal el is felejtik azt. Asha számára azonban hamar kiderül az állásinterjún, hogy a legtöbb kívánság sosem valósul meg – így az ő anyjáé és nagyapjáé sem – mert a király többnyire veszélyesnek ítéli azokat. A lány szebb jövő utáni áhítozásának hatására leszáll egy csillag az égből, mely varázslatos dolgokat művel. Asha ennek nyomán elhatározza, hogy visszaszerzi Magnifico palotájából rokonai gömbök formájában tárolt kívánságait. Az Oscar-kvótának való megfelelésre gondosan ügyelt a Disney azáltal, hogy Rosas népét meglehetősen vegyes bőrszínű emberekként alkották meg, a film ettől még azonban nem válik mesterkéltté. Ellenben továbbra sem képesek elengedni a ‘csá’-hoz hasonló kortárs szóhasználatot, ami kizökkent a miliőből és teljesen idegen egy mesés, középkort idéző világhoz. Szintén irritáló elem az a mérhetetlenül kínos affektálás, mely hiperaktív metakommunikációval együtt nyilvánul meg. Értjük, hogy hagyományos eszközökkel már nem feltétlen tudják bevonzani a felgyorsult világ gyermekeit, akik a fő célközönség, de elég erőtlen próbálkozás, hogy a humor elsősorban a ripacskodásból és a túlmozgásokból fakad. A film író-rendezője Chris Buck és társírója Jennifer Lee már dolgoztak együtt korábban a Jégvarázson is, ahol szintén előszeretettel alkalmazták a karakterek maníros bolondozását. A kínos momentumoktól eltekintve azért akadnak némileg mélyebb tartalmú jelenetek és valós történelmi mintázatok. Magnifico alapvetően egy autoriter, ámde karizmatikus vezető, aki biztonságot nyújt népének, emellett pedig egy propagandagépezetet működtet, melynek kiszolgálói lényegében Asha és barátai is. Dahlia a király képével ellátott süteményeket készít, Asha pedig a külföldről érkezőknek káprázatos meseországként mutatja be Rosast. Az emberek valóban elégedettnek tűnnek, nincs nyomorúság, nincs bűnözés, de az abszolutizmus révén a fényes máz mögött meghúzódik valami igazán szomorú, az egyének és így a szabadság elnyomása. A kívánságok megvalósulásának esélye egy lottó ötös eltalálásának valószínűségével vetekszik, amire az emberek azt hiszik, hogy valójában lottó egyes, így bátran felrakják rá legnagyobb értéküket is, mert tiszta győzelmi esélyt látnak benne. A legfőbb álmaiktól megfosztott, kvázi lebutított társadalom az autokráciában élő népek szimbóluma. Ellenben ez a fajta berendezkedés nem totalitárius diktatúra, ugyanis az emberek elmondhatják véleményüket és kérdezhetnek a királytól is. Magnifico sokat tesz azért, hogy Rosas legyen a „világ legvidámabb barakkja”. A nép bizalmát könnyed szórakoztatással nyeri el a kívánság-ünnepségek során, melyeken a király aktívan fenntartja nagylelkűségének látszatát. Magnifico célja, hogy önző módon megőrizze magának a trónt, viszont van objektív logika a király azon elvében, hogy a kívánságok lehetnek veszélyesek is, például ha valaki egy szupererő révén mások kárára él. Sajnos az alkotók nem mélyültek el annyira a témában, hogy ezt egyáltalán számításba vegyék és így a király hamar ördögi gonosztevővé avanzsál, hogy ez a film is a klasszikus jó és rossz harcának tengelyén vergődhessen. Ennek okán olyan irreális fordulatokkal operálnak, minthogy a királytól rettegő királynő egy csapásra elárulja szerelmét, vagy hogy a nép egészen hamar, ráadásul egyszerre ébred fel több év vagy évtized óta tartó delejes álmából, melybe a király altatta őket hamis ígéreteivel. Habár a mese műfaja hiába mutat túl a logikán és ragaszkodik erőltetetten a jók magasztos győzelméhez, a következetesség azért elvárható lenne a Kívánságtól is. Olykor feltűnik egy-két karakter, akik hiteles manifesztációi az autoriter államok hű kormánypárti szavazóinak. Ilyen például Asha nagypapája is, aki hiába nem ért egyet a királlyal, mégse kérdőjelezi meg annak döntését, sőt még paradox módon igazat is ad neki. Simon pedig egyenesen odáig megy, hogy a barátait is képes elárulni, annyira csodálja a királyt. A szenzációs dalokkal, kreatív koreográfiával, pazar látványvilággal, pörgős cselekménnyel a Kívánság kielégíti a kommersz nézői igényeket, emellett pedig nagy hangsúlyt fektet a nosztalgiára is, ugyanis számos konkrét utalást elejt, főként a Hófehérke és a hét törpe kapcsán, mely a Disney első egészestés animációs filmje volt. Van egy konkrét jelenet, ahol Magnifico szinte szóról szóra a legendás mese királynőjének ominózus mondatát idézi, melyben az a tükréhez beszél. Asha erdős kalandjával – mely során állatokkal beszélget és énekel – is a Hófehérke előtt tisztelegnek a készítők. Egy szembeötlő easter egg még az is, hogy Ashanak összesen hét barátja van, akik egytől egyig a törpék személyiségbeli megfelelői. Kétségtelen, hogy a stúdió profitéhsége ezúttal is túlmutat a mozin és az ünnepélyes századik évforduló csak egy ürügy arra, hogy egy újabb film figuráit árulhassák a boltokban. Sokadjára elsütni a jól bevált receptet nem garancia egy kultuszfilm születésére. A Kívánság eredetiség hiányában annyit ér, mint halottnak a csók, csak itt nem érkezik meg a herceg, aki új életet lehel belé. A Kívánság november 23-tól látható a mozikban. 2023. november 23. https://www.filmtekercs.hu/kritikak/halvanylo-csillag-kivansag
