Hírek Itthon Két ember meghalt a nyugat-nílusi láz miatt, most az influenza jön

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' macseklany hozta létre. Ekkor: 2017. november 16..

  1. macseklany / Tulajdonos Vezetőségi tag

    Csatlakozott:
    2014. október 31.
    Hozzászólások:
    75,119
    Kapott lájkok:
    3,732
    Beküldött adatlapok:
    0
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Ketten meghaltak az idén a nyugat-nílusi láz miatt – ezt közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkársága. Mindketten idős férfiak, több különböző krónikus betegségben szenvedtek, és mind a ketten Jász-Nagykun-Szolnok megyében fertőződtek meg. A nyugat-nílusi láz legsúlyosabb formája, a vírusos agyvelőgyulladás alakult ki a fertőzött betegeknél. A nyugat-nílusi lázról és a közelgő influenzajárványról beszélgettünk Jakab Ferenc virológussal, egyetemi docenssel.


    Riasztó volt az egészségügyi államtitkárság friss bejelentése. Azt közölték, hogy Magyarországon 20 ember fertőződött meg a nyugat-nílusi láz vírusával, és két ember meghalt. Mennyire terjed ez a vírus Magyarországon?

    A nyugat-nílusi láz vírusát szúnyogok terjesztik, és azt gondolom, hogy egyre inkább számítani kell arra, hogy minden évben több és több embert fertőznek meg. Az idén az Európai Unió tagországaiban 202 esetet regisztráltak. A legtöbben, 66-an Romániában betegedtek meg, Olaszországban 57, Görögországban pedig 47 fertőzést jelentettek. Magyarországon pedig 20-an betegedtek meg nyugat-nílusi láz miatt. Az uniós országok közül még Horvátországból, Ausztriából, Franciaországból, és Bulgáriából jelentettek fertőzéseket. Romániában halt meg a legtöbb beteg.

    [​IMG]

    Jakab Ferenc virológus

    fotó: Talán Csaba

    Azt tudni kell, hogy a nyugat-nílusi láz vírusa a betegek egészen kicsi részénél, kevesebb, mint 3-5%-nál okoz súlyos idegrendszeri tüneteteket. Hozzá kell tenni azt is, hogy a halálesetek jelentős részében a betegnek más, súlyos társult betegsége is volt – vagy immunrendszerhez kapcsolódó vagy egyéb más krónikus betegség. Ha egy egészséges immunstátuszú embert fertőz meg egy szúnyog a láz vírusával, vagy nem észlel túl súlyos tüneteket magán, vagy ha súlyosabbak is a tünetek, tényleges haláleset ritkán alakul ki – persze egyes esetekben azért előfordulhat. Csaknem az összes uniós halálesetnél más, súlyos krónikus betegsége is volt a lázzal fertőzött betegnek. A nyugat-nílusi láz volt, és ahogyan mondtam is, egyebek mellett a globális felmelegedés miatt egyre inkább terjed, nagyobb területeket hódít meg Európában is. Ráadásul új szúnyogfajok is folyamatosan megjelennek Magyarországon is, amelyek terjeszthetik a nyugat-nílusi láz vírusát, de más egzotikus vírusokat is.

    [​IMG]

    A nyugat-nílusi lázat szúnyogok terjesztik

    Forrás: Origo

    Most még lehet számítani arra, hogy valaki megbetegszik?

    Az idén már nem, ugyanis a szúnyogszezon lecsengett.

    Ami viszont még előttünk áll, az az influenzajárvány. Az oltások is megérkeztek már. Mikor érdemes beadatni a vakcinát? Mikor nem késő, és mikor nem korai?

    A tapasztalat az, hogy november végén, decemberben emelkedik az influenzás esetek száma. Aztán karácsony és szilveszter után, pontosabban a téli szünet után, januárban ugrásszerűen megnő a fertőzöttek száma, februárban tetőzik a járvány, aztán lassan, hetek alatt lecseng – akár március végéig is tarthat, de ez nagyon függ az időjárástól. Október végén már érdemes az oltásokat elkezdeni, éppen azért, hogy a november-decemberi esetszámok ne legyenek túl magasak. A védettség körülbelül két hét alatt alakul ki az oltást követően.

    [​IMG]

    Közelít a járvány

    Forrás: Dreamstime

    Lehet-e már ilyenkor tudni, hogy milyen intenzitású járványra számítsunk?

    Természetesen létezik egy influenzafigyelő szolgálat szerte a világon, amely figyeli a különböző féltekéken a járvány intenzitását. Ezáltal meg lehet jósolni, hogy milyen lesz az adott szezon járványa például az Unióban, de biztosra senki nem tudja megmondani. Ugyanis a vírus terjedésének intenzitása nagyon sok mindentől függ egy adott országon belül. Függ az emberek átoltottságától, az időjárástól, vagy akár a levegő páratartalmától is. Az influenzafigyelő szolgálat figyeli egyébként azt is, hogy az adott szezonban az egész világon milyen vírustörzsek cirkulálnak, és ennek alapján állítják össze a szezonális vakcinát.

    Most milyen törzsek támadnak?

    Az influenza vírusoknak 3 típusa van: A, B, és C. Ebből az A és a B tud járványokat okozni. Leggyakrabban az A-vírus okozza a járványokat. Az idei vakcina két A-típust és egy B-típust tartalmaz. Ebben az évben egy A/H1N1 típusú vírus van az oltóanyagban, de ez már nem ugyanaz, amely 2009-ben súlyos járványt okozott. Akkor a California-típus volt, az idén a 2015-ben megjelent Michigan-típus került az oltóanyagba. Ezen kívül a Hong kong-i A/H3N2 is bekerült az idei vakcinába, és egy B-vírustörzs. Létezik egy másik oltóanyag is, amelyet a patikákban lehet megvásárolni, és az négy komponensű, két A-, és két B-vírust tartalmaz.

    [​IMG]

    Az influenzát mi, virológusok csak úgy hívjuk: az átváltozóművész

    fotó: Talán Csaba

    Melyiket érdemes beadatni? A három- vagy a négy vírust tartalmazó oltást?

    Tapasztalataink szerint az A-típus mellett a B típusú vírusok etiológiai szerepe is növekedett hazánkban az elmúlt években. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor talán érdemesebb beadatni a négy vírustípust tartalmazó vakcinát. Hozzá kell azonban tenni, hogy a trivalens, vagyis a háromkomponensű oltóanyag is igen hatékony.

    Amerikai kutatók ígéretes kísérletekről számoltak be. Azzal kísérleteznek, hogy létrehoznak egy életre szóló védettséget nyújtó influenza elleni oltóanyagot. Ön szerint ez lehetséges?

    Az influenzavírusnak nagyon magas a mutációs rátája. Mi, virológusok csak úgy szoktuk hívni, hogy az „átváltozóművész". Minden évben más genetikai variáns jelenik meg. Éppen ezért kell évről évre megújítani az oltóanyagot is. Nem ismerem tüzetesen ezt az amerikai tanulmányt, de nehezen tudom elképzelni, hogy egy olyan vakcinát hoznának létre, amely akár 10 év múlva is hatékony, és működik majd az akkor megjelenő új influenzavírus ellen is. Azt sem tudjuk, mi bukkan fel két év múlva, nem hogy 10 év múlva. Ezzel a kísérlettel kapcsolatban szkeptikus vagyok.

    Egy másik kísérlet is zajlik, ahol nem injekcióval adják be a vakcinát, hanem egyszerűen egy tapaszt ragaszt az ember a bőrére, és máris védett lesz a fertőzés ellen. Hogyan látja ezt a kutatást?

    Nincs másról szó, mint arról, hogy a tapaszban mikrotűket helyeztek el, amelyben az oltóanyag van. Az ember rátapasztja a bőrre, a mikrotüskék bejuttatják a vakcinát a bőr alá, és ezzel együtt az apró tüskék is felszívódnak. Vagyis: nem arról van szó, hogy ez egy teljesen más módszer, egészen egyszerűen nem egy tűvel, hanem nagyon sok mikrotűvel jut be a vakcina a szervezetbe. Ígéretes kísérlet, már neves tudományos szaklapokban is publikálták.

    Mikor válhat elérhetővé az emberek számára?

    Ha jól tudom, ez a kísérlet egyelőre első klinikai fázisban van, vagyis ezek után jön még a 2. és 3. fázis, majd a forgalomba hozatal. Ez pedig nagyon hosszú idő. Akár évek is eltelhetnek, mire a patikákba kerülhet a tapasz.

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...