Kiesik egy óra az életünkből Ne felejtsétek el, hajnali kettőkor háromra kell majd áttekerni az órákat. Jön a nyári időszámítás.!! Egynapi átlagos villamosenergia-fogyasztást spórolunk meg a nyári időszámítással – ezt közölte a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító az MTI-vel. Az oroszok már felhagytak vele Európában minden évben március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart a nyári időszámítás. Hogy van-e valódi értelme, arról megoszlanak a vélemények – a kritikusok azt is felróják, hogy a légkondicionálók elterjedésével a több napsütéses óra miatt többet veszítünk, mint amennyit a világításon spórolnánk. Oroszországban 2011-ben fel is adták az egész hercehurcát, ebben Fehéroroszország és Ukrajna is csatlakozott hozzájuk – azóta az addigi nyári időszámítást alkalmazzák folyamatosan. Benjamin Franklin már 1784-ben felvetette, hogy a nyári korábbi felkeléssel spórolhatnának a gyertyákon. William Willett 1905-ben a mostaninál kevésbé drasztikus ötlettel állt elő: azt javasolta, hogy április négy vasárnapján 20-20 perccel állítsák előre az órát, majd szeptember négy vasárnapján vissza. Az angol parlament komolyan foglalkozott is a javaslattal, de sok ellenzője volt, főleg a mezőgazdasággal foglalkozók közt. Végül nem lett az egészből semmi. Háborús időszámítás A nyári időszámítást először az első világháborúban alkalmazták ténylegesen, hogy üzemanyagot takarítsanak meg háborús célokra. Elsőként Németország vezette be, majd gyorsan csatlakozott hozzá Nagy-Britannia és az Egyesült Államok, majd sok más ország. A háború végével azonban visszaálltak a szokásos időszámításra és csak a második világháborúban vezették be ismét – Amerikában „war time”-nak nevezték az átállítást. Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták az óraátállítást, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás. 1980-ban vezették be újra, energiamegtakarítási céllal. http://www.hir24.hu/Belfold/2015/03/28/Kiesik-egy-ora-az-eletunkbol/#sl
