A kelet-közép-európai régió országai jelentős munkaerőgondokkal küzdenek, egy munkakör betöltése a cégeknek több hónapba és akár több millió forintba is belekerülhet – derül ki a témában végzett két felmérésből. A BDO Magyarország tanácsadó cég és a Coface nemzetközi hitelbiztosító legutóbbi vizsgálatának megállapításairól közleményben tájékoztatta az MTI-t. A BDO Magyarország és a Blooment Alapítvány több mint száz vállalkozás válaszait feldolgozó kutatásából az derül ki, hogy a cégek 77 százalékának legalább 2 hónapjába kerül egy munkakör betöltése, miközben annak közvetlen és közvetett költségei milliós összegre rúgnak. A felmérés szerint a fluktuáció a cégek 26 százalékánál meghaladja a 10 százalékot, a felvett dolgozók közel negyede otthagyja a munkahelyét, mielőtt a toborzásba és a betanításba fektetett pénz megtérülne. A hatékonyság növelése a HR tevékenység szigorúbb teljesítmény-értékelése mellett a toborzás kiszervezésével, illetve különféle mentorprogramokkal érhető el – jelezték az elemzők. Hiába emelték a béreket a cégek, a munkaerőhiány nem szűnt meg Forrás: Thinkstock Az egyre szélesebb területen jelentkező munkaerőhiány alaposan megnehezítette a toborzással foglalkozó szakemberek dolgát. A munkaerő pótlásra a megkérdezett cégek 64 százaléka 2-3 hónapos, 12 százaléka 3-6 hónapos, míg 5 százaléka fél évnél is hosszabb átlagos időt jelölt meg. A BDO felmérésében arra a kérdésre, hogy mekkora költséggel jár egy új munkavállaló felvétele (hirdetés, interjúk, tesztek készítése, adminisztráció), a megkérdezett cégek 29 százaléka jelölt meg 1 millió forintnál magasabb összeget. Ez azonban nem a teljes költség, hiszen az új munkatársat be is kell tanítani: itt már a választ adó cégek 35 százaléka számol be milliós nagyságrendű további közvetlen és közvetett kiadásról. A Coface nemzetközi hitelbiztosító friss elemzésében szintén arról számol be, hogy a teljes kelet- és közép-európai régióban egyre súlyosabb a munkaerőhiány. Kiemelik: a munkanélküliségi ráta a kelet-közép-európai régióban jelentősen csökkent az utóbbi években, mára az uniós átlag alá került, Magyarországon például 2016 végére 4,4 százalékra mérséklődött. A munkanélküliségi ráta csökkenése mellett a bérek emelkedő pályára kerültek a vizsgált országokban. A Coface elemzése példaként megemlíti Magyarországot, Romániát, Lengyelországot és Bulgáriát, ahol 2010 óta a bruttó keresetek 20-30 százalékkal nőttek. Az általános béremelkedésben fontos szerepet volt annak, hogy a minimálbér az elmúlt évtizedben majdnem megduplázódott Magyarországon és Lengyelországban, Romániában pedig a két és félszeresére nőtt 2008-hoz képest. Az elemzésében kiemelik: bár a bérek emelése válasz volt a cégek részéről a munkaerőpiacon kialakult helyzetre, ám a béreket emelő cégek egy része továbbra is munkaerőhiánnyal küzd, ez leginkább magyar és a cseh vállalati szektorra jellemző. A Coface hitelbiztosító szakértői szerint a munkaerőpiacra nemcsak a kivándorlás van negatív hatással, hanem az alacsony születésszám is, a jelenséget számos közép-kelet-európai ország többször tapasztalta a második világháború óta. Let's block ads! (Why?) Forrás...
