Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21.) A Nemzet Művésze, Jankovics Marcell filmrendező, művelődéstörténész, illusztrátor, a filmművészet díjkategória kitüntetettje.rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus. Apja Jankovics Marcell (1906-1970), banktisztviselő, anyja Bartha Margit (1906-1981?) volt. Nagyapja id. Jankovics Marcell (1874–1949), író, politikus, ügyvéd volt. Apjukat 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. '56-ban kiszabadították; a forradalom leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott. Közben családját 1951-ben kitelepítették, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A gyermek Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégiumba járt, ott is érettségizett. 1959-1960-ban segédmunkásként dolgozott, majd 1960-tól a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm kft) került, ahol fázisrajzolóként kezdett dolgozni. 1965-ben rendezőnek nevezték ki. 1965-től 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot. 1971-72-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított animációt. 1973-ban a Hanna-Barbera megvette a János vitéz forgalmazási jogát angol nyelvterületre, örök időkre. Soha nem vetítették. 1974. Sisyphus c. munkáját Oscar-díjra jelölték. 1977-ben elnyerte a Cannes-i Filmfesztivál Arany Pálma-díját a rövidfilmek kategóriájában. Az akkori kultúrpolitika jellemző epizódjaként Jankovics helyett mást küldtek ki a díj átvételére. 1981-től pedig az Iparművészeti Főiskolán tanít szintén animációt. 1983-ban elkészült Az ember tragédiájának animációs film forgatókönyve. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. 1996-tól kinevezték a Pannóniafilm Kft ügyvezető igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül. 1997-től a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA minősítésű egyetemi magántanára lett. 1998-2002 a Nemzeti Kulturális Alap elnöke. 1998-tól Magyar Művelődési Társaság elnöke. 2003-tól a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségi tagja. Filmek Rendezőként Az ember tragédiája (2011) Ének a csodaszarvasról (2002) Mondák a magyar történelemből (1986) Fehérlófia (1982) Magyar népmesék (sorozat) (1977) Küzdők (1977) Sisyphus (1975) János vitéz (1973) Hídavatás (1969) Tendenciar (1967) Gusztáv, a társas lény (1965) Jónás és a cet (1963) Forgatókönyvíróként Az ember tragédiája (2011) Ének a csodaszarvasról (2002) Küzdők (1977) János vitéz (1973) Tendenciar (1967) Egyébb Bobo und die Hasenbande 2 – Abenteuer im Wald (1999), A Hetedik testvér 2 (Vacak, az erdő hőse) Lúdas Matyi (1979) Válogatott könyvillusztrációi: A bicegő hintaló (Anga Mária mesekönyve) A fortélyos öreg (szerk: Mezei Katalin) A szerelmes felhő Kátai Krónika (Kátai Zoltán hangoskönyve, Hangzó Helikon sorozat) Lovagkór (Mirtse Zsuzsa) Magyar népköltészet (Sebestyén Márta hangoskönyve) Mesék Mátyás királyról Parazsat evő paripa Toldi (Arany János) Égforgató csodagyűrű (Mirtse Zsuzsa mesekönyve) Élet(fogytiglan) (Iancu Laura) Könyvei 3+1 - A négy évszak szimbolikája A bártfai Szent Egyed-bazilika A fa mitológiája A kassai Szent Erzsébet-dóm A Nap könyve A szarvas könyve Ahol a madár se jár Csillagok között fényességes csillag Jelképkalendárium Jelképtár Lékiratok I-II. Mély a múltnak kútja Válogatott írásai A mese háza és az ökotradíció Csontváry évszakai Csontváry 1 Csontváry 2. Csontváry 3. Csontváry 4. Csontváry 5. Elvek és tennivalók a kultúra területén Adalék "A kultúra genetikájá"-hoz Fauna a Pasaréten Gyöngyöspata Magyar festők évszakai Magyar festők évszakai 2. Magyar Karácsony Mednyánszky László évszakai Más az a Nap Nem agancsok voltak azok... Rippl Rónai évszakai Tévéstratégia Új államalapítás