Kocsis Máté szerint valótlan és sértő, hogy meleg lenne, ezért pert indított az őt bujkáló melegnek nevező Ungár Klára ellen. De mit mond a józan ész, és mit a jog: mikor ítélhet el valakit egy politikus lemelegezéséért a bíróság? Ha a bíróság a közvélemény-kutatásokra, az általános közvélekedésre hivatkozva mondja ki, hogy sérült Kocsis jó hírneve, azzal közokiratba foglalná, hogy Magyarország homofób. Mindent összeszedtünk a közelgő perről. Pénteken rendhagyó tárgyalást tartanak a Fővárosi Törvényszéken: Kocsis Máté, a VIII. kerület polgármestere beperelte Ungár Klárát, amiért a liberális politikus egy májusi Facebook-posztban félreérthetetlen utalást tett arra, hogy szerinte Kocsis (és Szájer József fideszes EP-képviselő) rejtőzködő meleg: Viktorka rekedt hangon hablatyol, megdicséri a nem provokáló meleg társadalmat, és mint az áldozathibáztatók, elmagyarázza, h ez miért jó. Fújj! Szájer és Kocsismáté mit szól ehhez? Biztos egyetértenek, azért bujkálnak. Fotó: Huszti István Ungár azon háborodott fel, hogy bár Kocsis és Szájer szerinte melegek, a jelek szerint mégis egyetértenek Orbán Viktor májusi kijelentésével, ami lényegében arról szólt, hogy az a jó meleg, aki nincs szem előtt (hálás a magyar homoszexuálisoknak, amiért nem provokálnak). Apró logikai bukfencek Szájer nem foglalkozott az üggyel, a napokban azonban kiderült, hogy a Fidesz kommunikációs igazgatói posztját is betöltő Kocsis nem a levegőbe beszélt, amikor jogi lépést helyezett kilátásba. Kétmilliós sérelemdíjat, valamint bocsánatkérést követel Ungártól, akinek ezt a szöveget kéne nyilvánosságra hoznia: Ezúton is elnézést kérek dr. Kocsis Mátétól, amiért megsértettem jó hírnevét és emberi méltóságát azzal, hogy valótlanul állítottam, hogy homoszexuális. Állításom hamis rágalom volt, melynek semmiféle valóságalapja nincs. A „hamis rágalom” nem a legszerencsésebb jelzős szerkezet, amit bocsánatkérésben használni lehet. Világos, hogy mit szeretne Kocsis Ungárral kimondatni, de az „aljas” vagy „színtiszta” rágalommal szemben a „hamis rágalom” a szavak elsődleges jelentése alapján nem lehet alkalmas a becsület csorbítására. Ha viszont a logikát kérjük számon, Ungárnál is rezeg a léc. Amennyiben Kocsis és Szájer tényleg a férfiakhoz vonzódik, még túl is teljesítik azt, amit a szalonhomofób miniszterelnök elvár tőlük: az orbáni heteró tájképbe belesimulva, titokban élik ki (vagy nyomják el) szexuális ösztöneiket. Azonban ha melegügyben egy véleményen vannak Orbánnal, miért kéne elhatárolódniuk tőle? Önmagában azért senki sem hibáztatható, mert nem akar melegként előjönni. Ungár Klárára pereskedés vár. Fotó: Bődey János De vajon sérti-e az ember jó hírnevét, méltóságát, ha azt állítják róla, hogy meleg? Van-e jelentősége ebből a szempontból Kocsis tényleges szexuális orientációjának? És számít-e, hogy politikai közszereplő? Mit kell tűrnie Kocsisnak? Kezdjük az utolsóval. A polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint a közszereplők, ha egy róluk szóló állítást sértőnek, lejáratónak találnak, csak korlátozottan hivatkozhatnak a személyiségi jogaik védelmére, mert a közügyek szabad megvitatásához nagyon erős állampolgári jogok, érdekek fűződnek. Ugyanakkor emberi méltóságuk megsértését nem kell eltűrniük. Kocsis Máté kormánypárti képviselőként megszavazta a melegházasság kizárásának alkotmányos szintre emelését és az örökbefogadást, névviselést kizáró új törvényeket is, és ezzel hátrányosan avatkozott be a melegek magánéletébe. Ez azonban nem jelentett de facto jogkorlátozást: a melegek 2010 előtt sem házasodhattak vagy fogadhattak örökbe, a bejegyzett meleg párokra vonatkozó lakáshasználati, tartási, öröklési szabályok pedig ma már ugyanazok, mint a (heteroszexuális) házasokéi. Más lenne a helyzet, ha Kocsis korábban politikusként melegellenes nyilatkozatokat tett volna, esetleg a melegek jogkorlátozásának szükségességét vagy a heteroszexuális kapcsolaton alapuló családmodell védelmének fontosságát hangsúlyozta volna: aki a melegek kárára népszerűsködik, ne panaszkodjon, ha turkálni kezdenek az ügy szempontjából releváns magánügyeiben. Kocsis Máté Fotó: MTI Csakhogy nincs nyoma, hogy korábban lettek volna ilyen megnyilvánulásai. „Olyan messze áll tőlem a homoszexualitás, mint Makótól Jeruzsálem" – reagált Ungár posztjára, az egyértelműen homofób „nem vagyok buzeráns" is utólag hangzott el egy tévéinterjúban, és a facebookos profilképét is júniusban, a szivárványos szimpátiakampány idején cserélte le demonstratívan piros-fehér-zöld hátterűre. Bár így feketén-fehéren kiderült, hogy Kocsis, ha úgy hozza kedve, simán beszáll a melegellenes hangulatkeltésbe, a bíróság az időzítés miatt ezt nem veheti figyelembe. Vagyis hiába ismert politikai közszereplő Kocsis Máté, ebben az ügyben valószínűleg nem kell többet tűrnie, mint bárki másnak. Ha hallgatott volna Kocsis nem csak Ungárnak köszönheti a helyzetet, amibe került, hanem saját magának is. Ha egyáltalán nem reagált volna a posztra, vagy valami olyasmivel intézi el a dolgot, hogy családos ember, és nem foglalkozik súlytalan provokációkkal, az ügy már rég nyugvópontra jutott volna (és ez a cikk sem készült volna el). De vagy nem elég dörzsölt, vagy túlságosan felzaklatta Ungár posztja – mindenesetre beleállt a történetbe. A kereset nem áll rendelkezésünkre, de ilyen esetekben az ember méltóságát három dologgal lehet megsérteni. Az első a magántitok megsértése, ami itt fogalmilag kizárt, hiszen ha Kocsis emiatt perelne, pont azt ismerné el, hogy meleg. Valószínűleg a becsületsértés sem szerepel Kocsis keresetében, mert Ungár (aki bevallottan meleg) nem fogalmazott durván (például nem buzeránsozott), és nem véleményt, hanem tényállítást közölt. Marad a jó hírnév megsértése, amihez két dolognak kell teljesülnie: hogy valótlan Ungár állítása, és az sérti Kocsist. Kocsis Máté jó hírneve Mivel Kocsis azt állítja, hogy nem meleg, a bíróság ezt tényként kezeli, hacsak Ungár az ellenkezőjét be nem bizonyítja. Viszont nem egyértelmű, hogy a bíróság mit tekint a homoszexualitás jogi ismérvének. Egyetlen homoszexuális aktus megtörténtét? Rendszeres látogatásokat meleg szórakozóhelyeken? És lehet-e meleg Kocsis, ha házas és gyereke van? Kocsis nyilván arra gondol, nincsenek homoerotikus vonzalmai, és nem szexelt férfiakkal. Ennek ellenkezőjét egy egyértelmű felvétel, esetleg tanúk egybecsengő vallomásai támaszthatnák alá. Fotó: Beliczay László Ám ha Kocsisnak esetleg még volt is ilyen kapcsolata, akkor sem túl valószínű, hogy arról felvétel készült volna vagy kerülne elő, ahogy az sem, hogy akadna komoly tanú, aki vállalná a bírósági hercehurcát. És bár maga a melegvád is elég vitatott húzás volt Ungártól, nem valószínű, hogy elmenne odáig, hogy bíróságon próbálja meg rábizonyítani Kocsisra, hogy meleg (Ungár az első tárgyalásig nem kívánt nyilatkozni). Ugyanakkor ha Ungár állításának van alapja, a buzeránsozás nem volt túl bölcs lépés Kocsistól: nem kizárt, hogy valakit épp ezzel hozott ki annyira a sodrából, hogy az most előjöjjön valamivel. Ahhoz, hogy Kocsis megnyerje a pert, Ungár állításának nemcsak valótlannak kell bizonyulnia, hanem Kocsis számára sértőnek is. Erről Kocsisnak kell meggyőznie a bíróságot. Mindegy, hogy Kocsis heteró-e, ügyesen rejtőzködő, esetleg öngyűlölő vagy az ösztöneit is elfojtó homoszexuális, netán látens meleg: a bíróságnak csak abban kell állást foglalnia, hogy sérti-e, ha lemelegezik. Márpedig a legutolsó felmérés szerint Magyarországon az emberek bő 60 százaléka irtózik a melegektől: ha Kocsis erre hivatkozik, a bíróság azt komoly súllyal fogja figyelembe venni. Kocsis azzal is érvelhet, hogy Ungár melegként bejáratos lehet az LMBT-körökbe, ezért különös súlyt ad az állításának, hogy az emberek úgy vélhetik, az nem légből kapott, továbbá hogy magyarázkodásra kényszerült például a felesége előtt. Vagyis hacsak nem lesz váratlan fordulat, a per minden bizonnyal Kocsis győzelmével fog zárulni. Ellentmondás? A Magyar Narancs mai számában interjú olvasható Ungár Klárával. Eszerint pénteken nem tesznek indítványt Kocsis szexuális irányultságának bizonyítására. Ehelyett a keresetlevél belső ellentmondására fognak rávilágítani: Ungár szerint Kocsis a magánélete megsértésére is hivatkozik, ami szerinte csak akkor áll fenn, ha Kocsis meleg. Precedensek 1. Ilyen ügy tudomásunk szerint még nem került magyar bíróság elé, de hasonló igen. 2008-ban egy férfi a korábbi szintén férfi élettársa emailfiókjából az együttélésük alatt az élettársról készült, kompromittáló fényképeket küldött annak összes ismerősének, munkatársának (az egyik képen például volt partnere egy, a fenekéhez illesztett dildóval pózolt). A fotókhoz Karinthy Frigyes Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek című versét mellékelte. A cél egyértelműen a pályakezdő közalkalmazott lejáratása, ellehetetlenítése volt, egy magánéleti sérelem miatt. A vádlott (aki szerint egyébként a sértett maga küldte el a fényképeket) a per során egyebek mellett arra hivatkozott, hogy ha valakiről valótlanul állítják vagy sugallják, hogy a nemi identitása más, az nem lehet a becsület csorbítására alkalmas, mivel az ilyen emberek ugyanolyan becsületesek, mint a heteroszexuálisok. A becsület nem más, mint a személyhez fűzött társadalmi értékítélet, ezért az eltérő nemi identitásúakra nézve „egyenesen felháborító” a feltételezés, hogy ha valakit közéjük sorolnak, az alkalmas a becsület csorbítására. Az elkövetőt a (büntető) bíróság rágalmazás vétsége miatt első fokon öt hónapi felfüggesztett börtönre ítélte, ezt később másodfokon 450 napnak megfelelő pénzbüntetésre enyhítették. 2. A másik, több mint tízéves ügy (BH. 2004/13) polgári eljárás volt. Egy újságcikk egy egyértelműen beazonosítható házaspár „az átlagostól és a társadalmi közfelfogás által elfogadottól eltérő szexuális magatartását” részletezte. A Legfelsőbb Bíróság (az akkor hatályos, de e tekintetben nem sokat változott Ptk. alapján) kimondta, hogy „a szexuális viselkedés a magántitok körébe tartozó kérdés, ezért meghatározott személy szexuális magatartásáról szóló közlés önmagában személyhez fűződő jogot sért. Ha pedig a közlés – valótlanul – olyan szexuális magatartást ismertet, amely Magyarországon nem elfogadott, a közlés különösen sértőnek minősül, és a jó hírnév sérelme miatt is személyiségvédelmet alapoz meg.” Kínos ügy Ha a bíróság a közvélemény-kutatásokra, az általános közvélekedésre hivatkozva mondja ki, hogy sérült Kocsis Máté jó hírneve, azzal lényegében közokiratba foglalja, hogy Magyarország homofób. De bármi is lesz a vége, az embernek ettől függetlenül is van egy kellemetlen érzése, amiért a XXI. században Magyarországon egy vezető kormánypárti politikus bíróságra megy, miután valaki melegnek nevezte – miközben a magyar büntető igazságszolgáltatás évtizedek óta nem üldözi már a melegeket, a homoszexualitás már rég nem számít mentális kórképnek, és törvény tiltja a hátrányos megkülönböztetést. Kocsis Máté mégis perel, annak ellenére, hogy nyilván tudja: a szexuális irányultság ösztönös, azt az ember nem választja, és ahol a homoszexualitáshoz a magyarországinál sokkal szűkebb körben fűződnek előítéletek, ott már szégyenkezni sem kell miatta. Akár okkal, akár ok nélkül neveznek valakit melegnek, ezekben az országokban (önmagában ettől) nem romlik a közmegítélése. Perelne-e Kocsis a jó hírneve megsértéséért, ha lezsidóznák vagy lecigányoznák (már amennyiben nem vallja magát egyiknek sem)? A társadalom jelentős része e kisebbségek tagjairól is negatívan vélekedik, komoly embernek mégsem jut eszébe ilyesmi miatt pereskedni. Fotó: Bődey János A szexuális orientáció nincs az ember homlokára írva: bárkiről kiderülhet, hogy meleg. A melegvád azért különösen kényes, mert a heteroszexualitás nagyon erős társadalmi norma: amíg valakiről ki nem derül, hogy meleg, a többség heteroszexuálisként tekint rá. És amikor az embert lemelegezik, épp az a róla szóló előfeltevés inog meg, hogy neki is „természetesek”, „normálisak” a nemi ösztönei. Magyarországon, ahol akkora a macsókultusz, hogy például semmi fennakadást nem okoz, hogy a kormányban nincsenek női miniszterek, jogos lehet a félelem, hogy mekkorát zuhanhat egy politikus, akitől a magánéletével kapcsolatos vélelmek miatt viszolyogni kezdenek a párttársai. http://index.hu/belfold/2015/10/29/kocsis_mate_szemelyisegi_jog_jo_hirnev_tenyallitas_meleg_per/
