Jászai Mari Jászai Mari (születéskori neve: Krippel Mária, a szül. anyakönyv szerint Kripl Maria Anna (Ászár, 1850. február 24. –Budapest, Krisztinaváros, 1926. október 5.) magyar színésznő, a Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar tragika. Élete Édesapja Krippel József ácsmester, édesanyja Keszey Julianna. Már 10 évesen pesztonkaként dolgozott, majd szolgáló lettBécsben és Budapesten, markotányosnő a königgrätzi csatában. Eredeti nevét annyira nem szerette, hogy még a születési anyakönyvi kivonatból is kiégette a Krippelt (a német szó jelentése beteg, kissé lesajnáló értelemben). 1866-ban, tizenhat évesen Hubay Gusztáv társulata után szökött Székesfehérvárra, és statisztálni kezdett. 1867-ben már Budán játszott, 1869-ben akolozsvári színházhoz szegődött. Jászai Mari sírja Budapesten.Kerepesi temető 28-díszsor-18.Kivitelezők: Seenger Béla, Miakits Károly, Szabó Jenő. Budai tartózkodása alatt ismerkedett meg első férjével, Kassai Vidor komikussal, akitől két év házasság után vált el. 1872-ben lett tagja a budapesti Nemzeti Színháznak, melyhez haláláig hűséges maradt (egy évre, 1900-ban a Vígszínházba szerződött), 1901-től a Nemzeti örökös tagja. Bemutatkozó előadásában Bánk Bán Gertrudisát játszotta. 1893-tól egy évig aSzínművészeti Akadémián tanított. Férfifalónak tartották, bár saját szavai szerint kapcsolatait mélyen átélte. Válása után többé nem ment férjhez. Művészete Jászai Mari Gertrudis szerepében1872-ben Őstehetség volt, ismereteit folyamatos tanulással mélyítette. Mindenekelőtt tragikus sorsú szerepekben tündökölt, Shakespeare nőalakjait, Antigonét, Jokasztét és Élektrát, Kleopátrát, Margit királynét, Lady Macbethet, Volumniát, Gonerilt, Konstanciát, a Rómeó és Júliában a dajkát és Capuletnét formálta meg kiemelkedő tehetséggel. Utolsó szerepe Gloucester özvegye volt a III. Richárdban. Tehetségesen és szívesen szavalta Petőfi Sándor verseit – például munkásoknak szervezett előadóesteken. Fordított is: IbsenJohn Gabriel Borkmann című művét Jászai fordításában mutatta be a Nemzeti Színház. Összesen mintegy 300 szerepet játszott. 1926-os halála után nyilvánosságra került naplója, jegyzetei színháztörténeti szempontból is értékesek az utókor számára. Emléke Már életében, 1922-ben emléktáblát helyeztek el ászári szülőházán, ami napjainkban emlékháznak van berendezve.[3] Róla nevezték el atatabányaiJászai Mari Színházat. Nevét ezenkívül Budapesten közterület viseli (tér az V. és a XIII. kerületben). A Vénuszon egy krátert neveztek el róla. Az ő nevét viseli egy rangos színművészeti kitüntetés is, a Jászai Mari-díj. Budapest V. kerületében a Magyar utca 34. sz. alatti Színészotthont róla nevezték el, domborművel díszített emléktábla őrzi emlékezetét, az emléktábla Borbereki-Kovács Zoltán alkotása. Fő művei Tükröm (Budapest 1909) Színész és közönség (1918) Filmek: A tolonc, Bánk bán A Jászai Mari-díj állami kitüntetés, amit 1953-ban alapított a magyar kormány színművészeti díjként. Névadója Jászai Mari, a drámai színjátszás nagy művésze volt. Eredetileg kettő, 1955-től 1976-ig három fokozata volt. Minden évben április 4-én adták át, általában tíz főnek. 1992-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium újraalapította, s kiterjesztette a színháztudományi tevékenység elismerésére is. A díj bronzváltozata látható ezen a honlapon: Odaítélésére egy tíz főből álló szakmai szervezetekből delegált kuratórium tesz javaslatot a mindenkori kultuszminiszternek. 1976 óta egy fokozata van, 1992 óta március 15-én adják át általában 13 főnek. A díjhoz 200 ezer forint összegű jutalom jár, amely 2004 óta illeték- és adómentes.
