A migránsok jelentős részét nem tudjuk integrálni az európai társadalomba, amire legjobb példa Malmö esete, ahol a bevándorlók nagy része munkanélküliként tengeti az életét – mondta Schöpflin György az Origónak Máltán. A Fidesz európai parlamenti képviselője arról is beszélt, várhatóan nem a lisszaboni szerződés lesz az utolsó uniós alapszerződés. Mindenki a Jean-Claude Juncker által felvázolt öt opcióból indul ki Európa jövőjét illetően, nem valószínű, hogy a kongresszuson újabb lehetőségek merülnének föl – mondta Schöpflin György az Origónak Máltán. A fideszes európai parlamenti képviselő szerint többsebességes Európa körvonalazódik, de annak konkrét mikéntjéről még vita van, viszont a teljes összképet részben zavarja a brexit. Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője úgy látja, hogy több külpolitikai válság is fenyegeti az uniót Forrás: MTI/Beliczay László Fejfájás A brexit szerződést majd minden tagállamnak ratifikálnia kell, de ez nem igényel uniós szintű alkotmányozási feladatokat. Schöpflin szerint sokan azt gondolják, hogy a mostani uniós alapszerződés nem felel meg sok tekintetben a realitásoknak. Angela Merkel egy korábbi néppárti kongresszuson is arról beszélt, hogy várhatóan a lisszaboni szerződés nem az utolsó uniós szerződés lesz – mondta Schöpflin György. A képviselő szerint az egész kérdés egy olyan fejfájást okozhat, ami a nagyon sok tagállam miatt csak növelné a problémákat. Természetesen lesz alkotmányozó konvent, ha lesz szerződésmódosítás, de mindenki azon van, hogy ne legyen, mégsem lehet teljesen kizárni – mondta az EP-képviselő. Meg kell várni, hogy mi lesz a francia és a német választás kimenetele, mivel nagyon furcsa forgatókönyvek is megvalósulhatnak az uniós politikákat illetően. Intézményi hatáskörök Az uniós alapszerződésben érdemes lenne a második cikkely megváltoztatása, ami a kisebbségek jogait garantálja, de ezt az unió egyébként nem hajlandó garantálni - mondta. A nyelvi kisebbségeket például nem ismeri el az unió, így ezt az egész kérdést érdemes lenne elővenni, és pontosan tisztázni a fogalmakat – mondta a politikus. Schöpflin szerint a másik fontos kérdés a különböző intézmények közötti hatáskörök rendezése lenne. Ezek közé sorolta az Európai Bizottság és az Európai Parlament folyamatos hatalombővítésének a szabályozását. Schöpflin szerint rendezni kellene a hatáskör kérdéseket az unióban Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Kalker Schöpflin György arról is beszélt, hogy például a jogállami kérdéseket illető eljárások esetében is egymásnak ellentmondó dolgok vannak. Például Németországban, ha egy muszlim 13 éves lány megházasodik, akkor nem indul semmilyen eljárás, ha egy nem muszlim 13 éves folytat szexuális kapcsolatot valakivel, az már bűncselekmény. Az egész ügy arra mutat rá, hogy nagyon rossz dolog, ha a jog keveredik a politikával – tette hozzá az EP-képviselő. Nagyok versus kicsik A fideszes politikus arról is beszélt, el kell dönteni, milyen Európát szeretnénk. Olyat, ahol megmaradnak a sokszínűségek, és odafigyelnek a kis tagállamok véleményére, vagy ők kisebb szerepet kapjanak. A stratégiai döntések esetében jól látszik, hogy a nagy tagállamok magukhoz próbálják vonni a teljes hatalmat, amire jó példa volt, hogy legutóbb Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország a többiek bevonása nélkül egyeztetett – mondta Schöpflin György. Válságok Beszélt arról is, hogy jelenleg három külpolitikai válság fenyegeti az EU-t. Az egyik Donald Trump amerikai elnök egyelőre kiszámíthatatlan politikája. A másik természetesen a közel-keleti régió, ahol mára kiderült, hogy fölösleges volt az emberi jogi beavatkozás Líbiában és Szíriában. Schöpflin szerint Aszad elnök része a megoldásnak, amit senki sem akar elismerni uniós színtéren, pedig szerinte az államfő nélkül nem lehet stabilizálni az országot. "A szíriai emberi jogi bevatkozás nem vitt előre semmit" Forrás: AFP/Sputnik Szembe kell nézni azzal, hogy a XX. századi békeszerződésekben létrehozott közel-keleti államok nem életképesek. Fel kell tenni azt a kérdést, hogy Európának ebben a rendezésben milyen szerepe lehet – mondta a politikus. Beszélt arról is, hogy Törökországgal mint regionális hatalommal kell számolni. Az ország egyre inkább egy „iszlám light" típusú állam lesz, a világi államnak nagyrészt befellegzett – vélte Schöpflin György. Középpontban a migránsok A migrációs helyzetről azt mondta, hogy azt nem szabad leszűkíteni a Közel-Keletre. Nagyon sokan Pakisztánból, Bangladesből érkezetek, pedig ott nincsen háború, és nem áldozatok. Az egész Szaharán túli migrációnak semmi köze nincsen ahhoz, amit mi vállaltunk. Jó-e egyáltalán a migránsoknak, hogy Európába jönnek? - kérdezte a politikus. Példaként hozta föl Malmöt, ahol sokkal nagyobb a munkanélküliség a bevándorlók között, mint a helyieknél. Látszik, hogy sokan nem tudnak a nyugati munkamódszerekhez igazodni – tette hozzá. A migrációs probléma még sokáig velünk marad Forrás: AFP/Gabriel Bouys Korábban elmondtam, hogy a bevándorlók egy paraszti világból jönnek, és akik ezt a kifejezést nem tudták értelmezni, azok körében elég nagy felzúdulást okozott. Ezeket az embereket nem lehet beintegrálni a társadalomba, ráadásul még arról sincsen megegyezés, hogy mibe is integráljuk őket – mondta Schöpflin György. Úgy látja, hogy nem lehet, hogy egy kisebbségi csoport, később mondjuk németté váljon. Jó példa erre, hogy a korábbi Jugoszláviában egy Zágrábban élő szerb soha nem tudta eldönteni, hogy őt azért büntették-e meg, hogy tilos helyen parkolt, vagy pedig azért mert szerb. Ezeket a problémákat szerinte semmilyen integráció nem tudja megoldani, csak az asszimiláció. Let's block ads! (Why?) Forrás...
