Mi lehetne bonyolult egy ház kiválasztásakor? Megveszem, bepakolom és kész - ami igaz is, de van pár szempont, amit mindenképpen érdemes tudni és szem előtt tartani. Tapasztalt építőknek nyilván sok újdonságot nem tudunk mondani, de annak, aki most vág bele saját számítógépének összerakásába, összegyűjtöttünk mindent amit tudni érdemes. Házat, vagy más néven tornyot három méretben választhatunk: mini-, mid (vagy midi)-, és full tower, melyek nyilvánvalóan más-más igények kiszolgálására hivatottak. A sort a két véglettel kezdjük, és innen térünk át a legtöbb szempontot felvonultató házak kitárgyalására. Kicsi a bors, de kicsi Mini tornyot csak multimédiás, vagy csak netes állomásoknak mernénk jó szívvel ajánlani, vagy ha a hordozhatóság is elsődleges szempont. Ennek két fő oka, hogy kizárólag m-ATX szabványú alaplapok fogadására képesek, igaz, ez még nem is lenne olyan nagy baj, de a legjobb esetben is öt bővítőhellyel rendelkeznek, melyeket vagy-vagy alapon osztunk szét a videokártya és a merevlemezek között - magyarán tárhely szempontjából meg leszünk lőve, ha bővítésre kerülne sor. Harmadjára megemlítenénk azt is, hogy azért az árért cserébe amit a jobb darabokért elkérnek, már egy igen jó felszereltségű midi tornyot is beszerezhetünk. Egyetlen előnyük kompakt méretük, mellyel azonban legfőbb hátrányuk is jár: szellősnek nem nagyon nevezhetők, még akkor sem, ha hátsó és felső ventilátorokkal reklámozzák őket. Luxuslakás A full tower kategóriája minden jóval megpakolva, számtalan bővítési lehetőséggel, extended ATX szabványú alaplapokat is könnyedén elnyel. Csupán két dolgot kell megfontolnunk: szükségünk van-e rá, és mennyit vagyunk hajlandóak áldozni a full extrás kasznira? Ugyanis a drágától a csillagászati árig terjednek a címkék, gyakorlati hasznát (a szokásos rongyrázókon kívül) a tuningolás szerelmesei és házi szerverek üzemeltetői látják. A teljes tornyokba általában akár két tápegységet is bezsúfolhatunk, rengeteg a hely a vízhűtés csöveinek, a vezetékezésnek, valamint merevlemezek egész garmadáját képesek fogadni. Nem ritka az olyan konstrukció, melybe akár 16 meghajtót is be lehet pakolni, és még marad hely a dual (vagy quad) videokártyáknak is - csrébe nyilván több helyet kérnek az asztal alatt. Arany középút Általános és játék célú felhasználásra a mid (vagy midi) tower tökéletesen megfelel, nem véletlen tehát, hogy éppen ez a fejezet lesz a leghosszabb. Ez a legelterjedtebb kiszerelés, továbbá felszereltségük (és áruk) ennek megfelelően széles skálán mozog, a kínálat is hatalmas. Hogy egyszerűbbé tegyük a dolgunkat és jelentősen leszűkítsük a kört, kezdésnek három aranyszabályt kell figyelembe vennünk: Beépített táppal rendelkező házat semmilyen körülmények között nem ajánlunk, a minőségük hagy kívánnivalót maga után. Felhasználásuk csak irodai, fejlesztésre nem szánt rendszerekben elfogadható. A jó szellőzés érdekében mindenképpen "alsó tápos" házban gondolkozzunk, így nem a házban levő meleg levegőt szívja magába a tápegység. Így nem zúg majd annyira (nem kell annyit hűtenie magát), és élettartama is növekszik. Ha nincs feltüntetve a bolti adatlapon, a gyártó mindenképpen weboldalán ellenőrizzük a beépíthető VGA maximális hosszát, és vessük össze kártyánkkal, nehogy kellemetlen meglepetések érjenek. Ugyanez érvényes a CPU hűtőjére, melyre érdemes kis ráhagyással számolni, azaz egy 160mm magas hűtőnek nem árt, ha akad legalább 165 mm hely a házban. Ezek után jöhetnek azok a szempontok, melyek inkább másodlagosak, de nem elhanyagolhatóak. 5.25" bővítőhelyre csak optikai meghajtóhoz van szükség, melyek már gyakorlatilag kihalófélben vannak, egynél több nem jellemző, hogy szükséges. Sokkal érdekesebb a 3.5" mennyisége és elhelyezkedése, mert ez határozza meg a merevlemezek számát - tapasztalatunk szerint három férőhelyet könnyedén "belakhat" az ember. A szerszám nélkül szerelhető házak nem számítanak nagy extrának, de jelentősen megkönnyítik az életünket, érdemes ilyet venni, ha nem akarunk a csillagcsavarhúzóval szórakozni. Szintén hasznos az oldallap mögött kialakított, kábelek elvezetésére szolgáló hely, mely az esztétikai szempontokon túl a légáramlás könnyítését is szolgálja. Végezetül az egyéni preferenciák határozzák meg a végső döntést. Az előlapi USB és Jack csatlakozók a perifériák könnyű csatlakoztatását teszik lehetővé. Érdemes figyelembe venni, ha kontrollert is gyakran bevetünk, fülhallgatót használunk felváltva hangszóróval vagy sűrűn hordozgatunk adatot Flash-meghajtóval - arról már nem is beszélve, hogy a vezeték nélküli eszközök fogadója itt van jó helyen, mert kisebb az interferencia. Ugyancsak egyéni ízlés kérdése a ventilátor beépítési lehetőségek és helyek száma: a több ventilátor, vagyis a jobb szellőzés nagyobb zajjal jár. Ráadásul a légkeverőkre sajnos igaz, hogy a gyári példányok általában zajosabbak vagy gyengébbek, mint a külön kapható komolyabb darabok, a halkabb működésért viszont pár celsius-fokkal kell fizetni. Ezek fényében mindenkinek magának kell eldönteni, hogy mennyire zavarja a zúgás. A plexi oldallap használati szempontból fölösleges, de vannak akik szeretik nézegetni a gép belsejét, vagy épp leszerelni ezt mondván, úgy jobban szellőzik (nem ajánljuk). Ami viszont praktikussági szempontokból a legalja kell legyen, az az "agyondizájnolt" fölöslegesen túlcsicsázott előlap. Szép-szép, de aránytalanul megugrik az ár, és gyakran egy elegáns, letisztult ház sokkal, de sokkal többet nyújt ugyanazért az árért. Let's block ads! (Why?) Forrás...
