A 3700 méter magasan, az Andok fennsíkján elhelyezkedő tavat régóta megviselték a félsivatagi éghajlat szeszélyei. A sekély, sós vízű tavat hivatalosan kiszáradtnak nyilvánították, a kutatók szerint nincs esély a helyzet javulására. Víctor Hugo Vásquez, Oruro tartomány kormányzója szerint a korábbi vízszint alig két százaléka maradt a Poopó-tóban, maximális mélysége egykor az öt métert is elérte. A szakértők szerint 75 madárfaj hagyta el a vidéket. Ez a jövő klímaváltozásának előképe – mondta Dirk Hoffman német gleccserkutató, aki azt tanulmányozza, hogyan gyorsította fel Bolíviában a gleccserolvadást a fosszilis üzemanyagok elégetése. Ahogy az Andok gleccserei olvadnak, úgy tűnnek el Poopó vizének forrásai is. Más tényezők is szerepet játszanak azonban a tó kiszáradásában. A legfontosabb tényező az ismételten visszatérő El Nino éghajlati jelenség. A hatóságok szerint a víz eltűnésének másik legfontosabb oka a Poopó mellékfolyóinak elvezetése bányászati és mezőgazdasági célokból. Miközben az El Nino ezer éve fejti ki hatásait, a tó törékeny ökoszisztémáját az elmúlt harminc évben korábban nem tapasztalt stresszhatások érték. A hőmérséklet egy Celsius-fokkal emelkedett, miközben a bányászat miatt csökkent mellékfolyóinak vízhozama, üledékük azonban nőtt. Egy német konzorcium kutatása szerint a Poopó 2013-ban 161 milliárd literrel kevesebb vizet kapott, mint amennyire szüksége lett volna egyensúlya fenntartásához.
