Háromdimenziós platformjátékokkal nem vagyunk túlságosan ellátva, bár vannak újrakiadások, sőt akadnak még olyan fejlesztők is, akik modern eszköztárral próbálnak a bő tíz évvel ezelőtt még népszerű műfajból valami újat és izgalmasat kipréselni. Koru jön, lát, és győztesként hozza vissza a zsáner színeit. Lássuk, mit tud az Utolsó Foltozó! A Guru teljes verziós játékairól írni mindig izgalmas mulatság. Egyrészt a rovat szerkesztője az egyszerű cikkíró előtt is árnyékban tartja egy darabig a következő havi ingyen-jóságot, másrészről pedig a felfedés pillanata mindig egy külön eseménynek számít. Különösen örültem, mikor Böjti mester belengette, hogy a The Last Tinker lesz a következő teljes játékunk, annak meg pláne, hogy én írhatok róla ajánlót. Az akció-platformerek műfaja ugyanis mondhatni kölyökkorom óta közel áll a szívemhez, másrészről pedig annak idején csak érintőlegesen találkoztam a majomsráccal és Színvároska lakóival. Nem tudom, hogy a kedves olvasó mennyire képzett a zsáner különböző rétegeiben, de mivel a PC platformra csak töredéke jut el a műfaji megjelenéseknek, ezért nem árt gyorsan elhelyezni a Tinkert ebben a nagy üstben. Abban, amelyben Mariótól, Ratcheten keresztül a pszichonautákig bezárólag sokan lubickolnak. Nos, Koru – az Utolsó Foltozó – kalandja átmenetet képez bizonyos stíluselemek között, így egyszerre jelenik meg a játék összképében szinte az összes nagy hivatkozás. Hogy a játék akkor miért nem tudott a klasszikusok fölé emelkedni? Egyrészt a készítő Mimimi stúdiónak közel sem az volt a célja, hogy legyalulja a stílus korábbi nagyágyúit. Sokkal inkább egy könnyen fogyasztható, nem túl komplex, ugyanakkor színes-szagos platformjáték állhatott az elképzelés célkeresztjében. #SZIVÁRVÁNYOS Koru mindennapjait a világ valószínűleg legszínesebb városában tengeti, legjobb barátja, Tin társaságában. A szivárványváros több negyedből áll, amelyek között furcsa versengések, sőt ellenérzések ütik fel a fejüket. Az agresszív vörösök nem nagyon akarnak közösködni a félős zöldekkel vagy a szomorkás kékekkel, de természetesen a szívózás ugyanígy megy vice versa. Az ellenségeskedés azokon a külterületeken sem apad, ahol a különböző népek együtt élnek – ráadásul valami furcsa erőnek köszönhetően a lakók mintha csak napról napra fokozottabb ideg… izé, lelkiállapotba kerülnének. Avagy valami láthatóan készül. Koru persze gondtalanul segíti a városka lakóit, és még a városi futóversenyt sem hagyja ki. A gondok akkor kezdődnek, mikor a kicsi piñatához hasonlító cimboránkat, Tint is lerendezik. A lábadozó muki segítségére egy negyedik árnyalat, a lila lélek siet, aki gyorsan minket is megkér néhány szívességre. És mit ad az ég, mire oda jutunk, hogy jó szándékúan viszonozzuk a segítséget, máris a világra szabadítottuk Fakóságot. Azt a szörnyűséges őserőt, amely véget vet minden színnek, szétáztatja a papírmasét, kiszürkíti a lakók lelkét… egyszóval valóságos kataklizmaként söpör végig a szivárványos város minden területén. Koruban persze felébrednek a régi ösztönök, hősünk ugyanis az utolsó Tinker, a színek védelmezője, aki a három ősi színlélek felkutatásával képes lehet megmenteni az egykoron ezer árnyalatban pompázó világ lakóit. Mint láthatjuk, a sztori leginkább gyermeki vonalon mozgolódik, de azért vannak sötétebb pillanatok is, melyeket főleg az idősebbek fognak kiérezni a történetből. Kevés játék foglalkozik a másság gondolatával, a színek és fajok különbözőségének elfogadásával – a Last Tinker megpróbálja ezeket a fajsúlyos kérdéseket elővezetni, és azt kell mondanunk, sikerül az ízlésesség határán belül elmondani nekünk néhány fontos, tanmesés stílusban fogant üzenetet. #ECSETELÉS A készítők szemmel láthatóan a hetedik konzolgenerációs akció-platformerek stílusát próbálták követni, amikor a Tinker mechanikai elemeit összeválogatták. Égszakadás-földindulás, de majomsrácunkkal nem tudunk direkte ugrálni, sokkal inkább rögzített-fix pályákon történik a szökdécselés, már ahol erre szükség van. „Nem is platformer az ilyen!” – gondolhatja az egyszeri olvasó, és részben igaza is van. A készítők viszont nem akartak nagy hangsúlyt fektetni a térbeli feladványokra, vagy a mélységek-magasságok pixelpontos áthidalásából fakadó kérdésekre. Majmunk kötött pályás ugrándozását időzítős feladatokkal, Sonic-szerű síncsúszdával, vagy szimplán elágazásokkal bolondítják meg. A felderítés különösen nagy hangsúlyt kap – a jutalmunk pedig harci okosságokra költhető kristályhalom, életgyöngy vagy extra bónuszok, koncepciós vázlatok, effektusok (tükrözött pályadesign, nagy fej effektus stb.) megnyitására alkalmas arany pemzli lehet. A környezetet a készítők mindenféle fejtörőkkel igyekeztek változatossá tenni, és ez javarészt sikerült is nekik. A vissza-visszatérő pöfeteg duó sem csak humorforrásként bukkan fel. A fokozatosan megnyíló szín-erők segítségével a cuki gomba-gézákból mindenféle spéci mozdulatot húzhatunk elő, így ugraszthatunk vagy például robbanthatunk Biggs és Bomber segedelmével. De a harcoknál is jól jönnek a színek – ha nem lennének a színekből fakadó skill-támadások, és nem nyílnának előbb-utóbb mindenféle kombók, úgy igencsak súlytalan és jellegtelen lenne az egygombos, pozícionálásra és alkalmankénti félrevetődésre alapuló csapdosódás. Ezen jellegzetes mechanikák mellett természetesen eseti, emlékezetesnek szánt mozzanatok, lopakodós, versenyzős, menekülős szekvenciák, vagy elszállós álomszakaszok teszik érdekessé az áramvonalasított, egyszerű játékmenetet. #EGYSÉGBENAZERŐ Nemcsak a játék története miatt emelhetjük ki a fenti közmondást, hanem azért is, mert a Last Tinker technikai megvalósításáért a Unity (Magyarul: „egység”.) motor a felelős. A sokak által lenézett technológia már két-három évvel ezelőtt is decens dolgokra volt képes, ezt pedig Koru kalandja is ékesen bizonyítja. Oké, a program messze nem néz ki úgy, mint mondjuk a tavalyi Ratchet és Clank PS4 Prón, de bőven megállja a helyét a zsáner többi szereplője mellett. A világ széles spektrumú szűrőn keresztül lett megfestve, a papírmasé stílusban készült tereptárgyak pedig érdekesen elegyítik a Viva Piñata latin-amerikai mesevilágát a pszichedélia és egy mesekönyv kelléktárával. A Unity pedig mindezt stabilan hozza, relatíve alacsony gépigény mellett. Bár a játék ugye aktuális konzolgépekre is megjelent, a skálázhatóságnak köszönhetően jól teljesít a motor. Mondom egy picit érzékletesebben: azok a szerényebb képességű asztali gépek, esetleg diszkrét VGA-val feleszerelt laptopok, amelyek az aktuális multiplatform címeket ilyen-olyan beállításokkal épp csak elfuttatják, a Tinker alatt szinte megtáltosodnak! Érdemes kiemelni a City of Colors zenéit is, amelyek egészen színvonalas hangszereléssel, és kellemes dallamokkal kényeztetik hallójáratainkat. Szinkront ne várjunk – egész egyszerűen ez a műfaj még most, 2017-ben sem tartja fontosnak a hangaláfestést. Nem csodálkozunk, hogy a Mimimi gárdája is elmismásolta ezt az elvárást. A technikai pontok végére pedig még egy apróság – bár a játék elketyeg billentyűzet és egér kombinációjával is, vétek fiókban hagyni a kontrollert. A játék minden szempontból meg fogja hálálni, ha egy 360-kompatibilis karral esünk neki! #SZÜRREÁLIS Mostan színes tintákról álmodom… Ezek a színes tintafoltok pedig jókedvvel, és könnyed kikapcsolódással viszik virtuális vászonra The Last Tinker pillanatait. Mint a fentiekből bizonyára kiderült, Koru kalandjai nem kelnek birokra a stílus nagyágyúival, de ahogy a legnagyobbak árnyékában Ty, Sly Raccoon, de Blob, Voodoo Vince és a többiek is korrekt rajongótáborra tettek szert, úgy Korunak is megvan az esélye arra, hogy belopja magát a szívedbe. Ehhez pedig most még csak meg sem kell magad erőltetned – a Guru segít neked abban, hogy a napfényes nyarat egy kiemelkedően derűs virtuális kirándulással indítsd! KÓDBEVÁLTÁS A tartalomjegyzéknél lévő matricán található matricára nyomtatott kódsorokat nem a Steamen kell felhasználni, hanem a PC Guru Online kódbeváltó oldalán. Ehhez mindössze egy ingyenes regisztrációra van szükség, majd a belépést követően el kell navigálni a kódbeváltás oldalra, ott be kell ütni matricán található kódot, az eredmény pedig egy Steam-kód lesz, amit már beválthattok a Valve áruházában. A matricán található kódot csak egyszer lehet felhasználni, de összesen tízszer lehet megpróbálni a beváltást, így ha elgépelsz egy karaktert, akkor sem kell félned, nem fog eltűnni a teljes játékod. Ha mind a tíz alkalommal hibás kódot adsz meg, a rendszer 24 órára letiltja a kódbeváltás funkciót, úgyhogy csakóvatosan! Ha problémát okozna a kódbeváltás, olvasd el a Kódbeváltás tudástárunkat a PC Guru Online-on! A JÚNIUSI PC GURU JÚNIUS 8-TÓL KAPHATÓ AZ ÚJSÁGOSOKNÁL ÉS A HIPERMARKETEKBEN! Let's block ads! (Why?) Forrás...
