[center:308v27jd]"Idegen" bolygó a Tejútrendszerben Csillagászok meger?sítették egy "idegen" bolygó felfedezését galaxisunkban. A Jupiter-szer? bolygó egy másik galaxisban született csillag körül kering, amit 6-9 milliárd évvel ezel?tt kebelezett be a Tejút. A galaktikus kannibalizmus eredményeként el?ször került csillagászati közelségbe egy ilyen, galaxison kívüli bolygó. "Nincsenek meg az eszközeink más galaxisok csillagainak a közvetlen megfigyelésére, hogy bolygókat keressünk körülöttük, illetve meg is er?sítsük azok létezését" - nyilatkozott a Science magazinban november 18-án megjelent tanulmány társszerz?je, Rainer Klement, a heidelbergi Max Planck Csillagászati Intézet munkatársa, aki az okot a hatalmas távolságokkal magyarázza. A felfedezés a bolygók kialakulásáról és túlélésér?l alkotott elméleteik újra gondolására is késztetheti a csillagászokat, mivel ez az els? bolygó, amit egy olyan csillag környezetében találtak, ami egyrészt nagyon öreg, másrészt alig tartalmaz fémeket. A fémekben szegény csillagok sz?kében vannak a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemeknek. Az újonnan felfedezett, a Földt?l 2000 fényévre, a Kemence csillagképben található bolygó, a HIP 13044b túlélte csillaga vörös óriás fázisát, amibe körülbelül 5 milliárd év múlva a Nap is be fog lépni, ezért tanulmányozása fontos információkkal szolgálhat saját naprendszerünk sorsát illet?en, állítják a kutatók. Egy m?vészi ábrázolás szerint így nézhet ki a két galaxison kívülr?l érkezett égitest A Jupiternél körülbelül 25 százalékkal nagyobb HIP 13044b elképeszt?en közel helyezkedik el csillagához, ami most újra összezsugorodott. A bolygó 16,2 nap alatt járja végig pályáját, aminek a csillaghoz viszonyított legkisebb távolsága 8 millió kilométer, ez mindössze 5,5 százaléka a Nap-Föld távolságnak. Az élete vége felé közeled? HIP 13044 csillag tömegét tekintve megegyezik a Nappal, mint említettük már túl van a vörös óriás fázison, amikor a Naphoz hasonló csillagok megn?nek, miután kimerítették magjaik hidrogén f?t?anyagát. A legnagyobb különbség a Naphoz viszonyítva, hogy a HIP 13044 fémtartalma mindössze 1 százaléka szül?csillagunkénak, azaz szinte teljes egészében hidrogénb?l és héliumból tev?dik össze, ezáltal elnyerte a fémben legszegényebb, bolygóval rendelkez? ismert csillag címet. A kutatócsapat az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei La Silla Csillagvizsgálójának egyik távcsövével figyelte meg a HIP 13044-et. Hat hónapnyi megfigyelést követ?en parányi mozgásra lettek figyelmesek, ami egy bolygó gravitációs hatásáról árulkodott. "Számomra óriási meglepetés volt" - nyilatkozott a SPACE-com-nak a tanulmány vezet? szerz?je, Johny Setiawan. "Kezdetben egyáltalán nem számítottam rá" Tavaly egy másik kutatócsapat is bejelentette egy bolygó észlelését egy másik galaxisban, az Andromédában, azonban ezt a távoli leletet szinte lehetetlen meger?síteni. A csillagászok a gravitációs mikrolencsézés módszerével bukkantak rá a bolygóra, ami csak akkor m?ködik, ha a bolygónak otthont adó csillag egy vonalba kerül egy másik csillaggal, ezek az események azonban nagyon ritkák. Másrészr?l a HIP 13044 a Helmi csillagáramlathoz tartozik, ami egykor egy szomszédos törpe galaxis részét képezte, ezt nyelte el 6-9 milliárd évvel ezel?tt a Tejút. Bár technikailag lehetséges, hogy a bolygó a Tejútrendszerben született, majd szül?csillagától elszakította a másik galaxisból bekerül? HIP 13044, ennek az esélye egészen minimális, vélik a kutatók, akik szerint szinte bizonyos a HIP 13044b galaxison kívüli eredete. "A Tejútrendszerben alapvet?en nem történnek csillag találkozások. Annak az esélye, hogy a csillag egy másik csillagtól szakította volna el a bolygót, nagyon csekély" - összegzett Klement. Az eddig felfedezett közel 500 exobolygó fémben gazdag csillagok körül kering, a fémben gazdag csillagok pedig a nagy bolygók kialakulásáról szóló elmélet alappillérei. Az elmélet azt tartja, hogy a fiatal csillagok körül cirkuláló gáz- és porrészecskék egymáshoz tapadnak és fokozatos növekedésbe kezdenek, kialakítva a k?zeteket, sziklákat, végül pedig az olyan gázóriások sziklás magját, mint a HIP 13044b. A HIP 13044 és bolygója, a HIP 13044b Mivel szül? csillaga finoman szólva sem b?velkedik a fémekben, a HIP 13044b-nek valamilyen más módon kellett születnie, elképzelhet?, hogy a gázmolekulák közötti vonzás hozta létre, amit a korong-instabilitás modell ír le, amib?l az is következne, hogy a bolygó egyáltalán nem rendelkezik sziklás maggal. "Ezzel a módszerrel létrehozhatók tiszta gázbolygók" - tette hozzá Klement, aki szerint a puszta tény, hogy egy ilyen fémben szegény csillag bolygókkal rendelkezik, ösztönz?en hathat a csillagászokra, hogy más hasonló csillagok körül is szétnézzenek, amiket eddig érthet? okokból hanyagoltak. A felfedezés arra is utalhat, hogy a bolygók már az univerzum legkorábbi szakaszában is létezhettek, amikor a csillagokból egységesen hiányoztak a fémek. "Itt gondolhatunk a világegyetem legels? csillagaira, vagy a csillagok második, illetve harmadik generációjára" - mondta Klement. "Elképzelhet?, hogy már ezek is képesek voltak bolygók létrehozására? Ez egy rendkívül érdekes kérdés" Napunk ugyanazon az evolúciós pályán halad mint a HIP 13044, a tudósok becslése szerint 5 milliárd év múlva vörös óriássá n?het, így a csillagászok a HIP 13044b és szül?csillaga tanulmányozásával bepillanthatnak saját naprendszerünk sorsába, ami nem lesz túl kedvez? a Föld szempontjából. A HIP 13044b is valószín?leg egykor távolabb keringett a csillagtól, azonban a vörös óriás fázis alatt a csillag levetett burkának súrlódása következtében egyre közelebb és közelebb keveredett. A bels? bolygók kivétel nélkül elpusztultak ebben a folyamatban. Amikor a Nap is ebbe a fázisba lép, nagy valószín?séggel a Föld a bels? bolygók sorsára jut, míg a Jupiter, a Szaturnusz és a küls? bolygók közelebb kerülhetnek a Naphoz, pontosan úgy ahogy a HIP 13044b, véli Setiawan. Azonban a HIP 13044b sem kerülheti el végzetét, csillaga újra tágulni fog, amit már aligha él túl a sokat látott bolygó.[/center:308v27jd]
