Mi volt az emberiség legfontosabb találmánya? Mi tett minket igazán modernné? Szexi-e a tudás? Mire jó a pénz? Miért jó, hogy el tudjuk képzelni a jövőt? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Jason Silvával, aki jelenleg a National Geographicon vezeti a Kezdetek – Az emberiség útja című műsort. A többi újságírónál előbb érkeztem meg a londoni Hotel Café Royal sajtószobájába, így Jason Silvával a nemzetközi kerekasztal-beszélgetésen kívül is tudtunk egy pár szót váltani. A városokról beszélgettünk, hogy ki hol szeret igazán lenni – nekem az ő szülővárosa, New York a nagy szerelmem, ő Amszterdamra, az ottani, kreatív nyüzsgésre van nagyon rákattantva. Budapesten még sosem járt, viszont Prága és Bécs is bejött neki. Jason Silva a sorozata plakátjával Forrás: National Geographic Ha tudna utazni az időben, melyik kort látogatná meg először? Nagy rajongója vagyok az Éjfélkor Párizsban című Woody Allen-filmnek, lehet, hogy én is a húszas évek Párizsát látogatnám meg. Igaz, ott a hatvanas évek is menő lehetett, amikor a csúcsán járt a francia új hullám. Ki a kedvenc rendezője a szcénából? Godard, őt nagyon szeretem. Rajongok egyébként azokért a történelmi pillanatokért, amikor a bohém kultúra, vagy, ha úgy tetszik, ellenzéki kultúra jelentős hatással volt a társadalomra. Amikor nem az erőszakos, hanem a romantikus lázadók formálták a kultúrát, mint a hatvanas évek Franciaországában vagy Amerikájában, vagy, mondjuk, a nyolcvanas években Berlinben. A mostani projektbe mi vitte? Azt hiszem, valami mást akartam csinálni, mint ami az előző műsorom, az Eszement játékok volt. John Boswell-lel (a sorozat Melodysheep néven alkotó zeneszerzője – a szerk.) már amúgy is készítettünk együtt több rövid videót a netre, meg akartuk tudni, hogy hosszabb, tévés formátumon is tudunk-e együtt dolgozni. Mindig is arra törekedtem, hogy filozofikus módon mutassam meg mindazt, ami emberré tett minket – hogy ezt most a képernyőn is megtehetem, az csodálatos ajándék. Melyik epizódot volt a legnehezebb leforgatni? Műsorvezetőként nem voltak különösebb nehézségek, egy jól felszerelt stúdióban ácsorogtam Los Angelesben, még arra is volt lehetőségem, hogy néha improvizáljak. A munka nehezebb része a külső helyszíneken zajlott, Dél-Afrikában például hetvenöt napig forgatott a stáb, biztos vagyok benne, hogy ott számos nehézséggel kellett szembenézniük, a színészek irányításától kezdve az időjárásig. Mennyi kutatást végzett, mielőtt belevágott a munkába? Rengeteg szakértővel beszélgettem, akiknek jó része meg is jelenik a sorozatban. Ők mind azokat a gondolatokat viszik tovább, amiket én is próbáltam megfogalmazni a korábbi, rövid videóimban. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy mi megépítettük az eszközöket, de most már azok formálnak minket. Ez a kölcsönhatás a sorozat visszatérő motívuma, amellett, hogy az életünkben is nagy szerepe van. Bennem amúgy is van egy jó adag egzisztenciális aggodalom, mindig az átlagnál talán jobban érdekelt, hogy miért vagyunk itt, mi végre jöttünk a világra. Jó ezeket a kérdéseket bővebben kibontani. A színpadon magyaráz a sajtóbemutató után Forrás: National Geographic Mit gondol, miért vagyunk ennyire megszállottjai a jövőnek? Mert megvan rá a lehetőségünk, hogy a jövőbe tekintsünk. Ha egy állatot elkezd üldözni egy erősebb, az üldözött félelmet érez – ha azonban a rá vadászó állat egy fa mögött lapul, akkor békében elvan, nincs a látókörében az esetleges veszély. Az embernél ez másként van, képes azon is gondolkodni, hogy mi lesz később. Hogy nemcsak a jelen létezik számunkra, az egy óriási ajándék, hiszen enged tervezni, álmodni, építeni. Persze ugyanakkor azt is lehetségessé teszik, hogy belegondoljunk, mi van, ha az összes tervünk összeomlik, el tudjuk képzelni azt a napot is, amikor a legjobb barátunk meghal vagy netán a Nap felperzseli a Földet. Ez is egyszerre áldás és átok, mint az emberiség legtöbb találmánya: a tűzzel tudsz főzni és gyújtogatni is, a nyelvből születhet költészet és gyűlöletbeszéd is. Mi volt ön szerint a legfontosabb találmány az emberiség történetében? Szerintem a nyelv. Nélküle a pénz sem létezne, nem lennének szimbólumok, nem lenne absztrakció. A pénzhez milyen a személyes viszonya? (A pénzről szóló epizódot mutatták be Londonban – a szerk.) Számomra a pénz egy eszköz arra, hogy kielégítsem a szükségleteimet, beteljesítsem az álmaimat. Szabadságot tudok venni rajta. Lenyűgöz egyébként az a konszenzus, ami az emberek között létrejött abban, hogy elfogadják ezt a szimbolikus fizetőeszközt, hogy így jutalmazzák a munkát, a kreativitást. És még ha a pénz önmagában nem is ad álmokat, segíthet abban, hogy beteljesítsd azokat. Rengeteget gondolkodik a világ dolgain Forrás: National Geographic A közösségi média milyen hatással van az emberiségre ön szerint? Nem szabad elfelejteni, hogy ezt az egészet mi hívtuk életre, amikor megteremtettük a nyelvet. Akkor vált fontossá az információ, és hogy azt megosszuk egymással. A különbség csak annyi a régi időkhöz képest, hogy fizikailag már nem kell közel lennünk ahhoz, hogy ötleteket, eszméket cserélgessünk egymás között. Posztolhatok egy videót vagy szöveget, ami aztán eléri a magyar vagy a török embereket is, netán pont annak a hatására változik az ottani helyzet. A közösségi média egyszerűen elmosta a földrajzi határokat. Hány téma van még a fejében egy lehetséges második évadra? Húha, nem is tudom! Amit mindenképpen szeretnék még megcsinálni, az a drogok kialakulásáról szóló epizód lenne. Az emberiség történetében az összes kultúrában, az összes vallásban használtak tudatmódosító szereket, hogy az agyukat átkapcsolják egy spirituális szintre. A sámánok régen gombát ettek, pár egyetemen pedig ma is kutatják annak a lehetőségeit, hogy a gomba hatóanyaga miként segíthet a depresszió leküzdésében. A drogokból jött egy csomó őrült könyv, zene és film, amiket szeretünk, de a tudomány fejlődésére is hatással volt, Steve Jobs sem véletlenül mondta, hogy élete egyik legfontosabb élménye volt az LSD. Mesterséges paradicsomok ezek, ahogy Baudelaire írta. A tudomány rock'n'roll Forrás: National Geographic Fel lehet használni a sorozatot akár az oktatásban is? Abszolút! Az Eszement játékok-at és a korábbi videóimat is rengeteg iskolában levetítették szerte a világon. A Dubajban működő GEMS Education feje jó barátom, ő azt tervezi, hogy egy komplett kurzust épít a munkáimra. Mondhatom, hogy a Kezdetek-nek az a célja, hogy a tudást újra szexivé tegye. Ebben a korban, amikor rengeteg álhírrel, a valódi hírekkel kapcsolatban pedig közömbösséggel találkozunk, a tudomány rock'n'rollnak számít. Dolgozik most valami másik projekten is? Sok előadást tartok olyan cégeknél, mint a Microsoft, az IBM, a Cisco vagy az Intel, szeretek sok ember előtt beszélni, főleg, ha azt érzem, hogy hatással vagyok rájuk. Emellett készítem tovább a saját videóimat, ami megadja a szabadságot is, hogy művészkedjek, nem kell egy tévétársaságnak megfelelnem. Silva egyik saját videója: Mi volt ezelőtt a kedvenc sorozata a NatGeótól? Az Eszement játékok! Na jó, nem, talán a StarTalk Neil deGrasse Tysonnal. (Ő egyébként pár éve szintén Londonban adott interjút az Origónak – a szerk.) Néz amúgy is tévét? Belenéztem pár sorozatba nemrég, de inkább a filmek érdekelnek, az időbeosztásom is olyan, hogy két órára bármikor el tudok merülni egy másik világban, hosszabban azonban nemigen. Legutóbb az Érkezés-t láttam, amit mesterműnek tartok, de a Kaliforniai álom is nagyon tetszett. A londoni bemutatóról szóló beszámolómat itt olvashatja, a Kezdetek – Az emberiség útja hétfőnként 21 órától megy a National Geographic műsorán. Let's block ads! (Why?) Forrás...
